Családja dohányültetvényén látta meg a napvilágot Virginiában 1732. február 22-én, az anyakönyvbe viszont február 11-ét jegyezték be születési dátumaként, mert akkor még a Julián-naptár volt használatban. Washington már 19 éves volt, amikor a brit parlament – másfél évszázados késéssel – bevezette az addig „pápista ármányként” elutasított Gergely-naptárt, és mivel a döntés a gyarmatokra is vonatkozott, Washington születésnapja tizenegy nappal hátrébb került a kalendáriumban. Apját tizenegy éves korában veszítette el, így idősebb testvéreitől eltérően nem járhatott Angliában egyetemre, csak egy helyi iskolában tanult tizenhét éves koráig. A matematikában jeleskedő fiatalember 1749-től földmérőként dolgozott a Shenandoah völgyben, ekkor szeretett bele egy jómódú földbirtokos fiatal feleségébe. A társasági életben botladozva döbbent rá műveltségének hiányosságaira, amelyeket gyorsan bepótolt: a politikától a színdarabokig és a filozófiai művekig mindent elolvasott, ami keze ügyébe került. Húszévesen nagy vagyont örökölt, és belevetette magát a politikába. Sikerült felhívnia magára Virginia kormányzójának figyelmét, így 1752-ben rábízták a milíciák feletti ellenőrzést. Az 1754-ben kitört brit–francia háborúban sikeresen harcolt, nem egy ütközetben kiemelkedő személyes bátorságról is tanúságot tett. Huszonnyolc évesen már ezredes volt, a háború után megnősült és boldog családi életet élt.
A politikába 1774-ben, immár Virginia egyik leggazdagabb embereként kapcsolódott be ismét. Az állam delegáltjaként Philadelphiában részt vett a kontinentális gyűlésen, majd a Függetlenségi Nyilatkozatot elfogadó kontinentális kongresszuson. Az ezt követő függetlenségi háborúban a hadsereg vezetőjeként szerzett múlhatatlan érdemeket a gyarmatok a britek fölött 1783-ra kivívott győzelmében. Kiváló hadvezéri képességei mellett mesterien manőverezett politikai téren is, soha nem tévesztette szem elől az eszméket, amelyekért harcolt. Katonái bálványozták, tekintélye megkérdőjelezhetetlen volt. Az újonnan létrejött Amerikai Egyesült Államok alkotmánya 1787 szeptemberében született meg és 1789 márciusában lépett életbe – ez a világ legrégebb óta hatályos írásos alaptörvénye. Egy pillanatig sem lehetett kérdéses, hogy ki lesz az új állam első elnöke, az elektori kollégiumban Washington kapta az összes szavazatot; ilyen egyhangú szavazásra csak még egy példa van az amerikai történelemben – 1792-ben ugyancsak egyhangú szavazással választották meg második mandátumára.
Washington első elnöki beszédét 1789. április 30-án New Yorkban tartotta. Érdekesség, hogy ekkoriban földjei nemigen jövedelmeztek, így készpénz híján az egyébként dúsgazdag politikus csak kölcsönből tudott beiktatására elutazni. Az elnöknek a Kongresszus 25 ezer dolláros éves jövedelmet ajánlott fel, amit a „nemzet atyja” visszautasított, mert a hivatal betöltését állampolgári kötelességének tekintette.
1789-ben ő deklarálta ünnepnapnak a Hálaadás napját. Első elnöki terminusa az új állam belpolitikai struktúráinak kialakításával telt. 1792-ben újraválasztották, második négy évében fejeződött be az indiánokkal vívott véres háború. Washington az egyetlen amerikai elnök, aki hivatali ideje alatt személyesen vezette csapatait, az úgynevezett Whiskey-felkelés során katonai erő felvonultatásával demonstrálta a kormány erejét. Ő az egyetlen elnök, akit két városban iktattak be (először New Yorkban, másodszor pedig Philadelphiában tette le a hivatali esküt), és az egyetlen, aki nem élt Washingtonban.
Az elnöki tisztséget harmadszor már nem vállalta el, utódai között ezután sokáig hallgatólagos megállapodás volt, hogy nyolc évnél tovább egy elnök sem marad hivatalban. Kivételt csak F. D. Roosevelt jelentett, az ő négy ciklusa (1933–1945) után 1951-ben alkotmánymódosítás rögzítette a két elnöki ciklust. Washingtont utóda, John Adams az amerikai hadsereg főparancsnokává nevezte ki, de az életéből hátralévő két évet visszavonultan töltötte. Egy hideg és havas időben tett lovaglás miatti torokfertőzésben halt meg 1799. december 14-én Mount Vernon-i otthonában. Már életében több város kapta a Washington nevet, róla nevezték el az 1790-ben alapított amerikai fővárost, amelynek helyét is ő jelölte ki, valamint egy államot is, emlékét őrzi az amerikai fővárosban a világ legmagasabb obeliszkje. Az amerikaiak mindennap vethetnek egy pillantást első elnökükre, ha elővesznek egy egydollárost, amelyen 1869 óta George Washington portréja látható.
