A Gingko biloba a világ egyik legősibb növénye, amely máig fennmaradt, és Magyarországon is megtalálható. Miért erről a csodálatos, gyógyító erejű fáról neveztétek el a kiadótokat?
Az alapítás első fázisában rengeteg volt a teendő. Úgy éreztük, ahhoz, hogy lendületet kapjunk, talán az a legfontosabb, ha meghatározzuk a profilunkat, a küldetésünket, és ehhez elengedhetetlen, hogy kitaláljuk a kiadó nevét. Sokat gondolkodtunk, ötleteltünk, hogy mi legyen az. Sokféle verziót ízlelgettünk, majd végül erre a csodás növényre esett a választásunk. Nagyszerű érzéseket vált ki belőlünk, más-más okból, megbízható, ősi, gyógyító hatású, megszólított bennünket. A logótervezés volt a második lépés. A logónkat is nagyon szeretjük, mert érzésünk szerint harmóniát, nyitottságot sugároz, és miközben a gingkolevelet szimbolizálja, egy kinyíló könyv is eszünkbe jutott róla.
Mikor és milyen céllal jött létre a vállalkozásotok?
A Gingko Kiadót 2021-ben hoztuk létre hárman. Harmadik csendestársunk sok éven át egy nagy nyomda vezérigazgatója volt, így az ő nyomdai tapasztalatai, főleg kezdetben gyakran a segítségünkre voltak. Rohánszky-Nagy Réka az operatív társam a kiadó tényleges működtetésében. Pszichológusi végzettsége ellenére az üzleti életben tevékenykedett az elmúlt évtizedekben, marketingkommunikációval foglalkozott, én pedig egy nagy könyvkiadóban dolgoztam felelős szerkesztőként. Ez a hármas adta a kiadónk szakmai alapját és bátorságot ahhoz, hogy nekivágjunk. Célunk a kezdetektől az, hogy olyan könyveket hozzunk létre, melyek valódi olvasói igényeket elégítenek ki, és értéket teremtenek.
Milyen típusú könyvek kiadását tartjátok fontosnak?
Elsősorban fenntarthatósági fókuszú kötetek megjelenését terveztük, de idővel bővítettük a portfóliónkat. Mára regényeink és novelláskötetünk is van, gyerekeknek adunk ki környezeti neveléssel kapcsolatos meséket, van mondókáskönyvünk, és felnőtteknek szóló ismeretterjesztő, tudományos művek is napvilágot láttak a kiadónknál. De azért a mai napig a környezettudatos témákon van a hangsúly. Igyekszünk olyan szerzőket találni, akik egy adott terület szakértői, így hiteles, szakmailag korrekt tartalmat kapunk tőlük.
A nagy és erős könyvkiadók árnyékában hogyan lehet életképesen működtetni ezt a vállalkozást?
Nehezen. A könyvszakma nagyon szép világ, de a könyvpiac és az itt uralkodó törvények nem teszik könnyűvé a kis kiadók létezését és életben maradását. Ez a legnehezebb része a kiadói életünknek. Azon túl, hogy igyekszünk jó minőségű irodalmat megfelelő színvonalon, nagyszerű fordítói, szerkesztői, korrektori, tördelői munkával, nyomdai kivitelezéssel létrehozni, figyelnünk kell arra is, hogy a kiadónk gazdaságilag fenntarthatóan működjön. A gyártási és mindenféle más költség elég nagy terhet jelent számunkra, igyekszünk pályázni vagy másfajta támogatást szerezni a megvalósítandó projektjeinkre.
A terjesztőcégekkel, amelyek a piacot uralják, hogyan lehet megállapodni, hogy befogadják a kiadványaitokat?
Könyvkiadói múltamra való tekintettel nem volt nehéz a kapcsolat kiépítése, szerencsére mindenki nagyon pozitívan fogadta a cégünket és a kiadványainkat. De mivel kicsik vagyunk, nem igazán voltunk alkupozícióban, csak elfogadtuk a feltételeket, és ezek alapján kalkuláljuk a könyvek fogyasztói árát. A terjesztőkkel való jó kapcsolat is fontos persze, de a nagy kérdés mindig az, hogy végül sikerül-e eljutni az olvasóhoz, és eladni a könyvet. Manapság mérhetetlenül sok jobbnál jobb cím jelenik meg, ám a könyvesboltokban a polcok száma korlátozott, nem könnyű kitűnni az óriási kínálatból. Ez nagyon fontos kiadói és marketingfeladat, kiugrani, látszani a sok nagyszerű könyv közül.
A hitvallásotok szerint fontosnak tartjátok a környezet megóvását. Hogyan tudjátok ezt elősegíteni?
A könyveink elsősorban a fenntarthatósággal foglalkoznak. Reményeink szerint edukálnak, ismeretet terjesztenek, és ezáltal értékteremtők talán, a gyerekkönyveink pedig segítik a környezeti nevelést. Egy-egy könyvünket, például a hulladékkal kapcsolatos kiadványunkat óvodákban olvassák fel a gyerekeknek, a Bolygómentő kézikönyv kérdéseit pedig az iskolákban dolgozzák fel, beszélik át a tanárok a gyerekekkel az órákon.
A nyomdaválasztásnál a minőség és az ár kérdésén túl fontos szempont a nyomda közelisége, a szállításainkat igyekszünk optimalizálni, előnyben részesítjük az online találkozókat az utazások csökkentése és a munka hatékonysága érdekében, és szinte teljesen papírmentes iroda vagyunk. Ezenkívül a családunk körében is igyekszünk ökotudatosak lenni, próbálunk minden esetben olyan döntéseket hozni, amelyeknél szempont, hogy minél kisebb ökolábnyommal éljünk. És nagyon hiszünk az örömteli minimalizmus, azaz a „kevesebb több” elvben az élet minden területén.
Milyen olvasói rétegeket igyekeztek meghódítani? Kiknek ajánljátok a könyveiteket?
A szemünk előtt lebeg a tipikus olvasónk, egy harminc–ötven éves környezettudatos nő, esetleg családanya, aki megpróbál az élet minden területén olyan döntéseket hozni, amelyekkel nem árt a környezetének. Vannak könyveink, melyek a zöldebb út elején járókhoz szólnak, és vannak olyanok, amelyek egy adott témában mélyednek el, mert szerzőjük sok éve azt a területet kutatja, így hasznos és releváns ismeretekkel rendelkezik. Minden korosztály számára jelent már meg könyvünk, és van néhány igazán férfias regényünk is.
Vannak eszközeitek a kötetek népszerűsítésére? Hiszen egyre kevesebb az olvasó, és az ő vásárlóerejük sem nevezhető átütőnek…
Sokszor a szerző olyan érdekes egyéniség, hogy szívesen foglalkozik vele a sajtó, így a téma és a könyv híre organikusan tud eljutni az olvasóhoz. Ez a legjobb és leghatékonyabb hirdetési lehetőség. A kiadványainkról jelennek meg recenziók, könyvajánlók magazinokban, újságokban, van egy weboldalunk és egy webshopunk, és a social media erejében is hiszünk, sokat dolgozunk a posztjainkon. A probléma nem is a vásárlóerőben van, hanem abban, hogy iszonyatos mennyiségű könyv jelenik meg és keresi gazdáját, s a magyar könyvpiacnak igazából nincs szüksége ilyen mennyiségre. Azt gondoljuk, elég telített a piac és nagy a verseny, így fontos, hogy sikerül-e egyedi témát találni, és azt tényleg eljuttatni a célközönséghez.
Sokan kongatják a vészharangot a Gutenberg-galaxis fölött. Ha valaki könyvet ad ki, hisz a nyomtatott kultúra jövőjében. Ti osztjátok ezt a derűlátó felfogást?
Mi nagyon szeretjük a könyveket. Olvasunk e-könyvet is, de a nyomtatott könyv még mindig varázslatos számunkra, és az a tapasztalat, hogy bár nagyon is van létjogosultsága az e-könyvnek, ez a formátum még mindig nem tudott kinőni a gyerekcipőből. Lehet, hogy kong a vészharang, és igazából váltanunk kellene, de azért egy sikeres könyvhét, egy nagyszabású könyvbemutató után az ember még mindig hajlamos hinni a kézzel fogható könyv vonzerejében. Tényleg felemelő ezeken a rendezvényeken szembesülni azzal, hogy mennyien tartják még fontosnak az olvasást.
Említetted, hogy szépirodalmi és gyermekkönyveket is megjelentettek. Hogyan és milyen szempontok szerint zajlik az ilyen típusú művek kiválasztása?
Sokféle szempontot nézünk egy könyv kiválasztásakor. Fontos a téma, a szerző, a kézirat minősége, stílusa, az, hogy mennyire egyedi a piacon, belefér-e az időnkbe a megvalósítása, és hogy elő tudjuk-e teremteni a kiadásához szükséges anyagi fedezetet. És persze az is fontos, hogy személy szerint mi beleszeretünk-e az adott kéziratba.
Jelenleg milyen művek megjelentetését tervezitek?
Az év első fél évében hat cím jelent meg nálunk, a következő fél évre pedig öt újdonsággal készülünk. Ezek jó része valamilyen módon kapcsolódik a környezettudatossághoz, a harmonikus élethez, az egészségmegőrzéshez, vagy épp a tudományos témakörbe sorolható. Lesz egy izgalmas ismeretterjesztő könyv például az őssejtkutatással kapcsolatban, megjelenik egy spirituális vegán szakácskönyv, kiadunk egy szezonális konyhatervezőt, és készül egy kamaszoknak szóló ökoszakácskönyv is. Tervezünk még további címeket is, meglátjuk, mi fér bele az időnkbe és a költségkeretbe.
Odafigyeltek az olvasói visszajelzésekre?
Nagyon fontosak számunkra, minden jófajta, építő kritikát megszívlelünk és igyekszünk felhasználni a további kiadványainknál. A pozitív visszajelzéseknek pedig nagyon örülünk. Erőt és lendületet adnak, hogy továbbhaladjunk ezen a szép, néhol rögös úton.
Fotók: Kovács Barnabás
