Mindegy, hogy hangszeren játszunk, énekelünk vagy kottát olvasunk: a zene jót tesz a mentális egészségünknek, ami idősebb korban kiemelten fontos. A kutatások szerint a rendszeres zenélés karbantartja a memóriát és segít a komplex feladatok megoldásában is.
Az Exeteri Egyetem munkatársai az International Journal of Geriatric Psychiatry nevű orvosi folyóiratban publikálták a zene és az agyi működés összefüggéseit vizsgáló kutatások eredményét. Mint azt a BBC írja, a kutatás egy nagyobb projekt része, amelyben az agy öregedése és a demencia közti kapcsolatra fókuszálnak.
A vizsgálatba 1100 negyvenévesnél idősebb személyt vontak be, akiknek az átlagéletkora 68 év volt, és többek között a hangszeres játék, az éneklés, a kottaolvasás és a zenehallgatás hatásait vizsgálták. A résztvevők között voltak olyanok, akik korábban zenéltek vagy énekeltek, de olyanok is, akik nem rendelkeztek ilyen jellegű tapasztalatokkal.
Anne Corbett professzor, a tanulmány vezető szerzője elmondta, a kutatás során az agyműködés különböző aspektusait, a rövid- és hosszútávú memóriát és a problémamegoldó képességet vizsgálták. Kutatásaik pedig az eddigieknél szélesebb körben megerősítik azt, amit eddig is sejtettünk a zene előnyeiről.
Az eredmények magukért beszélnek: akik zenéltek valaha az életük során, jobb kognitív képességekkel rendelkeznek. A vizsgálatokon azok teljesítettek legjobban, akik valamilyen billentyűs hangszeren játszottak, de a fúvósok sem maradtak le tőlük, ugyanakkor kiderült, a zenehallgatás önmagában nincs hatással a kognitív képességekre, a közös éneklés pedig a szociális kompetenciát erősíti.
A kutatás egyik alanya, a 78 éves Stuart Douglas nyolcéves kora óta harmonikázik, és hisz abban, hogy a rendszeres gyakorlás segít megőrizni szellemi frisseségét. A BBC-nek elmondta, ezzel aktívan tartja az agyát, és másoknak is segít. Rendszeresen játszik olyan kávézókban, ahová memóriazavarral küzdő emberek is járnak, akiknek a muzsika örömet szerez. Vallja, a zene és a zenélés fontos szerepet játszik a mentális egészség megőrzésében.
Corbett professzor elmondta: „Az agyunk is épp olyan, mint egy izom, amit edzenünk kell. A zenetanulás sok tekintetben egy új nyelv elsajátításához hasonlítható, és fitten tartja az agyat.” Ezel együtt leszögezte, naivitás lenne azt gondolnunk, hogy a rendszeres zenélés mellett nem alakul ki a demencia.
A kutatás vezetője szerint még több adatra van szükségük, de a zenetanulás ösztönzése fontos része lehet az egészség megőrzését célzó kampányoknak. A kutatók azt nem vizsgálták, milyen hatással van az agyra, ha valaki időskorában kezd zenetanulásba, abban azonban biztosak, hogy ez is nagyon hasznos, azokat pedig, akik korábban zenéltek, arra bátorítják, hogy vegyenek ismét hangszert a kezükbe.
A tanulmány kapcsán a BBC megszólaltatta a Dementia UK nevű civil szervezet képviselőjét is. Caroline Scates megerősítette: a demensek zenélési képességét nem akadályozza a betegség, énekelni, hangszeren játszani akkor is képesek, ha már nem tudnak máshogy kommunikálni a környezetükkel.
Képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock / Lucas Seijo
