Görgei Artúrra, az 1848–49-es szabadságharc honvédtábornokára, hadügyminiszterre, a honvédsereg fővezérére emlékezett kedden a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) a Fiumei úti sírkertben található síremléknél.

A NÖRI kiemelten foglalkozik az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulójával, többek között a Görgei fővezérsége alatt lezajlott tavaszi hadjárattal – idézte Móczár Gábort, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatóját az MTI-hez eljuttatott közlemény.

Az 1849. tavaszi hadjárat előtt tisztelegve a nemzeti sírkert részeként védett sírhelyekkel rendelkező kiemelt helyszíneket úgynevezett okos parcellakővel jelölik meg. Felmérik és a Magyar Nemzeti Névtér felületén megjelenítik az 1848–49-es forradalomhoz és szabadságharchoz kötődő határon túli helyszíneket, március 15-éhez kapcsolódóan pedig diákcsoportoknak hirdetnek programokat a Fiumei úti sírkertbe, ahol több helyszínen is emlékezhetnek a forradalomra és a szabadságharcra.

Május 21-én Görgei legnagyobb haditettének, Buda 1849-es bevételének évfordulóján emlékművet avatnak a hadvezér végső nyughelyének közelében. „Magyarországon akkor alhatunk nyugodtan, akkor teljesítjük kötelességünket, ha Görgei emlékét megőrizzük magunknak, gyermekeinknek és unokáinknak” – zárta beszédét a főigazgató.

Hermann Róbert, a Görgey Kör elnöke, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja, a szabadságharc kutatója beszédében arra mutatott rá, hogy Görgei úgy is képes volt szeretni a hazáját, hogy a haza nem szerette őt. Kitért arra, hogy a magyar történelem számos kiváló hadvezére között a rendelkezésre álló erőforrásokat és lehetőségeket nézve kevesen értek el akkora teljesítményt, mint Görgei Artúr, hiszen egy kevesebb mint egyéves hadsereggel a határokig kergette Európa egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező hadseregét.