"A Szentivánéji álom örök téma, amely újra és újra megihleti a művészeket - mondja Novák János, az előadás rendezője. - A mese az érzelmekről és főképp az érzelmek változékonyságáról szól. A több szálon futó cselekményben a tündérvilág, az ókori görög szerepcserés szerelmi vígjátékok motívumai keverednek az egyszerű mesteremberek mulatságos jeleneteivel.? A műnek sokféle híres interpretációja létezik. A balettól az ifjúsági előadásig, a filmtől a musicalig számos formában feldolgozták már. Angolszász nyelvterületeken ma is a diákszínjátszók egyik legnépszerűbb darabja.
Shakespeare komédiája Felix Mendelssohnt is foglalkoztatta. A zeneszerző már kamaszkorában megírta világhírűvé vált nyitányát, a Szentivánéji álmot, majd 17 évvel később kísérőzenét komponált hozzá. Sokak szerint végső célja ? ahogy többek között Purcellnek, Orffnak, Brittennek - egy opera megírása volt, ám korai halála miatt ezt már nem valósíthatta meg.
A Mendelssohn muzsikájára épülő Szentivánéji álom a komolyzenét a gyerekekkel játékos formában megismertető sorozat negyedik darabja. Míg a prózai részeket élő zongoraszó kíséri, a kórust és a szólóénekeket a színészek dalolják, a nagyzenekari tételek pedig felvételről szólnak.
?Volt némi aggodalmunk, hogy elszegényítjük Shakespeare művét, ha csak bizonyos részleteit kiemelve, leegyszerűsített formában játsszuk ? meséli a rendező. - Ez a romantikus zenemű gazdag érzelmességével, sejtelmes játékosságával azonban tökéletesen felidézi a tündérvilág varázslatos hangulatát, a fiatalok erdei bolyongását, a szerelmi bonyodalmat. Kiteljesítve a hiányzó szövegrészeket, épp azokat az érzéseket közvetíti a gyerekeknek, melyeket - azt gondolnánk - csak a felnőttek képesek teljes mélységükben megélni.?
A kerettörténetben a színjátékuk bemutatására készülő mesteremberek bábozzák el a négy athéni szerelmes erdei kalandját és a tündéreket. A Szentivánéji álom történetéhez a rendező szerint különösen jó választás az élőszínészes-bábos előadási forma. Könnyen meg lehet jeleníteni vele olyan mesebeli arányokat, amiket élő-színházi darabban nem lehetne ábrázolni. A tenyérnyi tündérek és az emberek méretének különbségéből adódó komikum több jelenetben színesíti a játékot.
Az előadás alatt a színészek egy videókamerát is kézről kézre adnak, melynek kivetített képe a színpadra helyezett vásznon jelenik meg. Novákék ezt a technikát eredetileg a Művészetek Palotájában játszott előadásnál próbálták ki, hogy a távolabbi sorokból is láthatók legyenek az apró figurák. Használata során azonban felfedezték, hogy a felnagyított képet figyelve előbb-utóbb az az érzés alakul ki a nézőben, mintha a marionetteknek mimikájuk lenne, és saját hangjukon szólalnának meg. A közönség egyszerre látja az eredeti, és a kamera által életre keltett szereplőket ? az érzéki csalódáson alapuló látvány végigkíséri az előadást.
?A görög mese, amelyben a szerelmesek összekeverednek, a mesebeli tündérvilág és a mesteremberek jelenetei különböző formában, más-más színházi eszközökkel, egymást kiegészítve teremtik meg a színházi élményt. A komédia és a zenetételek tolmácsolása során arra törekedtünk, hogy hűek maradva a művek szellemiségéhez, a lehető legtöbbet adjunk át a gyerekeknek Shakespeare és Mendelssohn művészetéből.?
