A gyermekek harmada jár könyvtárba

Melyek a kutatás fő megállapításai?

Bár a könyvtárhasználati szokásokról vannak statisztikáink, Az én könyvtáram címmel indított programban azok igényeit is felmértük, akik jelenleg nem könyvtári tagok. Ráadásul napjainkra felnőtt egy olyan generáció, amelyre jellemző a folyamatos online jelenlét, az ő információ- és könyvtárhasználati szokásaik pedig nagyon különböznek a korábbi nemzedékekétől. Ezekre a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek uniós projekt keretében készült mérésekre alapozva meg lehet határozni a könyvtárfejlesztés irányait.

Az adatok szerint hazánkban mintegy 1,4-1,5 millió könyvtárhasználó van, számuk az elmúlt évtizedekben nem változott, ám az online szolgáltatások bővítése miatt ritkábban látogatják személyesen az intézményeket. Ma már észrevehetően kevesebben ülnek az olvasótermekben, mint egy-két évtizede. A beiratkozottak száma a megyeszékhelyeken és a községekben ? a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer létrehozásának és fejlesztéseinek köszönhetően ? nőtt, a fővárosban és a kisebb városokban azonban csökkent. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak mintegy 320 ezer regisztrált használója van, az intézmény a főváros minden kerületében üzemeltet fiókkönyvtárakat.

Kik használják leggyakrabban a könyvtárakat?

Leginkább a fiatalok. A gyerekek 31,4 százalék a, a 30 éven aluliak 13,3 százaléka, a 60 év fölöttieknek pedig csak a 7,4 százaléka könyvtári tag. Ez tehát nem támasztja alá azt a vélekedést, miszerint az idősek olvasnak a legtöbbet.

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők 20,1 százaléka rendelkezik könyvtári tagsággal, míg az érettségizetteknél ez az arány 11,4 százalék, az alapfokú végzettségűeknél pedig 3,4 százalék. Napjaink tipikus könyvtárhasználója tehát jellemzően a magas iskolai végzettségű, városi, értelmiségi munkakörökben dolgozó fiatal.

A kutatás során képet kaptunk az olvasási szokások alakulásáról is. Eszerint valamennyivel többen olvasnak, ám kevesebbet, mint másfél évtizede. Összességében a lakosság mintegy fele olvas könyvet.

Az olvasás fogalma is átalakulóban van. Sokan naponta több órát olvasnak ? blogot, e-mailt, közösségi médián továbbított üzenetet ?, de könyvet sosem vesznek a kezükbe.

Felmérésünk lengyel példa alapján vizsgálta az ún. olvasói napi menüt. A megkérdezettek mintegy ötöde olvasott előző nap könyvet, ugyanakkor más típusú szövegekkel rendszeresen találkoztak. Így például kiderült, hogy gyerekek sokkal inkább ?fogyasztói? a reklámszövegeknek, mint a felnőttek. Míg a felnőttek nagy része úgy halad el a köztéri plakátok mellett, hogy rájuk sem néz, a gyerekek jobban figyelnek ezek üzeneteire. Az is közismert, hogy lényegesen kevesebben tájékozódnak a nyomtatott sajtóból, főként napilapokból.

Az olvasóvá nevelésben a legnagyobb szerepe a gyermekkori, mindennapos meseolvasásnak van. Akiknek rendszeresen olvastak, azok több mint 70 százaléka felnőttként rendszeres olvasó lesz, akiknek pedig soha, azoknak mindössze két-három százaléka. Ezért sok könyvtárban nemcsak gyerekeknek szerveznek meseolvasást, de a szülőket is tanácsokkal segítik abban, hogy mikor, hogyan és mit érdemes olvasni a kisgyerekeknek, milyen könyvet érdemes a kezükbe adni. Az olvasás pedig nemcsak azért fontos, mert élményt nyújt, hanem azért is, mert a szövegértés nélkül a mindennapokban nem boldogulhatunk: tudnunk kell értelmezni egy gyógyszer használati utasítását, vagy egy menetrendet.

Milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe leggyakrabban a könyvtárhasználók?

A legnépszerűbb továbbra is a könyvkölcsönzés, de sokan járnak könyvtári programokra, rendezvényekre. Az elektronikus szolgáltatásokat, a digitális könyvtári állományokat viszonylag kevesen használják, pedig van benne potenciál, a Hungaricana szolgáltatás például ?színes-szagos? formában teszi elérhetővé a gyűjteményeket. A digitalizálás mellett a meglévő gyűjtemények megismertetése, népszerűsítése is fontos feladat. Bár az interneten ma már sok mindent el lehet érni, az internetes források sokszor ellenőrizetlenek, mivel bárki létrehozhat tartalmakat (például blog). Emellett a szerzői jogi szabályozás miatt a szerző halála után 70 évig a műveik nem érhetőek el ingyenesen az interneten. A validált információkért, a fizetős adatbázisok használatáért és a legújabb művekért ma is könyvtárba kell menni.

Míg korábban sokan a könyvtárban találkoztak először internettel, ma egyre kevesebben használják a könyvtári számítógépeket, hiszen sokan saját laptoppal, okostelefonnal érkeznek a könyvtárba, amelyet vezeték nélküli hálózatra csatlakoztatva használhatnak.

A leggyakrabban szépirodalom, illetve szak- és ismeretterjesztő irodalom olvasására, önképzésre, tanulásra használják az intézményt, sokan munkahely kereséséhez, vagy akár az egészséges életmód megőrzéséhez kapnak innen segítséget. Látogatják a könyvtármozit, a könyvtári közösségi oldalt, a személyiségfejlődést segítő biblioterápiás foglalkozásokat és a ?könyvet házhoz? szolgáltatást is igénybe veszik.

Minden harmadik gyermek rendszeres, további egyharmad alkalmi könyvolvasó. Pedig környezetükben nincs mindig jelen a könyv: a felmérés alapján minden második gyermek egy év alatt egyetlen könyvet sem vásárolt magának, vagy kapott ajándékba annak ellenére, hogy hazai gyermekkönyv irodalom virágzik, rengeteg új szerző van, akiknek a könyvei méltán sikeresek.

Érdemes költeni a könyvtárakra, hasznosul a rájuk fordított forrás?

Mindenképpen. Nemzetközi példák is igazolják, hogy korszerű szakmai tartalom estén minél nagyobb összeget fordítanak a könyvtárra, annál inkább érzik úgy az emberek, hogy hasznosak számukra a szolgáltatások. Így volt ez a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár esetében is: a közel két évtizede megújított Központi Könyvtár tereinek átalakítását követően többszörösére nőtt a Kálvin tér közelében működő bibliotéka használóinak száma. De igaz ez mindazokra a könyvtárakra, ahol ilyen fejlesztés megvalósult, a pécsi Tudásközponttól a községi könyvtárakig.

A Közraktár utcában nemrég adtak át egy új oktatási központot. Milyen képzések zajlanak itt?

Az én könyvtáram programhoz kapcsolódva 2017-től működik egy országos, 40 fős szaktanácsadói hálózat, amely az új módszertani ismeretek terjesztésén és a mintaprogramok megvalósításán dolgozik. Részben számukra szervezünk itt képzéseket, szakmai programokat, és itt zajlanak a korszerű ismereteket közvetítő szakmai továbbképzések is, amelyeken 2018-19 között mintegy 440 könyvtáros és közgyűjteményi dolgozó vesz részt.