Német bevándorló bankár édesapja és angol anyja két évvel korábban költözött Afrikába, ott is házasodtak össze. Az apa 1896-ban egy trópusi betegségben meghalt, így anyja - két kicsi fiával - visszatért Angliába, ahol 1900-ban áttért a katolikus hitre. A katolicizmus döntő hatással volt Tolkien életére és munkásságára. A fiúk neveltetését katolikus szerzetesek irányították, s miután 1904-ben teljes árvaságra jutottak, anyjuk gyóntatópapja, Francis Morgan atya gondoskodott szállásukról, megélhetésükről és természetesen taníttatásukról is. Tolkien a birminghami King Edward Schoolban, majd az oxfordi Exeter College-ban folytatta tanulmányait.
Főként a nyelvészet érdekelte, az angolszász és az óangol mellett megismerkedett a kihalt gót nyelvvel is, és ez erős hatást gyakorolt rá. Játékból kialakított egy új ősgermán nyelvet, az újgótot - célja nem egy kommunikációt segítő nyelv létrehozása, csupán a szépség és a jelentés egyesítése volt. Később kezébe került a Kalevala angol fordítása és annyira megragadta a finn mitológia, hogy megtanult finnül, csak hogy eredetiben olvashassa. Mivel a finn közel állt nyelvesztétikai elképzeléseihez, felhagyott az újgóttal kapcsolatos munkájával és ennek alapján új nyelvet kezdett alkotni - ebből fejlődött ki később a quenya, a tündenyelv. Élete során összesen tizenöt mesterséges nyelvet alkotott, s a valóságban tucatnyi európai nyelven beszélt folyékonyan.
Oxfordi egyetemi tanulmányai befejeztével, 1916-ban vette el Edith Mary Brattet, akit már tizenéves kora óta ismert. Nem sokkal később a francia hadszíntérre vezényelték, ahol részt vett a somme-i csatában, de megbetegedett és hazaküldték. A kórházban kezdte írni azokat a meséket, amelyekből később megszületett a Szilmarilok. A háború befejeztével előbb a híres oxfordi angol szótár kiadásán dolgozott, majd angol nyelvtörténetet és irodalmat tanított a leedsi egyetemen. 1925-ben tért vissza Oxfordba, ahol először a Pembroke College-ban, majd a Merton College-ban tanított.
Három kisfiának és kislányának mesélte először Zsákos Bilbó, a félénk hobbit történetét, aki meglepetésektől hemzsegő kalandok részese lesz. A gyerekeknek nagyon tetszettek a mesék, ezért Tolkien 1930-tól lejegyezte azokat. 1937-ben látott napvilágot első híressé vált műve, a The Hobbit (magyarul 1975-ben Babó címmel, Szobotka Tibor fordításában jelent meg). A történet A szilmarilokban megteremtett Középföldén játszódik, ám a későbbi időkben. Tolkien maga nem gondolta, hogy története bárki érdeklődésére számot tartana, de könyvét rengeteg felnőtt is elolvasta és követelte a folytatást. Számos próbálkozás, kitérő, általa vagy a kiadó által nem megfelelőnek tartott kísérlet után így született meg A Gyűrűk Ura trilógia.
Tolkien tizenhét évig dolgozott a három köteten: 1954-ben jelent meg A Gyűrű szövetsége (magyarul 1969, Réz Ádám és Göncz Ádám fordításában) és A két torony (magyarul 1970), 1955-ben A király visszatér (magyarul 1970). A második és a harmadik részt Göncz Árpád, a verseket Tandori Dezső ültette át magyarra. A magas kockázat miatt egyébként a könyvek olyan megállapodással jelentek meg, hogy az író mindaddig nem kap sem előleget, sem szerzői jogdíjat, amíg a kiadás el nem éri a nullszaldót, viszont ez után a nyereségből jelentős részesedése volt.
Tolkien új világot talált ki, az általa megálmodott Középfölde földrajzát, nyelvét, irodalmát, történelmét, mitológiáját, sőt még élővilágát is aprólékosan kidolgozta. Bár a trilógia szinte kínálta magát a megfilmesítésre, jogi és technikai nehézségek miatt csak 1978-ban készült belőle rajzfilm. Az akadályokat végül az új-zélandi Peter Jackson győzte le: az általa rendezett trilógia minden elképzelést felülmúló sikert aratott, és nem csak a jegypénztáraknál. A trilógia első részének filmváltozata 2001-ben négy, a második 2002-ben kettő, míg a harmadik - rekordnak számító - 11 Oscar-díjat kapott. A Király visszatér megdöntötte a Ben Hur és a Titanic felülmúlhatatlannak vélt rekordját, hiszen valamennyi jelölését díjra váltotta.
Tolkien 1959-ben visszavonult oxfordi állásából, és 1968-ban feleségével egy csendes tengerparti kisvárosba, Bournemouthba költözött. A királynő 1972-ben Brit Birodalmi Érdemrendet adományozott neki, és az oxfordi egyetem is díszdoktorává avatta. Ars poeticájára a Jelentéktelen levél (Leaf by Niggle) című elbeszélése a legjobb példa: ennek hőse egy olyan festő, aki egész életében egy fáról készít képet, de azt állandóan átdolgozza.
J. R. R. Tolkien 1973. szeptember 2-án hunyt el Bournemouthban. Feleségével közös sírban nyugszik, a sírfeliraton felesége neve után a Luthien, az övé után a Beren szót vésték. (Beren és Luthien románca A Gyűrűk Ura-legendárium - Tolkien szerint - legfontosabb és legszebb szerelmes története.)
(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Takáts Annamária, Sajtóadatbank)
