Tokióban és Szöulban nyit december elején magyar kulturális intézetet a kormány. Schőberl Mártont, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük kulturális diplomáciáról, célokról és az intézetek szerepéről.

Egy évvel ezelőtt egy konferencián úgy fogalmazott, hogy a cél – leegyszerűsítve – eladni a magyar kultúrát külföldön. Mit „árulunk” magyar kultúra címke alatt?

Két irányból lehet megközelíteni ezt a kérdést. Az egyik, hogy mit szeretnénk magunkról elmondani a világban. Ehhez a magyar kulturális élet mélyreható ismerete szükséges. De van ennek egy keresleti oldala is, hiszen értelemszerűen másra van igény Észak-Európában, az Egyesült Államokban vagy Délkelet-Ázsiában. Ez egy kettős feladat, és a mi rendszerünk nagyjából így is működik. A kulturális diplomácia egyik pillére a Külgazdasági és Külügyminisztérium illetékes főosztályai, a másik a külföldi intézményhálózat.

Ez utóbbi a Balassi Intézet néven futó külföldi magyar intézeteket jelenti?

Jelentős részben igen, bár egy többszintű rendszerről van szó. A jelenleg még Balassi Intézet néven emlegetett magyar kulturális intézetek hamarosan arculatváltáson esnek át. Ők a zászlóshajóink, összesen huszonnégy intézetünk működik huszonkét országban, döntően európai fókusszal.

A bécsi magyar intézet épülete
Fotó: Horváth Eszter

Ez a szám hamarosan huszonhatra nő, december elején Tokióban és Szöulban nyitunk új intézeteket. Van kilenc további állomáshely, ahol ugyan nincs magyar intézet, ám vannak delegált diplomatáink, akik elsősorban kulturális és oktatási együttműködéseket igyekeznek előmozdítani. A harmadik szint, amikor kulturális képviseletünk nincs, de akadnak projektjeink a térségben. A legtöbb missziónkon minden évben szervezünk valamilyen kulturális programot.

Mi az, amit a magyar kultúráról, Magyarországról szeretnének közvetíteni?

Ha tömören kell megfogalmaznom, azt szeretnénk sugározni, hogy a magyar a kulturális hagyományait tisztelő, azokra büszke, azokból építkező, ám az újra nyitott, kreatív nemzet. Ehhez az üzenethez illő kulturális-, közösségi- és tudománydiplomáciai tartalmakat keressük.

A magyar kulturális intézeteket összefogó Balassi Intézet korábban más tárcák kötelékében, majd függetlenül működött. Több mint öt éve került a külügyi tárcához. Itt jó helyen van?

Zsigmond Vilmos-fotókiállítás a párizsi intézetben

A Balassi Intézet 2014 óta a Külügyminisztérium háttérintézményeként működött, majd 2016-ban megszűnt, feladatait – köztük a kulturális intézményhálózat irányítását – a külügyi és külgazdasági tárca vette át. 2014-ben egyébként volt egy komoly újragondolása a külpolitikai tevékenység szervezésének, nevet is váltott a tárca: Külügyminisztériumból Külgazdasági és Külügyminisztérium lett. Sokan úgy vélték akkor, hogy a gazdaságdiplomácia eluralja a külpolitikát, ám ez egyáltalán nem így lett, a gazdaságdiplomácia az őt megillető helyre került. Az alapvetés az volt, hogy Magyarország külföldi képviseletét illetően egységben gondolkodunk. Azaz a nagykövet dolga, hogy összefogja a tevékenységünket és megjelenéseinket az adott országban vagy régióban, beleértve a gazdasági, politikai és kulturális vonatkozásokat. A kulturális diplomáciának is 2014 óta van önálló államtitkári szintű képviselete a tárcánál.

Mekkora önállósággal rendelkeznek a magyar kulturális intézetek?

Az intézetek szakmailag önállóak, de 2016 óta a magyar külképviselet részeként működnek. Ennek számos praktikus és költségvetési oka van. Kicsi szervezeti egységekről beszélünk, intézettől függően egy-három kiküldött diplomatáról és néhány helyi alkalmazottról: projektmenedzserről, portásról. Korábban az intézeteknek volt külön gazdasági vagy akár jogi szervezetük, most azonban az infrastruktúra üzemeltetése a nagykövetségen keresztül történik.

Schőberl Márton
Fotó: Tóth László

Az intézeteknek dedikált büdzséjük van?

Dedikált szakmai keretük van, az üzemeletetés költségeit viszont a nagykövetség fedezi a külügy által biztosított forrásból. Számos racionális és gazdasági érv szólt az intézetek beolvasztása mellett. A szakmai büdzséjük felhasználására – az éves terv ismertetésével – az intézetek vezetői tesznek javaslatot nekünk. A kulturális diplomácia nem önmagáért való. A magyar kultúra annyira szép, hogy nyilván azzal sem lőnénk nagyon mellé, ha l’art pour l’art bemutatnánk ennek egyes elemeit. De a cél, hogy a kulturális szegmens kiegészítse, erősítse az adott országban a külpolitikai céljainkat.

Miként döntik el, hogy a kulturális élet mely szereplőivel működnek együtt?

Egyrészt mi Budapesten készítünk kiajánlókat, amelyekben felhívjuk a külföldön dolgozó kollégák figyelmét bizonyos programokra. Például a „30 éve szabadon” emlékév keretében vannak rendezvények, kiállítások Budapesten, vagy a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. is számos kulturális programot szervez – például állami ösztöndíjban részesülő fiatal művészek bevonásával –, mi pedig felhívjuk az intézetek figyelmét ezekre. De jelentős részben az intézetvezetők saját kapcsolataikra támaszkodva, az adott közönség igényeit felmérve állítják össze az éves tervet. Mindemellett keressük az együttműködések lehetőségét. Az egymástól néhány száz kilométerre fekvő intézetek vendégül láthatják egymás, számukra is releváns programjait. Vagy ha a Magyar Állami Operaház New Yorkban turnézik – mint ahogyan ezt tavaly tette –, akkor érdemes köré egy komolyabb programsorozatot szervezni, hogy minél több embert tudjunk megszólítani.

Az izraeli magyar napok egyik rendezvénye

Nemrég zárult a magyar kulturális évad Izraelben.

Hamarosan lezárul a dél-koreai, a japán és a kínai magyar évad, illetve tart a nyugat-balkáni magyar kulturális hetek programsorozata.

Miért érdemes évadokat, tematikus heteket szervezni egy-egy városban?

Az évadok a kulturális diplomácia leghangsúlyosabb eszközei, amelyek jelentős országkép-formáló hatással bírnak. Jóval nagyobb célcsoportot tudunk elérni így, mint a diplomácia hagyományos eszköztárával és kapcsolatrendszerével. Ráadásul külön finanszírozási keret társul hozzá. Ha megnézi a költségvetést, a kulturális diplomácia soron 450 millió forintot fog találni. Ennyi az, amit a külképviseletek alapvetően kulturális- és tudománydiplomáciai projektekre fordíthatnak, ehhez jönnek még hozzá különféle célzott támogatások, illetve együttműködésekből származó források.

Nem hangzik túl soknak.

Ez egy alap, amelyből átlagosan tizenkét millió forint jut egy-egy kulturális intézet szakmai tevékenységére. A kulturális évadok külön büdzsével rendelkeznek, az izraelire például csaknem 380 millió forintot költöttünk. Néhány intézetünk nagyon ügyes a forrásbevonásban, akadnak támogatóik, együttműködéseik. Számos emlékévhez kapcsolódóan szervezünk programokat. Bár a Rákóczi-emlékév elsősorban történelmi vonatkozású programokban bővelkedik, ahhoz kapcsolódóan is akadnak kulturális projektjeink. A csehországi Jindřichův Hradecben – a későbbi fejedelem néhány évig az ottani jezsuita gimnázium diákja volt – egy emlékszoba berendezésén dolgozunk. A Rákóczi-emlékév keretében egy hazai rendezvényhez is kapcsolódtunk: a felügyeletünk alá tartozó Gül Baba Türbéje Örökségvédelmi Alapítvány szervezett konferenciát a témában.

Konferencia a Gül Baba Türbéje Örökségvédelmi Alapítvány szervezésében

Milyen kulturális évadokra készülnek jövőre?

A tervek egy részét a kormánynak még jóvá kell hagynia. Ami már biztos, hogy 2020-ban kulturális évadot szervezünk Brazíliában. Az eredeti kérdésre visszatérve: az elv az, hogy azokban a térségekben érdemes jelentős összeget fordítani kulturális diplomáciára, ahol van külügyi vagy külgazdasági célkitűzése a magyar kormánynak; ezek a programok ennek megvalósításához járulnak hozzá.

Nyitókép: a Budapesti Operettszínház Menyasszonytánc című előadása Izraelben.