A körülöttünk lévő épület Buda török alóli felszabadulása után a klarisszák kolostora volt. II. József az 1700-as évek végén megszűntette, mint templomot, akkor szintekre osztották az épületet, és az akkori országgyűlés hivatalos szervezete működött itt. A 19. század elején a Helytartótanács, végén a Belügyminisztérium székhelye lett. 1928-ban telefonközpont kezdett itt működni, ami egészen 1985-ig üzemelt ezen a helyen.
Mióta működik Magyarországon telefonhálózat?
Azt mondjuk, hogy Bell találta fel a telefont, de ez nem egészen így van. Egy olasz feltalálónak, Antonio Meuccinak köszönhetjük az ötletet, aki a lakása és a műhelye között használta a teljesen egyszerű készüléket még 1871-ben. Szabadalma nem nyert védettséget, így a telefon 1876-os szabadalmi hivatalosan Alexander Graham Bell nevéhez fűződik. Hazánkban 1881-ben Puskás Tivadar finanszírozásával és testvére, Ferenc műszaki irányításával helyezték üzembe az első telefonközpontot.
Miként működött ez az első központ?
Maga a telefonközpont úgy működött, hogy a lakásban lévő készülékről csöngetés formájában jelezték a központnak a szándékot, a központban a kezelő létrehozta a kapcsolatot, s a kért előfizetővel összekapcsolta a hívót. Még nem voltak számok, hanem nevek és foglalkozás vagy lakcím alapján jött létre a kapcsolat, - feltéve, ha a hívott fél is hajlandó volt azt fogadni -, majd a központos kilépett a vonalból. Nem voltak még percdíjak, és egyéb számlálás, bele kellett hallgatni a beszélgetésbe, hogy folyik-e még, és ha nem, a hölgy bontotta a vonalakat. Ez egy bizalmi állás volt, éppen ezért titoktartási esküt is kellett tenni az alkalmazottnak, hogy a beszélgetés hallott részleteit nem osztják meg másokkal.
Hányan csatlakozhattak a hálózathoz?
A központ kiépítésétől függően több százan vagy ezren tudtak csatlakozni. A technika fejlődése aztán később lehetővé tette, hogy bővüljön az előfizetők száma, nagyobb legyen a központ, és több telefonközpontos dolgozhasson egyszerre. Ezeket a kisebb központokat összefűzték, így már 1904-ben 10 ezer előfizető volt. 1928-ban megjelentek a számtárcsás készülékek, s ezzel egy időben az időalapú beszélgetés. 1933tól megjelentek az ún. ikervonalak, melyek egészen a 80-as évekig éltek. Ez szükségmegoldás volt, hisz az ugyanazzal a hívószámmal rendelkező közül egyszerre csak az egyik beszélhetett. 1996-ban a telefonszámok hétjegyűvé váltak.
Miért pont ide került a múzeum, és mi a célja az intézménynek?
A Vár mellékközpont a Krisztina főközponthoz tartozott és a várnegyed előfizetőit szolgálta ki. 1985-ben történt leállítását követően 1991-ben nyílt meg a részben még ma is működő forgógépes központra épülő kiállítás. A megvalósításban nagy segítséget kaptunk a Matáv szakembereitől.
Tavaly, 2013-ban új időszaki kiállításunk nyílt, hiszen akkor volt 120 éve annak, hogy Puskás Tivadar találmánya, a telefonhírmondó ? ami a rádió elődjének tekinthető ? működni kezdett. Ez a kiállítás azóta is látogatható, és nagy népszerűségnek örvend, hiszen látogatóinkat leginkább a múltban használt telefonkészülékek érdeklik. A tendenciát tekintve, azt látjuk, hogy rohamos léptekkel fejlődik a technika, - természetesen a telefonok is ? összehasonlíthatatlanul gyorsabban, mint 100-150 évvel ezelőtt. Ma már a vonalas készülékek egyre kevesebb szerepet kapnak életünkben, és az egyszerűbb mobilokat is lassan mindenki okostelefonokra cseréli.
Az intézmény nagyon jó helyen van, - a Budai Várban - mégis sajnos alacsony a látogatottsága. Kivétel a május és a június, amikor a szervezett osztálykirándulások zajlanak, akkor nagyon sok gyerek látogat el hozzánk, de távközlési szakemberek és szakiskolák is nagyon szívesen jönnek. A várban sétálgató turisták is nagy kedvvel és érdeklődve térnek be, magyarok, külföldiek egyaránt. Mivel nem önálló épület vagyunk, csak korlátozottan van módunk reklámok kihelyezésére.
Hány hasonló múzeum található az országban?
Olyan, ami csak a távbeszélőről szól, nincs több, a Telefónia Múzeum az egyedüli. Vidéki kiállítóhelyeinken - Nagyvázsonyban, Debrecenben, Ópusztaszeren - bemutatjuk a technikai eszközök egy részét, és fejlődését. A legnagyobb és leggazdagabb a miskolci múzeumunkban működő látványraktár, mert amikor a miskolci Avas telefonközpontot leszerelték, maradt egy hatalmas csarnok. Itt rendeztük be 2007-ben a távíró és távbeszélő történeti tárgyi gyűjtemény raktárát.
Van esetleg nemzetközi kapcsolatuk is?
Néhány külföldi posta és távközlési múzeummal nagyon jó kapcsolatot ápolunk, ami levelezésben, kiadványcserében, személyes látogatásban is megmutatkozik. A Postai-, távközlési-, és közlekedési múzeumoknak van egy nagy nemzetközi szervezete, melynek mi is tagjai voltunk. Most újra ebbe próbálunk bekerülni, de ennek a komoly anyagi vonzat lehet az akadálya.
2017-ben lesz 150 éves a Magyar Posta, ehhez kapcsolódóan is vannak terveink. Készülnénk egy utazó kiállítással, s ehhez várjuk majd a szomszédos országok múzeumainak befogadását. Mert ha csak a Monarchiabeli időkre gondolunk, van olyan közös múlt, ami szorosan összefügg a magyar posta történetével.
Tölgyesi Tibor
