A kultúráért és innovációért felelős miniszter kiemelte: a csaknem kétezer támogatásból több mint 600 külhoni területekre jut el, hogy tovább erősödjön a magyar identitás. A nyertesek fő kategóriáiban több mint 700 néptáncegyüttes, 300-nál több táncház és 250 egyéb népzenei program kapott támogatást. Az idei pályázati felhívásra összesen 2101 pályázat érkezett. A legnépszerűbb kategória ebben az évben is a néptánc volt, emellett a tárgyalkotó népművészeti közösségek szakmai tevékenységének támogatása kategóriákra is jelentős érdeklődés mutatkozott.
A program célja a hazai magyar és nemzetiségi, valamint a határon túli magyar néptánc-, népzenei együttesek és népdalkörök, tárgyalkotó népművészeti alkotóközösségek tudásátadásának elősegítése, szakmai munkájának fejlesztése, a közösségek megerősítése, mindezzel a magyar értékek, hagyományok megőrzése. Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója hangsúlyozta, hogy a Csoóri Sándor Program által létrejövő vagy gyarapodó közösségek nemcsak a hagyományőrzésben, de a mindennapokban is támogatják egymást, így valódi, élő közösségek jönnek létre. A Hagyományok Háza szerepe ebben a rendszerben az, hogy próbálja összefogni a programban részt vevő országokat, civil, valamint régiós és megyei szintű egyesületeket, és igyekszik őket tudásmegosztással támogatni.
A kormány 2017-ben hozta létre a Csoóri Sándor Programot, amely az utóbbi évtized egyik legjelentősebb támogatási formája a népi kultúra területén. Az elnyert forrásokat 2025. június 30-ig lehet felhasználni magyarországi és határon túli műhelyek szakmai munkájának támogatására, táncházak, népi kézműves programok, táncegyüttesek, népzenei csoportok és népdalkörök éves tevékenységének finanszírozására.
A program keretében, pályázat útján kapott támogatásokat a szervezetek népviselet készíttetésére, élő népzenei együttesek szolgáltatásainak igénybevételére, szakmai-oktatói költségekre, valamint a munkájukat közvetlenül segítő kis értékű technikai és egyéb eszközbeszerzésre fordíthatják.
