Az Il Cinema Ritrovato fesztivál a restaurált klasszikus filmek nagyszabású seregszemléje Bolognában. A válogatásba három magyar film is meghívást kapott a Nemzeti Filmintézet kezdeményezésére: Kertész Mihály 1917-ben készült filmje, Az utolsó hajnal, A Pál utcai fiúk 1924-es némafilmváltozata, valamint Jancsó Miklós Szegénylegények című klasszikusa, a rendező halálának 10. évfordulója alkalmából.

az_utolsohajnal_NFIFilmarchivum.jpg
Jelenet Az utolsó hajnal című filmből. NFI Filmarchívum

Az utolsó hajnalt a Casablanca későbbi rendezője, Kertész Mihály (Michael Curtiz) rendezte 1917-ben, még Magyarországon. Az egzotikus környezetben, arisztokraták között játszódó, fordulatos történet megmutatja, hogy Kertész már ekkor is jól tudta, a nézőket a látványos, szórakoztató történetekkel lehet igazán megfogni, különösen a háború nehéz éveiben. A film megtalálásának története is lenyűgöző. Egy öttekercses nitrókópia már évtizedek óta a holland EYE archívumában volt, de a film azonosítására tett kísérletek sikertelenek maradtak. Egy másik tekercs még az 1970-es években a bécsi bolhapiacon cserélt gazdát, majd az Osztrák Filmarchívumba került. Balogh Gyöngyi filmtörténész, az NFI Filmarchívum kutatója segített az ausztriai töredék azonosításában. A Hollandiában fennmaradt kópia analóg felújítását az EYE 2009-ben végezte el. Egy korabeli magyar folyóiratból előkerült a film részletes tartalmi leírása, s erre a forrásra alapozva, mindkét kópia felhasználásával készült el az új digitális restaurálás az NFI Filmlaborban 2023-ban. A három intézmény együttes munkájának eredménye ez a minden eddiginél teljesebb rekonstrukció, amely a legközelebb áll a rendező eredeti elképzeléséhez.

a_palutcaifiuk_1924_NFIFilmarchivum.jpg
Jelenet A Pál utcai fiúk című filmből. Forrás: NFI Filmarchívum

A máig legnépszerűbb magyar ifjúsági regénynek, A Pál utcai fiúknak több filmváltozata is készült. Balogh Béla 1917-ben és 1924-ben is filmre vitte a regényt, de csak az utóbbi maradt fenn. Sokáig ezt is elveszettnek hitték, mígnem a belgrádi filmarchívumban megtaláltak egy kópiát. Ez az egyetlen fellelhető nitrokópia azonban sajnos hiányos volt, az erről készült analóg biztonsági kópiából is hiányzik többek között a grundért vívott döntő csatajelenet és Kalmár László díszesen megtervezett feliratai is.

Jancsó Miklós történelmi parabolája, a Szegénylegények (1966) a hatalom és az egyén komplex viszonyát modellezi. A Cannes-ban és Locarnóban díjazott alkotás a szabadságot eltipró rendszerek kortól függetlenül érvényes, sokkolóan pontos látlelete, a magyar filmtörténet mérföldköve, a modernizmus nemzetközileg elismert alapműve. A rendező itt valósította meg először a hosszú snittre épülő, a híres jancsói filmnyelvet, amelyen a későbbi pályafutása során tovább finomított. A film 4K teljes körű digitális restaurálása az NFI Filmlaborban készült 2021-ben, a rendező születésének 100. évfordulója alkalmából.

A 2017-ben meghirdetett Nemzeti Filmdigitalizálási és Filmrestaurálási Program keretében az NFI Filmarchívum és Filmlabor összehangolt munkájának köszönhetően eddig 202 egész estés film újult meg. Az eltelt nyolc év alatt a legkorszerűbb technikával valósulhatott meg többek között Fábri Zoltán, Jancsó Miklós, Jankovics Marcell, Szabó István, Sára Sándor, Mészáros Márta, Huszárik Zoltán vagy Tóth János életművének restaurálása.