Hasonmás kiadásban megjelent az első Magyarországon nyomtatott könyv

Az 550. évforduló alkalmából az OSZK Farkas Gábor Farkas művelődéstörténész és Varga Bernadett irodalomtörténész szerkesztésében, Schöck Gyula jeles magyar könyvművész gondozásában jelentette meg a művet – a jubileumi évszámnak megfelelően 550 példányban. A hasonmás kiadás kiegészült a magyar revideált fordítással, egy, a mű történetéről szóló, átfogó tanulmánnyal és egy részletes angol nyelvű ismertetővel. A megjelenés pünkösdi időzítésének oka: a magyar nyomdászattörténet hetven levelet, összesen százharminchárom lapot tartalmazó első kötetét 1473 pünkösd előestéjén fejezte be Hess András.

350 bibliofil példány gépi kötéssel, borítóján Hess András betűinek felhasználásával, arany prégnyomással a kísérőkötettel együtt míves fatokba került. A 200 gyűjtői példány fatáblás kézi kötéssel, az elő- és a hátlap egy korabeli borítóról vett vésetminta felhasználásával, vakdombor nyomással készült.

A szakemberek mind a nyomdai előkészítés, mind az anyagválasztás folyamán igyekeztek visszaadni az eredeti kötet élményét.

A magyarországi könyvnyomtatás szorgalmazója Vitéz János esztergomi érsek lehetett. Feltehetően az ő megbízásából kereste fel Kárai László budai prépost, alkancellár Mátyás követeként a német származású Hess Andrást Rómában 1470–71 telén. Hess András 1471-ben érkezett Budára, nyomdájának első kiadványa volt a Budai krónika. Hess András budai nyomdájából még egy kiadvány ismeretes, ám néhány év múlva a nyomda megszűnt, a nyomdász további sorsa pedig ismeretlen. Évtizedek múlva, a 16. század első felében nyomtattak újra könyvet a magyar királyságban; az első immár magyar nyelven itt nyomtatott kiadvány pedig Sylvester János Újszövetség-fordítása, amely 1541-ben jelent meg.

A kötet egyedülálló az európai művelődés és tipográfia történetében, ugyanis nem ismerünk több példát arra, hogy egy azonos kultúrkörbe tartozó nép első nyomtatványában a saját történelmét örökítse meg.

A Chronica Hungarorum feltételezhetően kétszáz-kétszázötven eredeti példányából mindössze tíz maradt fenn a világon.

E köteteket Szentpétervártól Princetonig a világ híres könyvtáraiban, Magyarországon az Országos Széchényi Könyvtárban és az ELTE Egyetemi Könyvtárban őrzik. A princetoni példány került elő legutoljára: 1990-ben egy aukción 420 ezer nyugatnémet márkáért vásárolták meg.

Az első magyar földön nyomtatott könyvnek 1900 és 1973 után 2023-ban harmadszor jelenik meg fakszimiléje. A jelenlegi kiadással megajándékozták Ferenc pápát is a néhány héttel ezelőtti budapesti látogatásán.

A bemutatón Rózsa Dávid főigazgató hangsúlyozta, hogy a Budai krónika „a kultúra disszeminációjának legújabb eredménye, amely a korábbi szövegkiadások után újfent aktualizálja magyarságunk fontos időszakát”.

Fotó: Országos Széchényi Könyvtár