Az emberek hajlamosak azt hinni magukról, hogy éles helyzetekben jó morális döntéseket hoznának, pedig olyankor nem egyszerű jó válaszokat adni. Az öreg hölgy látogatása erről is szól. Így lesz ez a színdarab egyszerre moralitásjáték, szerelmi történetbe ágyazott sorstragédia és izgalmas krimi, középpontban egy dúsgazdag milliárdosnővel, aki tudja, hogy pénzzel mindent el lehet érni, minden és mindenki megvásárolható.

Rejtély, hogy Európa közepén miért ment csődbe egy remek adottságokkal rendelkező kisváros. A gyárak sorra bezártak, a népszerű üdülőközpont pang az ürességtől, és már a székesegyház harangját is lefoglalta a végrehajtó. Az utcák piszkosak és elhanyagoltak, a polgárok évek óta munkanélküli-segélyből vegetálnak, miközben az ország és egész Európa virágzik.

Ekkor jelenti be Claire Zachanassian, a világ leggazdagabb asszonya, hogy negyven év után ellátogat szülővárosába. Feltámad a remény, hogy majd ő megmenti a várost, és a jótékonyságáról híres milliárdosnő hajlandónak is mutatkozik erre.

De van egy feltétele…

„Az öreg hölgyről szóló történet – sötét dolog, de éppen ezért nem szabad sötét színekkel ábrázolni, éppen hogy nagy emberséggel kell játszani; nem haraggal, hanem gyásszal, sőt: humorral, mert semmi sem árthatna többet ennek a tragikus végű komédiának, mint valami állati-mély szomorúság” – írta Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatásáról.

A darabot 1955-ben mutatták be Zürichben, majd a következő tíz évben már szinte minden európai országban műsorra tűzték. A szerzőjének világhírt hozó színdarab azóta is rendületlenül népszerű világszerte, és számtalan filmes feldolgozás alapjául szolgált. Magyarországi ősbemutatója 1959-ben volt az akkor Magyar Néphadsereg Színházának átkeresztelt Vígszínházban, ahol most Rudolf Péter rendezésében, Hegyi Barbara és Hegedűs D. Géza főszereplésével láthatják a nézők.

„Az öreg hölgy látogatása egy minden romantikát nélkülöző, tébolyult és hátborzongató szerelmi történet, ugyanakkor izgalmas krimi is, mely egy hideg fejjel kitalált és óraműpontossággal, engesztelhetetlenül végigvitt bosszúhadjáratot beszél el, egy negyven évvel korábban elkövetett és tragikus következményekkel járó árulás kegyetlen megtorlását. De groteszk moralitásjáték is, hiszen minden az igazság érvényre juttatása nevében történik. Ám mire a bűnös elnyeri méltó büntetését, paradox módon az áldozat válik bűnössé, és a bűnös a megvesztegethetőség és a jólét reményének áldozatává” – véli a rendező.

A színdarab eseményeinek fő katalizátora Claire Zachanassian, aki évtizedek után tér vissza szülővárosába, hogy bosszút álljon fiatalkori szerelmén. „Azt tartom fontosnak ebben a karakterben, hogy megtiporták és elárulták. Ez a nő a saját becsületéért akar elégtételt venni, hiszen meggyalázták a nevét, gyenge erkölcsű nőnek kiáltották ki.

Ha pedig valakit a szerelme árul el, az egyszerre érzelmi és morális kérdés.

Ez a seb az egész életére kihatott, állandóan vele volt; most – még ha morálisan megkérdőjelezhető módon is – gyógyírt kell találnia rá. A bűnök nem évülnek el. Emellett ez a történet annak is szörnyű igazolása, hogy az ember nem változik: pénzért tényleg mindenre hajlandó” – mondja a címszerepet játszó Hegyi Barbara.

A Claire Zachanassian egykori szerelmét, Alfred Illt alakító Hegedűs D. Géza szerint a múlt és a jelen ilyen erejű összekapcsolódása, ahogy az a darabban megjelenik, példázatszerűvé teszi a történetet.

„Azt írja Szent Ágoston a Vallomásokban, hogy ha az időről gondolkodik, akkor belül, önmagában tudja, mi az. De ha el kellene magyaráznia, nem tudná szavakba önteni. A mi előadásunkban megelevenedik az idő. (…) Egy megrázó, drámai eseménysorozaton keresztül mesélünk az egyszeri és megismételhetetlen emberi életről: az időről.”

Az öreg hölgy látogatását október 16-án mutatják be a Vígszínházban, de a premier előtti két előadás október 14-én és 15-én is elérhető a nézők számára.

Fotók: Vígszínház/Gordon Eszter