Pontosan milyen feladatokkal bízta meg Balog Zoltán miniszter az Alap elnökeként június elején, amikor az NKA alelnöki pozícióját osztotta önre?
Mivel igen nagy az érdeklődés az NKA jövője iránt, Balog Zoltán ? szavai szerint ? egy erős alelnököt szeretett volna kinevezni, aki képviseli az Alap érdekeit. Arra kért, hogy az elődömmel és vele közösen tekintsük át a kulturális mecenatúra, a kultúrafinanszírozás helyzetét. Nézzük meg a nemzetközi példákat, hol állnak fenn párhuzamosságok, hogy lehet továbbfejleszteni a rendszert, a legjobban hasznosítani az adófizetők forintjait, a pályázók szempontjából még hatékonyabbá tenni az egész működést.
Csak finomhangolásra, vagy a rendszer teljes átalakítására lesz szükség? Szorosabbra fűzik esetleg a kapcsolatot az MMA-val?
Haa munkaanyag elkészül, a döntés a politika kezében lesz. Erre szokták azt mondani, hogy ez nem matematika, így több jó megoldás is van, de azért fogok küzdeni, hogy a húsz éve, konszenzussal működő Nemzeti Kulturális Alap nagy vonalakban, a fő célkitűzéseit illetően megmaradjon. A Magyar Művészeti Akadémia 2011-től fontos és megkerülhetetlen része a kulturális életnek, de nem az a cél, hogy rivalizáló intézmények jöjjenek létre, hanem hogy hatékony, , a pályázók szemszögéből átlátható és világos kulturális mecenatúra rendszer működjön.
A kultúra területéről érkezett a politika világába, bizonyára átérzi a pályázók helyzetét.
Akkor szerencsés egy ilyen pozíció betöltése, ha az azt betöltő jártas valamennyire a másik oldal ügyeiben is. Én például foglalkoztam könyv- és cd-kiadással. Gyermekkorom óta zongorázom ? klasszikust, később jazz zongorát tanultam Binder Károly mellett ?gitározom, számos zenekarral felléptem már évtizedekkel ezelőtt, így nyugodtan mondhatom: átlátom a jelenlegi helyzetet, ahogy azt is, miben más a mostani, mint az akkori működés. A kiállítások világa sem idegen tőlem, Füreden egy három múzeumot működtető szervezet vezetője voltam, ismerem tehát az NKA-t a másik oldalról, a pályázók szemszögéből is.
Csaknem másfél éven keresztül az EMMI parlamenti államtitkára volt, így abból a székből is megismerhette az NKA működését. Mennyire tekint NKA alelnökként máshogy a szervezetre?
Soha nem szabad elfelejteni a másik oldal szempontjait. A barátaim nagy része művész, író, ismerem a pályázatokkal, fellépésekkel, kiállításokkal kapcsolatos gondjaikat, és nem célom, hogy levegyem ezt a szemüveget, éppen ellenkezőleg. Tapasztalataimat a mindennapi munkámban is szeretném hasznosítani: vegyíteni a tapasztalatokat, véleményeket.
Alelnökként a kulturális programokra bizonyára szakmai szemmel tekint majd, óhatatlanul eszébe juthat, egy-egy produkció tényleg megérdemelte-e a támogatást, vagy többet kellett volna megítélni.
Eddig elsősorban azt figyeltem, hogy jó-e az adott könyv, előadás vagy kiállítás. De most felteszek egy másik szemüveget és ezt is figyelem. Fontos szempontnak tartom a kulturális sokszínűség megőrzését. Nem egyszerű azonban a lehetőségekkel gazdálkodni, mert az elmúlt 20 évben hatalmas lett a kínálat, dől ránk az információ mindenhonnan, rengeteg az alkotás, nem véletlen, hogy Umberto Eco szerint a 21. század legnagyobb problémája az lesz, hogy meg tudjuk-e szűrni azt a rengeteg impulzust, amely a különböző csatornákon ér el hozzánk. Egy demokratikus társadalomban a politika nem jelentheti ki, mi a művészet, meddig számít valami annak, mégis egyetlen kormányzat sem mondhat le az értékválasztásról. Magyarországon az egyik legnagyobb a kultúrafinanszírozás aránya a GDP-hez viszonyítva Európában. Meg kell néznünk, hogy ez a jelentős ráfordítás hogyan tudja a területet fellendíteni, sőt munkahelyeket teremteni.
Elindult a Cseh Tamás Program, amely a könnyűzenei szférát kívánja támogatni.
Az elődöm indította el a Cseh Tamás Programot, amivel többek között a klubéletet is szeretné az NKA felélénkíteni. Szerencsére a zenei életbe is kezd beszivárogni az az attitűd, mint például a gasztronómiában vagy a borászatban, amely a helyi ízeket, termelőket részesíti előnyben. Bízom abban, hogy a kordivatra, a kialakulóban lévő tendenciákra rásegít a Cseh Tamás Program, a pályázók célja pedig nem az lesz, hogy minél előbb a bulvármagazinok hasábjaira kerüljenek, hanem a zenélés és a helyiek öröme miatt játszanak majd.
Sajnos azonban nehéz konszenzusra jutni, minden érvet nem lehet érvényesíteni, mindenkinek nem lehet támogatást adni.
Nincs tökéletes rendszer, ahogy nincs tökéletes orvoslás, tökéletes kultúrafinanszírozási rendszer sem létezik. Meg kell nézni, mi az, ami bevált, mi az, ami közös konszenzust, értéket hordoz. Nincs ugyanis jobb, vagy baloldali művész, vagy zenekar. Jó zenekar, festmény, könyv viszont igen. Ezeknek véleményem szerint egyetemes értékeket kell hordozniuk.
(Fotó: Csákvári Zsigmond)
