Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Örökség Intézete és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Hatodik alkalommal szervezte meg a Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek konferenciáját a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) március 28-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). A rendezvény fókuszában az országos emlékhelyhálózat közreműködésével szervezett Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program (NEP) állt. A konferencia keretében Deli Gergely, az NKE rektora és Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója aláírta a két szervezet közötti emlékezetpedagógiai és tanárképzési fókuszú együttműködési megállapodást.
Deli Gergely, az NKE rektora köszöntőjében kiemelte: a Ludovika évszázados hagyományával élő példája annak, milyen fontos feladat értékeinket őrizni, ápolni és továbbadni a jövő nemzedékeknek. Hozzátette: büszkeséggel tölti el, hogy az egyetem missziójának megvalósításában partnerre találtak a NÖRI-ben, „amelynek az NKE-hez hasonlóan célja a magyarság szellemi örökségének megőrzése és továbbörökítése, valamint a nemzeti emlékezet kultúrájának széles körben történő terjesztése”.
„Együttműködésünk fontos pillére, hogy az egyetemünkön tanuló tanárjelöltek részesei lehetnek a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programnak, oktatóink, kutatóink pedig szakértelmükkel hozzájárulnak az intézet emlékezetpedagógiai tárgyú fejlesztéseihez.
– mondta beszédében Deli Gergely.
Szakály Sándor, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) elnökhelyettese arról beszélt, hogy meg kell tartani a nemzet emlékezetében azokat a személyeket és eseményeket, akik és amelyek méltók arra. Úgy vélte, egy nemzet akkor marad fenn, ha tiszteli a múltat, hiszen a jelen és a múlt tisztelete nélkül nincs közös jövőnk.
Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója köszöntőjében arra mutatott rá, hogy a történelmi múlt okos gondozása azért is kiemelten fontos, mert az jövőbeni megmaradásunk szilárd alapja lehet. Mint mondta, küldetésük központi eleme a következő generációk megszólítása. „Ha ez megvalósul a nemzeti és történelmi emlékhelyeken keresztül, akkor bizakodva és büszkén mondhatjuk, hogy jó munkát végeztünk.”
A március 28-án aláírt együttműködéssel kapcsolatban Móczár Gábor kitért arra, hogy a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program filozófiája már a tanárképzésbe beépül, és ez nagy reménnyel vértezi fel a tavaly szeptemberben indult, országos szintű programban együttműködő partnereket. A főigazgató rámutatott arra, hogy ebben a tanévben csaknem 120 ezer diák fog eljutni valamelyik nemzeti vagy történelmi emlékhelyünkre, és hamarosan a kormány elé kerül a program következő két évre szóló előterjesztése is.
„Bízom abban, hogy a nemzeti identitást erősítő ifjúságnevelés olyan új dimenzióit tudjuk bemutatni, amelyek új megvilágításba helyezik nemcsak az emlékhelyeket, hanem a nemzetpolitikai, oktatási, turisztikai és kulturális színtér együttműködési lehetőségeit is” – jegyezte meg a főigazgató.
és ennek köszönhetően az NKE hallgatói számára elérhetők lesznek az emlékhelyekhez kapcsolódó szakmai tartalmak.
A konferencián bemutatkozott a 2024-es év emlékhelye, a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum történelmi emlékhely, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ sárospataki Rákóczi Múzeuma mint családbarát emlékhely. A résztvevők előadást hallhattak a Magyar Tudományos Akadémia alapításának bicentenáriumi rendezvényeiről és a Mohácsi Nemzeti Emlékhely 2026. évi, ötszáz éves évfordulója kapcsán várható fejlesztéseiről. A kerekasztal-beszélgetéseken a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program első évének eredményeit mutatták be az emlékhelyek és a pedagógusképzés képviselői.
