A könyvtár 1531-ben jött létre, amikor I. Rákóczi György megalapította a református Alma Matert. A XVII. században már Magyarország leghíresebb könyvgyűjteményével rendelkezett, s a két világháború között nagykönyvtárként működött, több mint százezer kötetet őrzött. Ma csaknem 500 ezres állománnyal bír. Az egyházi tulajdonban lévő gyűjteményben felbecsülhetetlen értékű darabok találhatók: kódextöredékek, ősnyomtatványok (a XV. században, a könyvnyomtatás kezdetekor nyomtatott könyvek) és unikális kiadványok a teológia, filozófia és más társadalomtudományok köréből.
A II. világháború előtt a gyűjtemény legértékesebb részét - mintegy 170 (más források szerint 172) kötetnyi ősnyomtatványt, kéziratot és dokumentumot - biztonsági okokból 1938-ban Budapesten, a Nemzeti Bank és más bankok, takarékpénztárak széfjében helyezték el. 1945-ben a szovjet csapatok a kiadványokat magukkal vitték (hivatalos moszkvai álláspont szerint a németek vitték el 1944-ben, s Berlin közelében találtak rá), s azok a Nyizsnyij Novgorod-i (korábban Gorkij) Művészeti Múzeumba, majd 1960-ban a városi könyvtárba kerültek. Ez utóbbira csak harminc év múlva, feldolgozásukkor derült fény (minden könyvben benne van a pataki könyvtár pecsétje, s azok máig szerepelnek a nagykönyvtári katalógusban is).
Tavaly szeptemberig a pataki könyvtár pecsétje alapján összesen - hivatalosan - 135 sárospataki kötetet azonosítottak az orosz könyvtárban, ebből 96 latin, 33 magyar és 6 német nyelvű. Több mint hatvan százalékuk imádságoskönyv, a többi orvosi, jogi, történeti és útleíró mű - közöttük 22 ősnyomtatvány. Magyar kutatók az 1990-es években 146 kötetet azonosítottak Nyizsnyij Novgorodban. A kötetek visszaadásáról szóló törvény első változatában még 134 kötet szerepelt, de a véglegesen elfogadott szövegből a számot törölték. A könyvtár igazgatónője közben jelezte, hogy egy 135. kötetben is megtalálták a sárospataki pecsétet. Végül pedig 136 kötet került a ládákba, miután még egy kötet előkerült a Nyizsnyij Novgorod-i regionális képzőművészeti múzeumból.
A kötetek jelenleg a moszkvai magyar nagykövetségen vannak, ahová hétfőn szállították őket nagykövetségi transzporterrel, rendőri biztosítással a Nyizsnyij Novgorod-i Lenin könyvtárból. Előző este aláírták az átadási dokumentumokat a könyvtárban, majd Székely Árpád nagykövet átvette a köteteket tartalmazó, lepecsételt ládákat.
A kormány és a református egyház képviselői múlt szerdán Budapesten egyebek között arról írtak alá jegyzőkönyvet, hogy a II. világháború végén a Szovjetunióba "elszármazott" könyvek állapotfelmérés és állagmegóvás céljára az Országos Széchenyi Könyvtárban (OSZK) kerülnek. Az Országos Széchényi Könyvtár szakemberei szükség esetén 48 óra alatt portalanítják és fertőtlenítik az Oroszországból Magyarországra visszakerülő sárospataki köteteket. A gyűjteményt a Magyar Nemzeti Múzeumban március 1-jétől június közepéig tekintheti meg a közönség. A nemzeti könyvtár természetesen örömmel vállalja az általános tisztítási feladatokat, bár konkrét felkérést még nem kaptak, azt sem közölték velük, mikor érkeznének a kötetek - mondta Monok István főigazgató.
A régi, többségében 16-17. századi könyveket portalanítani és esetleg - ha élő gombákat találnak - fertőtleníteni kell. A kötéseket valószínűleg nem restaurálták az orosz szakemberek, a bőrkötéseket szükséges lehet lekenni bőrvédő anyaggal. Ezek a tisztogatási műveletek gyorsan elvégezhetők, restaurálásról azonban ennyi idő alatt szó sem lehet - mondta el Monok István, aki hozzátette azt is, hogyha kell, 32 könyvkötő-restaurátor tud foglalkozni a kötetekkel.
(Múlt-kor/MTI)
