thumb_198684_default_medium.jpg

Hegedűs 2 hetven 5

Ma ünnepli hetvenötödik születésnapját Hegedűs 2 László, Munkácsy Mihály- és Balázs Béla-díjas alkotóművész, akinek az eltérő technikai médiumokban, különféle művészeti eszközökkel létrehozott alkotásai döntően hozzájárultak a jelentésközvetítő eszközök és módszerek megújulásához.

Hegedűs 2 László Munkácsy Mihály- és Balázs Béla-díjas alkotóművész 1950. május 4-én született. Első önálló kiállítása  ötven éve, 1975-ben, a Kecskeméti Megyei Művelődési Központ aulájában volt. A tárlaton fiktív népmesei háttereit is kiállította, mely inspirálója, ötletadója lett a Magyar népmesék-sorozatnak. Ekkor készítette az Egér a Marson című NSZK–magyar koprodukció epizódjainak filmgrafikáit is, amely a Pannónia Filmstúdió első nemzetközi sorozatfilm-produkciója volt. A hátterek tervezésével, kivitelezésével Hegedűs 2 Lászlót bízták meg, ezt követően készítette el a népmesesorozat kezdő epizódjainak képi világát meghatározó filmháttereit, ami aztán a tehetség és ízlés függvényében folytatódott.

1980-ban a Fehérlófia című film háttérvilágának tervezésére, elkészítésére kérték fel. Az impozáns, egyedi technikájú filmgrafikák határozták meg a film látványvilágát, enélkül nem lehetett volna olyan, mint amilyenné vált általa. A filmet Los Angelesben beválogatták minden idők ötven legjobb animációs filmje közé. Ez volt az utolsó filmgrafikai munkája.

1977–79-ben elkészítette első szerzői animációs filmjét, Vázlatok címmel. Ennek köszönhetően meghívták Franciaországba. Hazaérkezését követően több szerzői filmet nem készíthetett. 1986-ban munkaviszonyát „közös megegyezéssel” megszüntették. 1986-ban Székesfehérvárra költözött, és folytatta alkotómunkáját a vizuális műfajokban, melyet számos nemzetközi és országos díjjal ismertek el.

Filmesként egyéni hangú, kísérletező, filmnyelvet formáló munkáival vált a kortárs animáció meghatározó alkotójává. A film műfajában újító jelentőségű munkái, komplex, tartalmi, formai, technikai és nem utolsósorban filozófiai szempontból egyaránt merész mozgóképes költészete kivételesen egyedi a magyar filmkultúrában. Motívumai és tematikája szorosan kapcsolódik képző- és fotóművészeti működéséhez, amelynek során a valóság valódinak vélt képeit újra és újra idézőjelbe teszi. H2 művészete „zóna” a műfajok határvidékén. A hagyományosnak mondott animációs problémák nem izgatják, ahogy a hagyományosnak gondolt dramaturgiai megoldások sem. Így aztán a „hagyományos” animációs filmfesztiválokon leginkább éppen a szakma fogadja értetlenkedve a bevált kliséket igen messze elkerülő filmjeit. Műfajában és technikájában egyediek, olyan mozgóképversek, melyek mozgóképmontázs formában, a manuális és digitális képalkotás szimbiózisában vizuálisan fogalmazzák meg az alkotás, a létezés, a lét képletét.

Kattints a képre a galériáért!

Képzőművészként szerigráfiáival a nyolcvanas évek elején tűnt fel, nemzedékének egyik legeredetibb, az akkor fénykorát élő sokszorosított grafikai eljárás mestereként. Eszköztára látszólag tradicionális, művészeti gondolkodásmódja azonban a jelenségek mélyebb értelmét, mögöttes tartományait kutatva rejtett összefüggésekre mutat rá. Hegedűs 2 műveinek intellektuális telítettsége, letisztult formanyelve egyaránt jellemzi mind fotó- és film-, mind pedig képzőművészeti alkotásait. Eltérő technikai médiumokban (fotó, film, festmény, nyomat, installáció), különféle művészeti eszközökkel létrehozott alkotásai döntően hozzájárultak a jelentésközvetítő eszközök és módszerek megújulásához. A társadalmi korra való rezonálása is egyéni, kreatív módon jelenik meg vizuális eposzaiban. Hegedűs 2 László a magyarországi kortárs színtér ötven éve jelen lévő, kivételes jelentőségű alkotója.

Fotók forrása: Hegedűs 2 László

Ez is érdekelheti

Hogyan lehet a művet visszaadni a természetnek?

Csatlós Asztrid képei egyszerre szólnak az emberi szívósságról és sérülékenységről, ugyanakkor az én és a világ közötti kapcsolódás lehetőségeiről is. A héten vele randiztunk.

Képeim feszültségét az apollói és a dionüszoszi küzdelme teremti meg

Mindig is a nonfiguratív képalkotás izgatta Struguraş-Fazakas Krisztinát, akinek kompozíciói érzékenyen billegnek a káosz és a rend között. A héten vele randiztunk.

Melocco Miklós műveinek visszatérő témája a világháború és 1956

Április 3-án ünnepli kilencvenedik születésnapját Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrász, a nemzet művésze, a Corvin-lánc kitüntetettje. A magyar figurális szobrászat egyik legfontosabb képviselője többek között Ady Endre, József Attila, Kodály Zoltán, Kós Károly, Széchenyi István, Kossuth Lajos és Deák Ferenc alakját is megmintázta.

A valóság lehető legpontosabb megfigyelése izgat

Dávid Zita festményei arra tanítanak minket, hogy figyelmesebben járjuk a várost, legyünk érzékenyebbek az apróságokra, és lássuk meg az abszurdot. A héten vele randiztunk.