Nyolc bizonyíték, hogy Helen Mirren a világ legkúlabb nyolcvanévese

Alapos késéssel, tavaly év végén került a kezembe Richard Osman világsikerű regényfolyamának első része, A csütörtöki nyomozóklub. De hamar letudtam a restanciámat, pár héten belül mind a négy kötetet végigfaltam, szó szerint. Egyébként is van bennem egy jó adag mániás rajongás a brit krimik iránt – legyenek könyvek, filmek vagy sorozatok –, de Osman erre még rátett egy lapáttal: a gördülékeny, rövid, filmszerűnek tűnő fejezetek, a könnyed és bájos humor, valamint a zseniális szereplőválasztás teljesen levett a lábamról. Az író egy angliai luxus-nyugdíjasotthonból válogatta ki négy főszereplőjét, akik már mind a 70-80-as éveiket tapossák: Elizabeth Best egykori titkosügynök, Ron Ritchie, a kissé balhés volt szakszervezeti vezető, Ibrahim Arif, a pedáns pszichiáter és a kissé naiv, de talpraesett Joyce Meadowcroft, aki korábban ápolónőként dolgozott.

A kis társaság puszta kedvtelésből régi, megoldatlan esetek aktáit nézi át csütörtökönként – innen a cím. Vezetőjük természetesen a dörzsölt Elizabeth, aki korát meghazudtoló vagánysággal és éles elmével veti bele magát és viszi bele társait is a nyomozásba. Merthogy természetesen – ahogy egy jó krimitől elvárható – már az elején lesz egy valódi hulla, így élesbe fordul az addigi szórakozás.

1. Az olvasók is őt akarják

Igen ritkán van ilyen, de már az első oldalaktól kezdve Elizabeth karakterét egyértelműen Helen Mirrenként képzeltem el. De úgy tűnik, nemcsak én: Osman egy interjújában elárulta, nagyon sok olvasója hasonlóan nyilatkozott arról, hogy egy megfilmesítés esetén ő lenne a tuti befutó a volt titkosügynöknő szerepére. A filmre vitelre már a kezdetektől elég nagy esély volt, nemcsak a szöveg szerkezete miatt, de azért is, mert Steven Spielberg már a könyv berobbanásakor megvásárolta a jogokat. És hát már nem is kell sokáig tűkön ülnünk, augusztus 28-án jön a Netflixre a Chris Columbus által rendezett film, amelyben teljesülnek a rajongói álmok: Helen Mirren Elizabethje mellett Pierce Brosnan, Ben Kingsley és Celia Imrie ered a gyilkos nyomába, de mellettük kisebb szerepekben többek között David Tennant és Jonathan Price is felbukkan.

2. Az erős nők etalonja

Nem véletlen, hogy Elizabeth alakja szinte kiáltott Helen Mirrenért, hiszen öt évtizedes pályája során sorra alakította a karizmatikus, intelligens és vagány nőket. Az igazi áttörést az Első számú gyanúsított című sorozat hozta el neki, ahol Jane Tennison főfelügyelőt formálta meg. Tennison nemcsak a bűnözőkkel, hanem a saját démonjaival is harcolt: alkoholproblémák, szexista hivatali környezet, mégis minden ügyet megoldott. Ő volt az első komplex, árnyalt női nyomozó a tévéképernyőn, akit nem mellékszereplőként kezeltek. Helen Mirren ezért a szerepéért BAFTA- és Emmy-díjakat is nyert, teljesen megérdemelten.

3. Estélyiben is gépfegyvert ragad

De Mirren akcióhősnek is hibátlan: elég csak Victoria Winslow-ra gondolni a RED című akció-vígjátékokban. A nyugalmazott CIA-bérgyilkos karaktere ötvözi a brit eleganciát és a halálos pontosságot gyöngysorban, gépfegyverrel és csillogó humorral. A Halálos iramban franchise-ban Magdalene „Queenie” Shaw néven egy kemény, anyáskodó maffiamamát alakít, aki ugyan nem őrült sebességgel vezet, de minden jelenetben ő a főnök. Mirren itt is megmutatja: nem a fizikai erő, hanem a karizma számít. A legmenőbb figurák egyike, miközben sosem veszi túl komolyan magát, és ettől csak még inkább az lesz.

4. A királynői szerepek királynője

Helen Mirren ugyanakkor méltán viseli a királynő-specialista címet, hiszen pályafutása során több uralkodónőt is életre keltett már. A fekete humort sem nélkülöző György királyban megőrülő férjét akarta megmenteni Charlotte királynőként. I. Erzsébetként az Elizabeth című HBO-minisorozatban egy magányos, mégis acélos politikai zsenit formált meg, alakításáért Emmy- és Golden Globe-díjat is kapott. II. Erzsébet királynőt A királynő című filmben játszotta el lenyűgöző hitelességgel, végül az Oscar-díjat is elnyerte érte. A film érzékenyen mutatja be a királynő dilemmáit Diana hercegnő halála után. A Nagy Katalin minisorozatban pedig egy hatalmas birodalom szenvedélyes és keménykezű uralkodójaként tündököl. Tehetségét a való életben is elismerték: 2003-ban II. Erzsébet Dame-mé ütötte. Mindezek ellenére Mirren megmaradt közvetlen embernek: simán felszáll a metróra, bevásárol a sarki boltban, és nem kér a sztárallűrökből. Nála természetesebben senki sem viseli a legendastátuszt.

5. Háttérből is ő irányít

A Gengsztervilág című sorozatban új arcát mutatta meg a háttérből irányító, könyörtelen bűnözői matriarcha, Maeve Harrigan szerepében. Első pillantásra elegáns nagymama, de valójában jéghideg logikával és manipulációval tartja kézben az egész bűnszervezetet. Nem habozik, ha dönteni kell, és nem retten vissza a legkeményebb lépésektől sem. Mirren itt is pontos, visszafogott, mégis fenyegető: a hatalom megtestesítője, aki nem harsányan, hanem a puszta jelenlétével irányít.

6. Úgy káromkodik, mintha Tarantino nagymamája lenne

Helen Mirren idézetei szinte önálló életet élnek az interneten, köztük az a tanácsa is, hogy „hetvenévesen bátrabban kellett volna használnom a f*** off kifejezést”. Egy interjújában bevallotta, hogy elkeseríti, ahogy a nőket egykor túlzottan udvarias, túl kedves viselkedésre nevelték, miközben a bátorságukat elnyomták. Máshol pedig azt nyilatkozta, ha lánya lett volna, az első szavak között tanította volna meg neki az f betűs szót, hogy meg tudja védeni magát. Ugyanakkor soha nem szült gyereket, mert nem érezte magában az anyai ösztönt. Mirren szerint az élet túl rövid a megfeleléshez, ezért nem is próbál mindenkinek tetszeni. Ezzel pedig igazi inspirációforrás: egy sikkes Instagram-nagymama, aki tud élni és mer káromkodni is, ha szükséges.

7. Már vállalja, hogy feminista

2017-ben a Tulane Egyetem diplomaosztóján tartott beszédében felfedte, hogy sokáig ambivalens volt a viszonya a feminizmussal, mivel a szót túl politikainak, túl harciasnak találta. Ugyanakkor szerepeiben gyakran alakított erőskezű, céltudatos nőket, és mindig is úgy élt, mint egy feminista: hitt abban, hogy a nők ugyanolyan inspirálóak és tehetségesek, mint a férfiak. A tapasztalatai és a társadalmi fejlődés hatására végül felismerte, hogy a feminizmus nem egy elvont eszme, hanem szükségszerűség, ha a szabadság és egyenlőség irányába akar a világ elmozdulni. Mirren ma már bátran vállalja a címkét: „Most már deklarált feminista vagyok, és arra bátorítalak titeket, hogy ti is legyetek azok” – mondta.

8. A szépségét nem retusálja

Helen Mirren nemcsak a filmvásznon lenyűgöző, hanem a való életben is: 2022-ben a People magazin Legszebb emberek különszámának címlaplánya lett – nem azért, mert hibátlan a külseje, hanem mert hiteles, magabiztos és inspiráló. A színésznő nyíltan beszél arról, hogy a szépségipar helyett inkább önazonosság-iparnak kellene neveznünk ezt a világot.

Egy L’Oréal-kampányt is csak azzal a feltétellel vállalt el, hogy a róla készült képeken nem alkalmaznak retust. Büszkén viseli ősz haját, sőt kreatívan játszik is vele: a cannes-i vörös szőnyegen például már rózsaszínben és kékeslilában is tündökölt, mindig frissebben és elegánsabban, mint jóval fiatalabb kolléganői. Számára a frizura sem megfelelés, hanem önkifejezés. És hogy mit gondol a korral járó változásokról? Hetvenévesen így fogalmazott: „A negyvenes éveid jók. Az ötvenesek nagyszerűek. A hatvanasok csodásak. A hetven meg... kib*szottul menő.” Nos, a nyolcvan minden bizonnyal még inkább az lesz. 

A cikkhez használt források itt, itt, itt, itt és itt olvashatók.