Hélène_de_Beauvoir.jpg

Simone de Beauvoir húga végre kiszabadulhat híres nővére árnyékából

Hélène de Beauvoir képeit Picasso is elismerte, művészetét mégis elhomályosította filozófus testvére hírneve. Most egy londoni kiállítás mutatja be munkásságát.

Hélène de Beauvoir neve hosszú ideig a híresebb nővére, Simone árnyékában maradt, pedig a festőnő saját jogán is jelentős alkotó volt. A londoni Amar Gallery kiállítása most először mutatja be az Egyesült Királyságban az életművét, amely feminista elkötelezettségét és társadalmi érzékenységét is tükrözi.

Hélène 1910-ben született jómódú párizsi családban, két évvel Simone után. A Beauvoir nővérek gyerekkorukban szoros kapcsolatban álltak, és bár útjaik más irányt vettek, kölcsönösen támogatták egymást. Míg Simone az írás révén lett a feminista gondolkodás meghatározó alakja, Hélène a festészetet választotta. Az 1930-as évektől kezdve kiállított Párizsban, majd számos európai és amerikai galériában is bemutatkozott.

Első önálló tárlata 1936-ban Christian Dior párizsi galériájában volt, amelyen maga Picasso is elismerően szólt festészeti stílusáról.

A háború alatt férjével, Lionel de Roulet diplomatával gyakran költöztek, így Hélène művészetére különböző kultúrák is hatottak. Portugáliában, Bécsben, Belgrádban és Casablancában is alkotott, míg végül Milánóban telepedett le. Festményein megörökítette az olasz rizsföldeken dolgozó nőket, marokkói aratókat, valamint a bevándorlók és munkások életét. Az 1970-es évektől egyre inkább a társadalmi igazságtalanságok kerültek művei középpontjába, különösen a női elnyomás témája.

A londoni kiállítás egyik különlegessége a Women Suffer, Men Judge (A nők szenvednek, a férfiak ítélkeznek, 1977) című festmény, amely egy sor bíbor ruhás férfit ábrázol, akik vádlón mutatnak egy meztelen, védtelen nőre. Ez a mű is jól példázza Hélène feminista elkötelezettségét, amely nemcsak festészetében, hanem aktivizmusában is megmutatkozott: 1971-ben ő is aláírta Simone híres abortuszpárti manifesztumát. A tárlaton kilenc finoman skiccelt akvarellje és tizenhárom absztrakt festménye is helyet kapott. 

Hélène festményeit az évtizedek során Európa-szerte, többször New Yorkban, sőt néhány alkalommal Japánban is kiállították. Munkái olyan rangos intézmények gyűjteményében találhatók meg, mint a Centre Pompidou, az Uffizi Képtár Firenzében, az Oxfordi Egyetem, a Holland Királyi Könyvtár és a Strasbourgi Modern és Kortárs Művészeti Múzeum.

Bár Hélène élete során számos elismerést kapott, festészete mégsem lett olyan ismert, mint nővére filozófiai munkássága. Most, hogy művei Londonban is bemutatkoznak, talán végre megkapja az őt megillető helyet a művészettörténetben.

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

Levelek a múltból – Ki volt valójában Simone de Beauvoir?

Simone de Beauvoir ma is a feministák egyik ikonja. Az elmúlt bő négy évtizedben azonban számos olyan dokumentum látott napvilágot, amelyek erősen árnyalják a róla kialakított képet. Ezeket megidézve emlékezünk ellentmondásos alakjára.

Picasso festhette a képet, amelyet pincetakarítás közben találtak Caprin

Szakértők szerint lehet, hogy Pablo Picasso festette azt a képet, amelyet egy olasz régiségkereskedő talált hatvan évvel ezelőtt Capri szigetén egy pincében. A Picasso-hagyaték gondozóinak azonban még hitelesíteniük kell az alkotást.

Frida Kahlo tekintete téged is megigéz?

A Mai Manó Ház Frida Kahlo-kiállításán sokkal inkább a festőnő mindennapi életéről kapunk képet, mint arról az érzelmi gazdagságról, amelyből aztán megszülettek a festmények.

Frida Kahlo volt az első latin-amerikai festő, akitől képet vett a Louvre

Hetven éve, 1954. július 13-án halt meg Frida Kahlo mexikói festőnő, a 20. századi Mexikó emblematikus alakja. Fiatalon elszenvedett buszbalesete, valamint viharos kapcsolata a nála 21 évvel idősebb Diego Riverával legalább olyan közismert, mint képeinek sajátos stílusa.