Fiona Hyslop szerint a történelem a gyerekek számára "segít megérteni, hogyan lett Skócia azzá, ami, hol tart ma, és milyen szerepet játszhat az emberek jövöjének alakításában." Az unionista pártok gyanakvása ellenére a miniszterasszony világossá tette, hogy a skót történelem az iskolai oktatás fontos része lesz. Javaslata alátámasztásául azt a felmérést idézte, amelyből kiderült, hogy a tanulók csak igen keveset tudnak a helyi történelem meghatározó eseményeiről, így például az Egyesülési Törvényről (Act of Union) és a cullodeni csatáról.
Az említett felmérés 1999-ben készült 3000, 16 éves skót diák megkérdezésével. Arra a kérdésre, hogy Skócia miért lett 1707-ben az Egyesült Királyság része, 37 százalékuk azt felelte, "mert az angol csapatok elfoglalták". A cullodeni csatáról 41 százalékuk úgy vélte, hogy "tisztán skót és tisztán angol csapatok" összecsapása volt. A megkérdezettek 50 százaléka szerint "Skóciában mindig voltak protestánsok és katolikusok".
A híres skótok, köztük Adam Smith, teljesen ismeretlenek, de jónéhányan Ramsay MacDonaldnak, Nagy-Britannia első skót származású, munkáspárti miniszterelnökének tulajdonítják a hamburger feltalálását. A felmérés készítője, Sydney Wood, a Dundee Egyetem történelemtanára 2004-ben azt nyilatkozta, nincs semmi jele, hogy 1999 óta javult volna a helyzet.
Hyslop bejelentését a tanárok valószínűleg örömmel fogadják, hiszen már régóta igyekeznek felhívni a figyelmet arra, mennyire elhanyagolják Skóciában a skót történelem tanítását. Peter Peacock, korábbi oktatásügyi miniszter ugyanis nem tartotta fontosnak, hogy a történelem önálló tantárgy legyen. "Az átlag skót igen kevéssé ismeri saját múltját. Legtöbbjüknek csak annyi köze van a történelemhez, hogy a sporteseményeken elénekelnek egy szenvedélyes skót dalt. A 'Skócia virága' csodálatos kombináció: felkavaró himnusz és történelemlecke egyben. Milyen csodálatos lenne, ha fel tudnák kelteni az emberek érdeklődését büszke történelmünk többi része iránt is" - mondta Hyslop. "Skócia fiataljainak vissza kell kapniuk a múltjukat, és meg kell érteniük, milyen is volt valójában ez a múlt: tele hatalmas ipari, orvosi, tudományos és irodalmi teljesítményekkel, amelyek arányukban messze túlmutatnak a népesség számán."
Persze Hyslop nem az első miniszter, aki megpróbálja megerősíteni a skót történelem helyzetét az iskolai tantervben. 1997-ben Michael Forsyth, konzervatív (tory) skót miniszter igyekezett újítani, de nem maradt elég ideig hivatalban, hogy végre is tudja hajtani a terveket. Peacockot sok kritika érte 2005-ben amiatt, hogy elősegíti a történelem, mint önálló tantárgy eltűnését a tananyagból. A történészek szerint a történelem tantárgya azóta "kegyvesztetté" vált.
A skót iskolai oktatás legnagyobb reformjának tekintett új tantervhez tartozó iránymutatásokat nemrégiban hozták nyilvánosságra. Eszerint a társadalomtudományok című tantárgy három részre oszlik:
1. emberek, múltbeli események, társadalmak;
2. emberek, helyek és környezet;
3. emberek a társadalomban, gazdaságban és vállalkozásokban.
A tervek szerint közös tanulás, technológia és kirándulások révén erősíteni kell a saját tapasztalatok jelentőségét. A kisebb gyerekeknek saját életük eseményei és szereplői segítségével kell kapcsolatot teremteni a múlttal, a nagyobbaknak már a skót történelem eseményeit vizsgálva kell rájönniük, hogyan formálta a múlt Skócia társadalmát. Hyslop törekvései szerint az új tanterv nemcsak az adatokra fog koncentrálni, hanem arra is, hogy a történelmet jövőformáló tényezővé tegye. "Csak így lehet életre kelteni a történelmet Skóciában" - mondta Hyslop.
"A tanárok örömmel fogadják az iránymutatásokat, mivel azok elléggé rugalmasak, és valószínűleg több mindenre adnak lehetőséget, mint a jelenlegi. A tervezet megerősíti a skót történelem helyét, de nem zárja ki az angol vagy nemzetközi történelmet sem" - véli Peter Hillis, a Strathclyde Egyetem professzora. Aggodalomra csak az adhat okot, hogy a tervezet nem adja meg pontosan, mely történelmi témákról kell a gyerekeknek tanulniuk, ami ezáltal tankönyvhiányhoz is vezethet.
