Hét dudás egy csárdában – Az Artūr Rambo az Offstage kilencedik epizódjában
A kis túlzással akár alterock supergroupnak is tekinthető Artūr Rambo együttes a vendég a Hajógyár és a PKÜ Offstage sorozatának kilencedik részében, ahol Agócs Márton, a formáció gitáros-énekes-dalszerzője válaszol Tícia kérdéseire, és a csapat három dalának akusztikus változatát is meghallgathatjuk.
Az Artūr Rambo Agócs Mártonnak, az Aurevoir. együttes énekes-gitárosának szólóprojektjeként indult, de az eredeti elképzelés hamarosan egy hét zenészből álló alkotóközösséggé fejlődött. Agócs zenésztársai – Balasi Ádám dobos, Beke István billentyűs, Joel Kaufman trombitás-énekes, Katona Bálint hegedűs, illetve Kővári Dániel és Pulius Tibor gitárosok – olyan formációkban zenéltek vagy zenélnek, mint az Aurevoir., a Supernem, az Ivan & The Parazol, az Anna and the Barbies és a The Roving Chess Club. A csapat neve Arthur Rimbaud költő és a Sylvester Stallone által megformált akcióhős, John Rambo nevének összevonásával keletkezett, egyszerre utalva a csapat intellektuális érzékenységére és a vagány megszólalására. Stílusvilágukban az alternatív rock, az indie-pop, a folk és a britpop elemei keverednek, és mindezt változatos hangszerelés teszi különlegessé. Első nagylemezük 2025 decemberében, legújabb kislemezük, az Utcasarki fény idén novemberben jelent meg.
Az Offstage kilencedik részében a Szürke, a Túlparton és az Utcasarki fény című szerzeményeiket adják elő, majd Agócs Márton elmeséli, hogyan lett a szólóprojektjéből héttagú zenekar, hogyan zajlanak az alkotói folyamatok a formációban, hogy mennyire inspirálják egymást a zenekar tagjai, hogy melyik a kedvenc verse Kemény Istvántól és a kedvenc dalszövege Lovasi Andrástól, hogy milyen kamaszkori emléket őriz Halmos Béláról és hogy mit jelentett számára a közös muzsikálás a neves népzenésszel, hogy miért a leghálásabb zenészi pályafutása alatt, illetve hogy mit csinálna másképp, ha visszamehetne az időben.
Fotó: Csiki Vivien / Kultúra.hu
