korosi-csoma-sandorb379
Kőrösi Csoma Sándor Zanglai szobája Indiában
Fotó: indiahangja.reblog.hu

 

Az első Kőrösi Csoma-életrajzot gyerekkorában olvasta, az illusztrációk máig megmaradtak az emlékezetében, mesélte Pengő Zoltán. Körülbelül húsz éve ötlött fel benne, hogy jó lenne végigjárni a székely tudós útját, a kétszázéves évforduló pedig megfelelő momentumnak tűnt arra, hogy belevágjon. A mintegy hétezer kilométeres utat számításai szerint kilenc hónap alatt teszi meg.

 

Szerinte az út inkább pszichésen lesz nehéz: ?a hétköznapi életben támaszkodunk a rutinra, amire azt mondjuk, hogy utáljuk, de azért az biztonságot ad. Amikor minden nap más, és nem is tudod, hogy mi lesz 24 óra múlva, az azért kihívás.?

pengo_zoltan
Pengő Zoltán a kolozsvári sajtótájékoztatón
Forrás: kolozsvariradio.ro

Ha elképzelünk egy erdélyi panteont, akkor annak Kőrösi Csoma Sándor biztosan tagja lenne, fogalmazott Pengő Zoltán. Mint mondta, az úttal tisztelegni szeretne a tudós előtt, emellett fontos célja, hogy őt a román nagyközönséggel is megismertesse őt. ?Erdélyben két párhuzamos társadalomban élünk, mi többet tudunk a románokról, de ők kevesebbet rólunk? ? hangsúlyozta.

korosi-csoma-sandor_utja
Kőrösi Csoma Sándor útvonala
Forrás: karpataljalap.net

Kőrösi Csoma Sándor útjára anyagi források nélkül, gyalogosan indult el, és több ízben megkísérelt Belső-Ázsiába eljutni, de akadályokba ütközött. Így jutott el végül Nyugat-Tibetbe, Ladakba. Itt, a Himalája csúcsai között, 4-5000 méteres magasságban fekvő kolostorokban hét éven át, nehéz körülmények, nagy nélkülözések között tanulmányozta a tibeti nyelvet, és sajátította el magas szinten a buddhista szellemiséget képzett lámák vezetésével. Emlékét a mai napig tisztelet övezi Tibetben.

Ezután Indiában, Kalkuttában, a Bengáli Ázsiai Társaság könyvtárosaként összeállította és kiadta híres Tibeti-Angol Szótárát és Tibeti Nyelvtanát, valamint számos más, a világ számára addig ismeretlen anyagot publikált a tibeti buddhizmusról. A tibetológia tudományának így vált úttörőjévé és megalapozójává. A buddhizmus nyugati tudományos szellemben történt feltárásáért, és az egész világra kiterjedő ismertetéséért, valamint példaértékű szent életéért Japánban Csoma Boszatszu (szanszkritul: bódhiszattva) néven a buddhizmus szentjének ismerték el.