hazateresenemkivanatos_3R.jpg

Hazatérése nem kívánatos

Megnyílt a Holokauszt Központ legújabb időszaki kiállítása a Páva utcai zsinagóga karzatán. A Hazatérése nem kívánatos a hétköznapi emberek perspektíváján keresztül tárja elénk a holokauszt előtti és utáni évek társadalmi átalakulásának borzalmait.

A kiállítás, amelynek címét Zsolt Béla Kilenc koffer című művéből kölcsönözték a kurátorok, mélyebb betekintést nyújt abba, hogyan élte meg a magyar társadalom a zsidóüldözés korszakát, s hogyan vált egyesek számára a hazatérés nem kívánatossá.

A Páva utcai zsinagóga gazdagon díszített különleges terébe lépve immár stilizált utcaképpel találja szembe magát a látogató. A kívülről fa és fekete textil kombinációjából szerkezetileg is figyelemre méltóan megalkotott városszövetben egyedülálló perspektíva, öt különböző szakma képviselőinek, hétköznapi embereknek sorsa tárul elénk. Nem a történelem nagy, már sokszor vizsgált eseményein és főszereplőin, hanem az ügyvédek, újságírók, házmesterek, hentesek és a BSZKRT közlekedési vállalat dolgozóinak életén keresztül szembesülünk a város társadalmának az 1938-ban kezdődő árjásítás hatására történő átalakulásával.

Ez a kiállítás nem azokkal foglalkozik, akik a zsidóellenes törvények meghozataláért felelősek voltak, vagy ezek végrehajtásában részt vettek, hanem arra törekszik, hogy emberközeli képet adjon arról, hogyan élték meg a magyar társadalom különböző rétegei a zsidóellenes intézkedéseket.

Nem csupán dokumentumokat és történelmi forrásokat sorakoztat fel, hanem személyes sorsokat, azok direkt vagy indirekt módon való egymásba fonódását, kölcsönhatásait is végigköveti. A falak között így valósággal megelevenednek azok a dilemmák, félelmek, döntések és ezek hatásai, következményei, amelyek 1938-tól kezdődően átszőtték a mindennapokat, és amelyeket így több évtized távlatából végignézve, olvasva végre nem csupán egy történelmi eseménysorként láthatjuk a Holokausztot, hanem ami valóban volt: hétköznapi emberek személyes drámájaként és tragédiájaként, történeteik láncolataként, amely mindannyiunk életét formálja mind a mai napig.

A kiállítás az intézmény két kutatójának, Ádám István Pálnak és Lénárt Andrásnak saját kutatási eredményeit, illetve azok ilyen formában is értelmezhető és megjeleníthető szubsztanciáját dolgozza fel. Az itt pedzegetett társadalom- és mentalitástörténet, a kritikai gondolkodásra ösztönző kérdésfeltevés azonban nem ér véget a karzaton: Ádám István Pál idén bemutatott, Házmesterek a vészkorszakban című könyvében, Lénárt András pedig hamarosan megjelenő tanulmánykötetében boncolgatja tovább ezt a mindeddig túlzottan háttérbe szorított perspektívát.

Ez is érdekelheti

A víziók nem maguktól válnak valódivá

A veszprémi CODE Hexagon terében bemutatott Találmányok című videómapping-produkció öt kiemelkedő magyar tudós és feltaláló életútját dolgozza fel. Ez a munka nem pusztán ismeretterjesztő látványshow, hanem komplex, helyspecifikus kulturális élmény.

Négy tér, négy hang: a Pécsi Galériák ökoszisztémája

Ha Pécs kortárs művészeti életéről beszélünk, szinte elkerülhetetlenül beleütközünk egy névbe: Pécsi Galériák. A városi fenntartású intézmény négy különböző karakterű helyszínt fog össze.

Deszka Fesztivál, József Attila-est, mesemondó konferencia és a szerelem klasszikusai – Programajánló

Népzene és világzene a Művészetek Palotájában, a kortárs magyar dráma ünnepe Debrecenben, József Attila-est a Magyar Zene Házában, a szerelem klasszikusai a Danubia Zenekarral – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.

Holtszezon – kortárs irodalom krimivel, punkkal és társművészetekkel

Idén ötödik alkalommal változik Veszprém belvárosa a Holtszezon Kortárs Irodalmi Fesztivál helyszínévé. A február 20-án kezdődő háromnapos rendezvény a kortárs irodalom, a társművészetek és a popkultúra határterületein mozogva kínál sokszínű programot: kötetbemutatókat, kiállításokat, zenei eseményeket, beszélgetéseket és közösségi műhelyeket.