A konferencián a résztvevők megismerhették a Pajtakult projekt komplex értékmentő és értékteremtő munkáját. A szeptemberben indult és azóta mintegy 100 pajtát összefogó projekt összefüggéseiben gondolkodik a hazánkban és a teljes Kárpát-medence területén levő pajtaépületek közösségi és kulturális hasznosításáról. A zenei szakemberek, művészek, építészek, kommunikációs szakértők által életre hívott Pajtakult összefogja mindazon törekvéseket és szintetizálja mindazon tapasztalatokat, amelyek ez irányban az elmúlt években egymástól függetlenül, különböző helyszíneken elindultak.
A konferenciaprogramban a résztvevők beszélgetéseket hallgathattak Horváth László, a Pajtakult kulturális igazgatója és Borsa Kata, a Magyar Fesztiválszövetség elnöke meghívására többek között Káel Csabával, a Müpa vezérigazgatójával, Kelemen Lászlóval, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elnökével, a Magyar Kultúráért Alapítvány kurátorával, Márta Istvánnal a Magyar Fesztiválszövetség tiszteletbeli elnökével, „őspajtással”, ahogy további olyan, már jól működő pajták, illetve fesztiválok létrehozóival is, mint Szarvas József színművész, Kovács Norbert táncos vagy Csúri Ákos, a Kőfeszt igazgatója. Két művész házaspár, Kokas Katalin és Kelemen Barnabás hegedűművész, illetve Albitz Ágnes építész és Tárkány Kovács Bálint cimbalomművész a pajták sokszínű felhasználásról folytatott beszélgetést pajtatulajdonosként, felvázolva a hosszú távú terveket és lehetőségeket.
A délután folyamán az erdélyi csűrök építészetéről adott elő Esztány Győző, a pajtaépítészet nemzetközi példáit pedig Tóth Zoltán építész mutatta be. Veszprém mint kulturális főváros regionális pajtaprogramjáról Nagy Krisztián és Weyer Balázs beszélt.
Sándor Cecília, a Magyar Kultúráért Alapítvány elnöki kabinetfőnök-helyettese ismertette a Magyar Kultúráért Alapítvány munkáját, és közzétette, hogy az alapítvány összesen
700 millió forintos keretet fog a pajtahálózat építésére és működésére fordítani,
egy részét a kommunikációra és a pajták számára elérhető ingyenes tartalomszolgáltatási rendszerre, egy másik részét turnékra adják, az összeg nagyobbik része pedig az NKA Magyar Géniusz ideiglenes kollégiumán keresztül lesz megpályázható. Minimum három részből álló programsorozattal lehet pályázni, amelynek tárgya lehet népművészet, a zene számos műfaja, irodalom, iparművészet, gasztronómia vagy építészet, a támogatási összeg pedig projektenként 10 millió forint lehet, amelyet vissza nem térítendő támogatásként biztosítanak.
A pontos kiírás a következő hetekben várható, és az NKA weboldalán lesz elérhető.
Sándor Cecília így fogalmazott: „Egy nagy nemzeti kultúrkincsben gondolkodunk, és ebben a rendszerben minden pajta egy-egy világító mécsese, ékköve a Kárpát-medencének. A pályázati kiírás mögött az a cél, hogy hálózatban gondolkodjunk, és az egyes pajtákat és közösségeket megerősítsük.”
A továbbiakban a Magyar Fesztivál Szövetség kerekasztalának vendégei voltak Batta András, a Magyar Zene Háza igazgatója, valamint Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója, a szakrális tér mint fesztiválhelyszín tematikát pedig Dejcsics Konrád bencés szerzetes, a pannonhalmi Arcus Temporum fesztivál igazgatója és Gryllus Dániel a Fatemplom Magyarföld képviseletében tárgyalták. A konferencia másnapján a fesztiválszövetség rendes közgyűlése mellett az erdélyi csűrprogramról, valamint a Pajtakult magyarországi pajtapéldáiról is szó volt.
Nyitókép: Pajtától a Palotáig – a kultúrafogyasztás új színterei
