Az Edward S. Hermannel együtt jegyzett könyvében, Az Egyetértés-gépezet – A tömegmédia politikai gazdaságtanában lefektették a propagandakommunikáció modelljét. Könyvük a főáramlatú médiáról szólt, napjainkra azonban úgy tűnik, ugyanezek a propagandastratégiák uralják a közbeszéd minden formáját, különösen az olyan új platformokat, mint a közösségi média. Mit gondol ezekről a fejleményekről, mi a véleménye az eltörlés kultúrájáról? – teszi fel a kérdést Jászberényi Sándor.

A jelenség nem új, válaszolja Chomsky professzor, azonban szerinte ez korábban a baloldalra korlátozódott, és nem igazán érdekelt senkit. Ám újabban az eltörlés kultúrája eszméjét többen átvették, főleg fiatalemberek, és adaptálták azokat a technikákat, melyek régebben a baloldal elnyomásának alapjai voltak.

„Én az elhallgatást elvi alapon kifejezetten rossznak tartom, taktikailag pedig ostobaságnak. Gyakorlatilag egy ajándék a jobboldalnak, mert áldozati szerepben tetszeleghetnek.”

Chomsky véleménye szerint a közösségi médiát lehetne arra használni, hogy emberek civilizált módon folytassanak ott párbeszédet, ám nem ez történik: a közösségi média önmegerősítő buborékokba vezeti az embereket, ahol nagyjából csak a saját véleményük visszhangját hallják felerősítve. Ennek következményeképpen olyan csoportok jönnek létre, melyek nem beszélnek egymással, nem értik meg egymást és gyakran ellenségesek a másikkal.

Ez Amerikában már egészen szélsőséges formákat ölt – teszi hozzá. „A republikánus és a demokrata párt vallásos szektává vált. Ha hozzájuk tartozol, gyűlölsz mindenki mást.” Ezt a jelenséget pedig súlyos fenyegetésnek tartja a demokráciára nézve.

Az Egyesült Államok külpolitikáját firtató kérdésre válaszolva Noam Chomsky kifejti: véleménye szerint az Egyesült Államok ragaszkodik ahhoz, hogy hegemón globális hatalom maradjon, akár erővel, akár erőszakkal, akár megfélemlítéssel. „Összefoglalva úgy látom, alakul az új hidegháború. (…) Nagyon veszélyes konfliktus van kibontakozóban Kínával, ami az egész világra is közvetlen veszélyt jelent.”

A világjárvánnyal kapcsolatban a professzor többek között ezt mondja:

„Kétségkívül súlyos a helyzet, és valószínűleg a világjárvány legveszélyesebb része még csak most jön. Nem tudhatjuk biztosan, de a gazdag országok – és itt meg kell említenem, hogy e tekintetben Európa rosszabb, mint az Egyesült Államok – kisajátítják saját maguknak a vakcinákat, és ragaszkodnak a gyógyszeripari konszernek mértéktelen profitjához. Erre lehetőségük is van azokon a túlzottan protekcionista szabályokon keresztül, amelyeket félrevezetően szabadpiaci megállapodásoknak neveznek. Európa, különösen Németország foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy a gyógyászati cégek védelmet élvezzenek a szabadalmaikhoz való hozzáférésre, ezzel biztosítva mértéktelen nyereségüket.

(…)

Ennek a monopolizációnak az egyértelmű következménye az, hogy emberek tömegei nem jutnak vakcinához, nem lesznek beoltva Afrikában, Ázsiában, Latin-Amerikában. Mindannyian tudjuk, hogy ez mit jelent. Azt, hogy jelentős részük bele fog halni a fertőzésbe, a vírusnak pedig elég nagy mozgástere lesz ahhoz, hogy mutálódjon. Ezek közül a mutációk közül pedig bármelyik lehet halálos, a vakcinák ellenére is. Mindez vissza fog térni a gazdag országokba is, pont ahogyan a delta variáns tette. Szóval a gazdag országok szimpla kapzsiságtól vezérelve elfogadják annak az erkölcsi gyalázatát, hogy meggyilkolnak rengeteg embert, és még maguknak is ártanak.”

Chomsky professzor szerint a globális felmelegedés összehasonlíthatatlanul súlyosabb ügy, mint a járvány. 

„A klímaváltozás-krízis annak a kérdése, hogyan oszlik meg a hatalom, és mi az a vezérelv, ami meghatározza, hogyan viselkednek a vezetőink. A viselkedésüket nyilvánvalóan nem közösségi érdekek határozzák meg. Az nem érdekli őket. A saját hatalmuk, azoknak a nagyvállalatoknak a profitja vezérli a világ vezetőit, amelyek finanszírozzák őket. Az Egyesült Államok természetesen ebben is elöl jár.”

A 2021. október 4-én készült interjú további részében szó esik egyebek mellett a muszlim társadalmakról, a kisebbségek helyzetéről és Orbán Viktor illiberális demokráciájáról is.

Az eredeti interjú a The Continental Literary Magazine 2021/1. számában, magyar fordítása az 1749-en olvasható.