Hírmozaik – július 18.

Révész Tamás fotói a Műcsarnokban

Révész Tamás fotográfiáiból nyílt kiállítás a Műcsarnokban Csend – A mindennapok költészete címmel, aminek első kísérőprogramja egy tárlatvezetés lesz a művésszel és Tulipán Zsuzsanna kurátorral július 30-án – írja az MTI.

Révész Tamás autonóm fotográfiai munkásságát gyakran úgy jellemzik, hogy az alkotó a lírai dokumentarizmus egyik meghatározó képviselője. Példaképéhez, André Kertészhez hasonlóan a mindennapi élet apró, gyorsan tovatűnő pillanatai határozzák meg emocionális töltetű felvételeit.

A Műcsarnok három termében rendezett kiállítás csaknem száz felvételen mutatja be az emberi léthelyzetek sokféle aspektusát. Válogatásukban a spontán utcai felvételek pillanatképes esztétikája éppúgy megmutatkozik, mint a riportfotó dinamizmusa vagy a modern városi terek architektúrája. A képekből kirajzolódó vizuális memoár Budapesttől New Yorkig és Ecuadortól Szicíliáig szívszorító és felemelő pillanatokat egyaránt megörökít.

Révész Tamás a hatvanas évek végétől dolgozik fotóriporterként és képszerkesztőként, pályafutását a Képes Újságnál kezdte, majd a Tükör és az Új Tükör munkatársaként dolgozott. A magyar fotós közélet aktív szereplője, tanított a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) újságíró iskolájában, magyar és külhoni egyetemeken.

Magyar és nemzetközi szakmai fórumok kuratóriumi tagságát látta el, miközben három évtizede szervezője Magyarországon a World Press Photo kiállításnak, melynek 1988-ban és 1989-ben zsűritagja volt. Művészetét a szakma és a nagyközönség 1977-ben a Búcsú a cigányteleptől című albumából és a Néprajzi Múzeumban rendezett kiállításból ismerhette meg. Azóta mintegy száz önálló kiállításon és ennél is több tematikus tárlaton láthatták felvételeit.

2025-ben a magyarországi World Press Photo kiállítás szervezésébe fektetett munkájáért a holland király az Oranje-Nassaui Lovagrend lovagjává nevezte ki.

A kiállítás október 11-ig tekinthető meg a Műcsarnokban.

Koncertet adnak XIV. Leó tiszteletére a pápai rezidencia udvarán

A Niccolo Paganini komponálta Polacca, valamint a Vincenzo Bellini szerezte Norma, Luis Bacalov átiratában, csendül fel a Castel Gandolfóba, amelyet a helyi egyházmegye ad XIV. Leó tiszteletére szombat este – írja az MTI.

A koncertet Albano egyházmegyéje szervezte a pápa iránti közelség és szeretet jegyében. A zenei eseményt a Castel Gandolfo pápai rezidencia udvarán tartják XIV. Leó jelenlétében.

Vincenzo Viva püspök hangsúlyozta, hogy a térség egyházának és az ott élőknek nagy örömére szolgál, hogy XIV. Leó pápa a nyári heteket az egyházmegyéhez tartozó Castel Gandolfóban tölti.

XIV. Leó, elődjével Ferenc pápával ellentétben, év közben is gyakran használja a Vatikántól alig ötven kilométerre található pápai palotákat, és most júliusban több hetet tölt Castel Gandolfóban.

A szombat este 21.00 órakor kezdődő koncerten felcsendül a Niccolo Paganini szerezte Polacca, Marco Rogliano hegedűművész előadásában.

Vincenzo Bellini Norma című művét Rossana Tomassi Golkar hegedűművész adja elő az Oscar-díjas zeneszerző Luis Bacalov zongorára és zenekarra írt adaptációjában. Az előadáshoz a zongorát a Fabbrini-hangszergyűjtemény ajánlotta fel.

A szólistákat az ötvenöt tagú I Musici di Parma zenekar kíséri Pier Carlo Orizio karmester vezényletével.

A koncertet a Vatikán rádiós, televíziós és internetes csatornái is közvetítik.

Puccini dallamai zárják az évadot az Operaházban

A Gianni Schicchi színpadi előadása mellett a Bohémélet, a Turandot és a Pillangókisasszony érzelmes részletei is megelevenednek a Magyar Állami Operaház Best of Puccini című estjén, amely július 25. és augusztus 18. között tizenegy alkalommal várja a közönséget az Ybl-palotában – írja a Magyar Állami Operaház.

Puccini egyetlen vígoperája, a Gianni Schicchi örökségre éhes rokonok marakodásából teremt komikus szituációkat. A pergő ritmusú vígoperából 2022-ben Toronykőy Attila készített a középiskolások számára játékos színpadi változatot [szkikki] 2.0 címmel, amelyet a szélesebb közönség eddig ritkán láthatott. Szinte bemutatkozásnak számít ezért Gianni Schicchiként Szegedi Csaba kamaraénekes és a Bécsi Állami Operaházban fellépő Mókus Attila színpadra lépése – írja a közlemény.

Lauretta szerepét – benne a híres O mio babbino caro kezdetű áriával – most ismerhetik meg többen Topolánszky Laura és Kapi Zsuzsanna tolmácsolásában, míg Rinucciót Bartos Barna és Boncsér Gergely kamaraénekes formálja meg. Nella szerepében Sáfár Orsolya kamaraénekes és Puskás Valentina váltja egymást, utóbbi művész egyben most debütál az Operaházban.

A vígopera felvezetéseként a műsor első része Puccini színpadi világának kivételes érzelmi gazdagságából kínál ízelítőt, amelyben ugyancsak az est közreműködői mutatják meg sokoldalúságukat. A Bohémélet részleteiben a bensőségesség, a játékosság, a drámai feszültség elemei ötvöződnek, amit A Nyugat lánya sötét szenvedélye követ. A Pillangókisasszonyból a reményteli, tragikus iróniával átszőtt Cseresznyevirág-kettős szólal meg, míg a Turandotból a Timúr gyászjelenete és Kalaf diadalmas, világhírű áriája, a Nessun dorma ellenpontozzák egymást.

A tartalmas nyári kikapcsolódásra és az opera műfajával való első találkozásra egyaránt kiválóan alkalmas Best of Puccini előadásai július 25-én, 28-án és 30-án, valamint augusztus 1-jén, 4-én, 6-án, 8-án, 11-én, 13-án, 15-én és 18-án láthatók 19.00 órától a Magyar Állami Operaházban.

Marosvécsen ünnepelték a százéves Erdélyi Helikont

Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen (Brancovenesti) az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát – írja az MTI.

A pénteken kezdődött háromnapos megemlékezés-sorozatot abból az alkalomból szervezte a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet és a Kemény Auguszta Kulturális Egyesület, hogy báró Kemény János marosvécsi kastélyában 1926-ban ült össze először az az íróközösség, amely Erdélyi Helikon néven a két világháború közötti erdélyi magyar irodalmi élet egyik legjelentősebb szellemi műhelyévé vált.

A község főterén felállított, Szőke József szobrászművész által alkotott Kemény János-szobor avatásán Ördög Ferenc marosvécsi polgármester köszönetet mondott a Kemény családnak, amiért a 20. század derekán államosított, majd a román államtól több mint egy évtizede visszaperelt ingatlant a mecénás szellemi hagyatékával összhangban a magyar közösség és kultúra szolgálatába állították.

A marosvécsi várkastélyban szombaton megnyitották a Helikoni asszonyok, A Hitel tablói, és Olosz Lajos emlékezete című tárlatot, valamint a Helikon körei című dokumentumgyűjteményt bemutató kiállítást, majd a helikoni szellemi örökséget idéző kiadványokat mutattak be az centenáriumi ünnepségre összegyűlt közönségnek.

A Marosvásárhelytől 40 kilométerre északra fekvő Marosvécsen az 1200-as évek elején épült az a négy tornyú vár, amelyet 1648-ban ajándékozta II. Rákóczi György erdélyi fejedelem a Kemény családnak.

Báró Kemény János öröklött vagyonának jelentős részét áldozta arra, hogy a Trianon utáni Erdélyben színházak működjenek, könyvek és folyóiratok jelenjenek meg magyarul. A Marosvécsen rendezett Helikon-találkozókon többek között Áprily Lajost, Kós Károlyt, Kuncz Aladárt, Nyírő Józsefet, Reményik Sándort, Dsida Jenőt, Wass Albertet látta vendégül, így a várkastély a kisebbségi sorssal szembesülő erdélyi magyar irodalom magára találásának helyszínévé vált.

Szkíták a Cifrapalotában

A szkíták korát mutatja be Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Kr. e. 8-4. századból származó gazdag régészeti leletanyagán keresztül a Kecskeméti Katona József Múzeum pénteken nyílt tárlata a Cifrapalota kiállítóhelyén.

A kiállítás megnyitóján Gyucha Attila, az amerikai University of Georgia régészprofesszora arról beszélt, hogy mintegy 25 éve nem volt hasonló léptékű tárlat az országban, így a mostani bemutató méltó folytatása a 2001-ben megrendezett eddigi legnagyobb szkíta kiállításnak – írja a távirati iroda.

A Kárpát-medencében a Kr. e. 7. századtól a 4. századig terjedő időszakot felölelő szkíta korszakról szólva a professzor kiemelte: az ebben a korban tapasztalható három fő jelenség – a migráció, az innováció és a globalizáció – segíthet megfejteni a későbbi történelmi korszakok vagy akár a jelenkor bizonyos folyamatait is.

A Kr. e. 8-4. század közötti időszak szkíta emlékeit a közönség elé táró kiállításon megjelenik a szabadszállási, a Duna-Tisza köze legnagyobb szkíta temetőjéből származó, 1960-ban feltárt leletanyag is. A tárlat létrejöttét egy 2023-as kecskeméti ásatás inspirálta, amely során Katonatelepen harminc szkíta kori sírt tártak fel; ezek egyikében egy szkíta harci ló maradványaira bukkantak a régészek.

A tárlaton fegyverek, ékszerek, használati tárgyak és a szkíták temetkezési szokásait bemutató leletek láthatók, köztük számos olyan műtárgy, amely most első alkalommal szerepel múzeumi kiállításon. A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei anyag különlegességei között sírokból előkerült edények, fegyverek és ékszerek, valamint közösségi régészeti kutatások során talált tárgyak, köztük egy ragadozó állatfejben végződő nyelű bronztükör is helyet kapott.

A kiállítás bemutatja a korszak alföldi lakosságát, az úgynevezett Vekerzug-kultúrát, amely a helyi közösségek és a keleti csoportok találkozásából alakult ki. Lakói folyók mentén és löszhátakon letelepedve állattartással és földműveléssel egyaránt foglalkoztak.

A leletek tanúsága szerint a korszak legfontosabb újításai közé tartozott az összetett reflexíj és a fejlett lovas harcmodor megjelenése, de a görög gyarmatvárosok közvetítésével a fazekaskorong használata is ekkor jutott el a térségbe. Bár a Kárpát-medence keleti felében a helyi vaskori hagyományok még hosszú ideig tovább éltek, a régió arculatát a Kr. e. 4. században a nyugatról érkező kelta csoportok megjelenése alapvetően átalakította.

A bemutatott leletek a Kárpát-medencén túlra, az Alpok, a Baltikum és az Al-Duna vidékének szkíta kori kapcsolataiba is betekintést engednek.

A Szkíták kora az Alföld szívében című kiállítás október 11-éig látogatható a kecskeméti Cifrapalotában.

Nyitólépen Révész Tamás Joseph Pulitzer-emlékdíjas és Balázs Béla-díjas fotóművész a képeiből rendezett Csend - A mindennapok költészete című kiállítás sajtóbejárásán a Műcsarnokban 2026. július 16-án. Fotó:  MTI/Hegedüs Róbert