Hírmozaik – július 30.

Osvárt Andrea lesz a Filmpiknik házigazdája

A színészként és producerként is ismert Osvárt Andrea lesz a megújult Filmpiknik házigazdája. Visszakapcsolódva Veszprém 2020-as kezdeményezéséhez, augusztus 27–29. között a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. szervezésében, Veszprémben és Balatonfüreden megújult filmes esemény várja a nézőket és a filmeseket – írták a szervezők közleményükben.

Osvárt nemzetközileg is jegyzett művész, több főszerepet is játszott szerte a világban, és olyan sztárok oldalán szerepelt, mint Robert Redford, Brad Pitt és Clive Owen. A magyar nézők a Megdönteni Hajnal Tímeát címszereplőjeként vagy az Oscar-shortlistig jutott Chuchotage című, tolmácsokról szóló rövidfilmből is emlékezhetnek rá.

A Filmpiknik mottója a Miénk itt a film!. Ennek jegyében fontos szakmai témáknak is fórumává válik a fesztivál. A Hol a határ? című beszélgetésen dr. Sebestyén Andrea panaszkezelési és vizsgálati szakértő, Kovács Bálint újságíró és Kurucz Marion intimitáskoordinátor cserélnek eszmét az emberi méltóság tiszteletben tartása és a pszichológiai biztonság fontosságáról a gyakorlatban, az alkotói folyamatok során.

Az Akik írnak a filmekről című kerekasztal-beszélgetésen Vajda Judit (Filmvilág), Molnár Judit Anna (film.hu), Kovács Gellért Filmszerész, Jakab Benke Nándor (Filmtett) és Gyöngyösi Lilla (filmtekercs.hu) arra keresik a választ, hogy megváltozott korunkban mit jelent a filmről írni, mi lehet a kritika szerepe, hogyan alakulhat a nyomtatott és online filmes lapok sorsa és hogy mit várnak az újságírók az új rendszertől.

Végül Mi volt az indok? címmel Pálfi György és Kis Hajni rendezők, Berkes Juli és Kántor László producerek és Can Togay író-rendező az elutasított forgatókönyvek témáját járják majd körbe, azzal a szándékkal, hogy megnézzék, egy új pályázati rendszerben hol lehet a helyük a korábban – olykor politikai okok miatt is – visszautasított filmterveknek.

A teremtés és az emberi alkotás párbeszéde a fertődi Esterházy-kastély új kiállításán

Rangos kortárs képzőművészeti tárlattal gazdagodott a fertődi Esterházy-kastély kiállítási palettája: a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (Kogart) anyagából válogatott, Porból lettünk... című kisplasztikai kiállítás július 30-án nyílt meg a barokk rezidencia történelmi tereiben. A gyűjteményes anyag a magyar szobrászat huszadik századi fejlődéstörténetét és az anyagalakítás küzdelmes örömét tárja a látogatók elé, egyedülálló párbeszédet teremtve a klasszikus örökség és a kortárs művészet között.

Az október 31-ig látogatható tárlat több mint szobrok gyűjteménye. Egy olyan utazásra hívja a látogatókat, amelyben a különböző korok, stílusok és anyagok egymással párbeszédet folytatnak. Bronzból, márványból, fából, acélból, mészkőből vagy üvegből készült alkotások mutatják meg, hogy ugyanaz a kérdés foglalkoztatta a művészeket évtizedeken át: mit jelent embernek lenni, és miként lehet ezt formába önteni? A kiállítás válogatása a Kogart kortárs szoborgyűjteményének reprezentatív darabjait mutatja be. A különböző generációkhoz tartozó alkotók – többek között Borsos Miklós, Drabik István, Kelemen Zénó, Mata Attila, Pauer Gyula és Vilt Tibor – művei a 20. századi magyar szobrászat sokszínűségét rajzolják meg, miközben érzékeltetik a plasztikai gondolkodás folyamatos átalakulását.

Eddig ismeretlen kriptát találtak a keszthelyi Szent Miklós-kápolnában

A 14. századból is származhat az az eddig nem ismert kripta, amelyre a keszthelyi Szent Miklós-kápolnában végzett feltárások során bukkantak a zalai régészek – közölte az ásatás vezetője az MTI-vel.

Orha Zoltán régész-muzeológus arról számolt be, hogy meglepetés volt számukra is, hogy a szentély alatt egy kriptára bukkantak négy koporsóval. Ez középkori templomnál még nem fordult elő, ezért a kripta kora is vitatott még. A párhuzamok alapján az lenne valószínű, hogy a 18. században készült a kripta, a templom török kor utáni első felújításakor. Azonban a szakemberek úgy vélik, hogy a templom építésével egy időben készült a sírhely, vagyis a 14. században. Orha Zoltán arra is kitért, hogy 2000-ben kerültek elő a kápolnában 14. századra datálható falfestmények. Egészen addig ugyanis csak annyi volt ismert, hogy ez egy emléktemplom a 18. századból, a barokk építészet emléke, amelyet részben historizáló stílusban átépítettek.

A Göcseji Múzeum összefoglalója szerint a keszthelyi Szent Miklós-temetőkápolna eredetileg a középkori Szentmiklósszeg falu temploma volt, amely a 13. század végén vagy a 14. század elején épülhetett. A kápolna különleges értékét adják a 14. század végére datálható gótikus freskói, köztük Magyarország legnagyobb kiterjedésű, külső falon fennmaradt középkori falképegyüttese. Az épület a török kor után barokk stílusban épült újjá, majd a 20. század elején historizáló átépítésen esett át, amikor Vaszary Kolos bíboros temetkezési helyévé alakították. A középkori falképeket csak a 2000-es években fedezték fel a vakolat alatt.

Megkezdődött az ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyeteme

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem július 28. és augusztus 2. között rendezi meg az ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetemet, amely immár évek óta biztosít szakmai továbbképzési és kapcsolatépítési lehetőséget a határon túli magyar anyanyelvű egyetemisták számára.

Az idei programban hét ELTE-kar közreműködésével, az Egységben a tudomány mottó jegyében 160 hallgató vesz részt Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról és a Délvidékről. A résztvevők előadásokon, műhelymunkákon és gyakorlatorientált foglalkozásokon mélyíthetik el tudásukat, valamint lehetőséget kapnak kutatási eredményeik bemutatására is. A nyári egyetem ünnepélyes megnyitóját július 29-én tartották az ELTE Márton Áron Szakkollégiumában, ahol Darázs Lénárd, az ELTE rektora, Velkey György László, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, valamint Heidl György, társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár köszöntötte a résztvevőket.

Címlapfotó: Osvárt Andrea magyar színésznő. Fotó: Veb2023 Zrt.