Hírmozaik – június 3.

Zajlanak a fejlesztések a fővárosi állatkert Biodómjában

Nagy erővel zajlanak a munkálatok a Fővárosi Állat- és Növénykert Biodómjában, amely július 1-jétől várja majd a közönséget ritka növény- és állatfajok bemutatásával. Mint a Biodómban tartott június 3-i sajtótájékoztatón Sós Endre, az állatkert főigazgatója elmondta, a Biodóm-projekt jelenlegi fejlesztése nagyjából 350 millió forintba kerül, amelyből 300 millió az intézmény tavalyi, saját működési bevételéből származik, további 50 millió forintot pedig a Fővárosi Önkormányzat nyújt támogatásként.

Az épület eredeti koncepciója a miocén kori Magyarország megjelenítése volt, de ez az elmúlt években jelentősen változott, és az új tervek alapján az ember és természet együttélését fogják itt bemutatni, valamint helyet kap a térben számos kifutó, sőt egy dínókiállítás is, ahol 30 különböző dinoszauruszszobor lesz látható. Köztük olyanoké is, mint a Brachioszaurusz, amely 22 méter hosszú és 10 méter magas lesz. A szobrok mellett a közönség a magyarországi dinoszauruszásatásokról is tájékozódhat majd – tájékoztat az MTI.

A helyszínen alapvetően ázsiai, afrikai fajokat láthat majd a közönség, nemcsak növényeket, hiszen lesznek teknősök, különböző hüllőfajok, gekkók, gyíkok és madagaszkári békafajok is. A Biodómba kerülnek át az állatbemutatók is a Varázshegyből, így a térben például szabadon repülő madarakat is lehet majd látni. Az épületben helyet kap továbbá egy 14 méter magas vízesés, egy különleges, a zajterhelés csökkentését segítő burkolattal.

December 3-tól látható Herendi Gábor karácsonyi vígjátéka

December 3-tól látható a mozikban Herendi Gábor új vígjátéka, a Karácsonyra megjövök, amiben mások mellett Csányi Sándor, Lovas Rozi, Fehér Tibor, Csuja Imre, Hernádi Judit és Török-Illyés Orsolya szerepelnek. A filmet gyártó és forgalmazó Vertigo Média közleménye szerint az állami támogatás nélkül készült alkotás egy argentin sikerfilm magyar feldolgozása, az eredetiből pedig már francia és olasz adaptációt is forgattak.

A közleményben felidézték, hogy Herendi Gábor kilenc filmje az elmúlt két évtizedben több mint 3,4 millió nézőt vonzott a mozikba. A rendszerváltás utáni filmkészítés tíz legnézettebb mozijából négyet ő rendezett (Futni mentem, Valami Amerika, Magyar vándor, Kincsem), és valamennyi filmjét legalább százezer néző látta a mozikban. A Karácsonyra megjövök producerei Kárpáti György és Berta Balázs, a forgatókönyvét az argentin vígjáték alapján Divinyi Réka írta, operatőre Szatmári Péter, vágója Király István és Kiss Wanda, zeneszerzője Hrutka Róbert.

Az Academia Europaea rendes tagja lett az ELTE két professzora

Rendes taggá választotta az Academia Europaea 2026-ban Darázs Lénárd jogászt, az ELTE ÁJK professzorát, az ELTE rektorát, valamint Csanád Máté fizikust, az ELTE TTK professzorát, az ELTE TTK Fizikai és Csillagászati Intézet igazgatóját – adta hírül az ELTE.

Mint közleményükben írták, az 1988-ban alapított Academia Europaea egy európai, nem kormányzati szervezet, amelynek célja valamennyi tudományterületen a legmagasabb tudományos kiválóság elismerése, az európai kutatás előmozdítása, a kormányok és a nemzetközi szervezetek számára tudományos kérdésekben való tanácsadás, valamint az interdiszciplináris és nemzetközi kutatás ösztönzése.

Az Academia Europaea tagjai a fizikai tudományok és a technológia, a biológiai tudományok és az orvostudomány, a matematika, a bölcsészet- és humántudományok, a társadalom- és kognitív tudományok, a közgazdaságtan és a jog területének vezető szakértői.

A tagok elsősorban európai kutatók, de a világ más régióiban élő európai és Európán kívül élő külföldi tudósok is lehetnek. A felvétel kizárólag meghívásos úton történik, a meghívót csak egy anonim szakértői csoport jelölése, alapos vizsgálata és az adott személy tudományos eredményeinek és kiválóságának megerősítése után küldik ki. A választást az Academia Europaea Igazgatótanácsa erősíti meg. 

Darázs Lénárd jogász, egyetemi tanár, az ELTE rektora. Szakterülete a magánjog, a versenyjog, valamint az európai adatgazdaság és adatvagyon jogi szabályozása. A magánjog területén behatóan foglalkozott a szerződések érvénytelenségével és a fogyasztóvédelem szerződési kérdéseivel.

Csanád Máté fizikus, egyetemi tanár, az ELTE TTK Fizikai és Csillagászati Intézet igazgatója. Tudományos munkássága elsősorban a nagyenergiás részecske- és magfizika területéhez kötődik. Aktívan részt vesz nemzetközi kutatási együttműködésekben, többek között a RHIC gyorsító kísérleteiben és a CERN egyes projektjeiben.

Tisztújítást tartott a Magyar Táncművészek Szövetsége

Tisztújító közgyűlést tartott a Magyar Táncművészek Szövetsége. Az elnöki tisztséget az új elnökség döntése alapján Fodor Zoltán, az Inversedance Társulat művészeti vezetője tölti be – tájékoztatta a 46 tagszervezetet számláló szakmai és érdekvédelmi szervezet az MTI-t. A szövetség társelnöki tisztségeit Barta Dóra, a Badora Dance Company és a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház balett-tagozata, a Kecskemét City Balett művészeti vezetője, valamint Velekei László, a Győri Balett igazgatója látják el.

A megújult elnökség tagja Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója, Földi Béla, a Budapest Táncszínház igazgatója, Juhász Zsolt, a Duna Művészegyüttes művészeti vezetője, Kulcsár Noémi, a Kulcsár Noémi-Tellabor művészeti vezetője, Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője, Orendi István, az Udvarhely Néptáncműhely igazgatója (Székelyudvarhely), Pataki András, a Szegedi Kortárs Balett igazgatója és Vincze Balázs, a Pécsi Balett művészeti vezetője. Az új felügyelőbizottság elnöke Feledi János, a Feledi Project művészeti vezetője, tagja Kovács Marianna, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti titkára és Nemes Zsófia, a PR-Evolution Dance Company művészeti vezetője.

Akciós utazást kínál június 4-én a Budavári Sikló

Kedvezményesen utazhatnak az 1980-as évekre vagy a 19. század végére jellemző ruházatot viselők június 4-én a Budavári Siklón, a Sikló40 jelszó bemondásával. A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (BKV Zrt.) az utasokkal együtt szeretné felidézni az ikonikus jármű történelmének két jelentős korszakát, az 1870-es indulást és az 1986-os újraindulást. Az utasokat korhű ruhába öltözött BKV-dolgozók várják a helyszínen. Aki érvényes magyarországi lakcímkártyával érkezik, az „itthoni jegy” kedvezményes változatát, míg akinek nincs ilyen okmánya, a sima kedvezményes jegyet veheti meg – közölte a BKV Zrt. az MTI-vel.

Az eredetileg 1870-ben átadott, akkor Budai Hegypályának nevezett siklót Budapest második világháborús ostroma alatt bombatalálat érte, amely után elbontása mellett döntöttek. Újjáépítése többször is szóba került, de csak 1984-ben kezdődött a tervezés, majd a következő évben az újjáépítés. A siklót a műemléki környezethez és régi megjelenéséhez igazodva, de a kor műszaki követelményeinek megfelelően rekonstruálták. A két kocsi – Gellért és a Margit – 1986. június 4-én kezdte meg újra működését. A Budavári Sikló 1987-től az UNESCO Világörökség listáján is szerepel, mint a budai vár és a Duna-part történeti városképének része.

Címlapfotó: A Biodóm központi részén kialakítandó városi oázis a sajtóbejáráson 2026. június 3-án. A Fővárosi Állat- és Növénykert Biodómjában július 1-jétől várja a közönséget ritka növény- és állatfajok bemutatásával. Fotó: MTI/Balogh Zoltán