Hírmozaik – május 3.

A mangák és a japán kultúra kerül fókuszba a Néprajzi Múzeumban

A Néprajzi Múzeum május 9-én egész napos programsorozattal kapcsolódik a Manga – Hokuszai – Manga kiállításhoz – tájékoztatott az MTI.

A szombati nap során a különböző korosztályok számára szervezett események lehetőséget teremtenek, hogy az érdeklődők a manga világát ne csak befogadóként, hanem alkotóként is megtapasztalják.

Mint közleményükben írták, kurátori tárlatvezetések segítenek új nézőpontból ránézni a kiállításra, miközben előadások világítják meg, hogy hogyan vált a mangából globális popkulturális jelenség.

A helyszínen szó lesz az ukijo-e mestereiről, a vizuális hagyományokról és arról is, hogyan élnek tovább ezek a mai mangákban és animékben, valamint egy fiatal mangagyűjtő személyes nézőpontján keresztül az is kiderül, miért tud ennyire erős kapcsolat kialakulni egy-egy történettel, és hogyan válik a manga sokak számára meghatározó élménnyé.

A programsorozat részeként lehetőség nyílik kipróbálni az origamit, a szasikót és a mizuhikit, azaz a papírhajtogatást, a többszáz éves japán hímzéstechnikát és a zsinórkötés művészetét is. Lesz japán papírszínház – kamisibai – is, ahol a történet képekben és élő előadásban kel életre.

A május 9-i eseményen a nagyközönséget gongmeditáció, teaszertartás, harcművészeti bemutató és koncert is várja. A programnapon túl a tárlathoz sokszínű kísérőprogram is kapcsolódik: rendszeres kurátori tárlatvezetések és múzeumpedagógiai foglalkozások segítik a látogatókat a kiállítás mélyebb megértésében és személyesebb átélésében.

Szintén japán tematikát követ a május 8–10. között megrendezett Budapest Coffee & Tea Festival 2026, melyre a Néprajzi Múzeum is kitelepül. Az intézmény saját gyűjteményéből válogatott demonstrációs tárgyakkal, valamint a tea- és kávékultúrához kapcsolódó történetekkel csatlakozik, lehetőséget teremtve arra, hogy a látogatók közelebbről is megismerjék a japán mindennapok és esztétika világát.

Hétfőn kezdődik a Magyar Tudományos Akadémia 200. közgyűlése

Ünnepi üléssel veszi kezdetét hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 200. közgyűlése, amelyen sor kerül az intézmény új vezetőinek megválasztására és Krasznahorkai László Nobel-díjas író köszöntésére is - adta hírül az MTI.

Az MTA tájékoztatása szerint a kétnapos esemény hétfőn 10.00 órakor kezdődik az akadémia székházának felújított dísztermében. Freund Tamás elnöki köszöntőjét követően a díszelőadást Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója tartja, majd átadják az Akadémiai Aranyérmet és a további rangos elismeréseket. A nyilvános eseményt az MTA YouTube-csatornáján élőben közvetítik.

A program zárt munkaközgyűléssel folytatódik, ahol az elnöki és főtitkári beszámolók után május 5-én, kedden tartják a tisztújítást. Az új vezetők megválasztására azért van szükség, mert a jelenlegi tisztségviselők hároméves megbízatása az alapszabály értelmében idén májusban lejár.

Az elnököt négy jelölt – Borhy László régész, Miklósi Ádám biológus, Perczel András kémikus és Pósfai Mihály geológus – közül választja meg a közgyűlés.

A főtitkári tisztségért Gelencsér András levegőkémikus, Kecskeméti Gábor irodalomtörténész és Kovács Ilona pszichológus indul. A főtitkárhelyettesi pozícióra Demény Attila geológus és Kovács Ilona pszichológus a jelölt. A közgyűlés emellett alelnököket és elnökségi tagokat is választ.

Kedd délután köszöntik Krasznahorkai László Nobel-díjas írót, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) tagját. Az esemény részeként a székház előtt felavatják a Határtalan történet című műalkotás új kövét, majd az író felolvasást tart a közgyűlési tagoknak. A programot koncert és kerekasztal-beszélgetés zárja.

A hagyományoknak megfelelően a közgyűléshez kapcsolódva rendezik meg május 5-én a Külső Tagok Fórumát is. Május 6-án pedig a Fiatal Kutatók Fórumával zárul a program.

Mesterséges intelligenciával készült Molière-darabot mutatnak be Franciaországban

L’Astrologue ou les Faux présages (A csillagjós avagy a hamis jövendölések) címmel Molière stílusában, mesterséges intelligencia segítségével írt darabot mutatnak be kedden és szerdán a Versailles-i Kastély Királyi Operaházában. A darab háromévnyi munka után kerül színpadra - írta az MTI.

A háromfelvonásos bohózat a Sorbonne egyetem és a technológiai újdonságok iránt fogékony színészek alapította Obvious társulat találkozásának a gyümölcse – mondta el az AFP-nek Pierre-Marie Chauvin, a párizsi egyetem docense.

Az elgondolásuk az volt, hogy létrehoznak egy olyan színdarabot, amelyet akár az 1673-ban meghalt drámaíró is írhatott volna. Az alkotás során a szerző alkotói folyamatához való hűség és szigor volt a vezérelv – hangsúlyozta Pierre-Marie Chauvin.

Elmondta, hogy ehhez elsősorban a Mistral nevű francia startup Le Chat nevű generatív AI-eszközét használták, amelyet Molère művei segítségével tanítottak.

Az elkészült szöveget Coraline Renaux irodalomtudományi doktorandusz és Mickaël Bouffard rendező, a XVII. századi előadási és színpadi technikák új életre keltésére létrehozott Sorbonne Molière Színház (TMS) rendezője és igazgatója vizsgálta meg, majd lektorok ellenőrizték, akik egyebek mellett mondatszerkezeti és jelentéstani összefüggések szempontjából nézték át.

A csillagjóslás témája könnyen adódott, Molière ugyanis nagy érdeklődést mutatott „az emberi hiszékenység leleplezése" iránt – mondta el Mickaël Bouffard.

A rendező szerint ez az első mesterséges intelligenciával létrehozott színdarab. Mint mondta, az AI olyan szuperhatalmat biztosít, amellyel az ember nem rendelkezik: az univerzális emlékezetet és a villámgyors szerkesztést.

A jelmezekhez és a díszletekhez Henri de Gissey-nek (1621-1673), a Molière-darabok korabeli tervezőjének vázlatait használták fel. A zenei intermezzók zenetudósok segítségével születtek.

A produkciót lenyűgöző parókákkal és kézzel varrott jelmezekkel, a kor technikáival elkészített díszletek között mutatják be kilenc színész, két táncosnő és négy zenész részvételével.

Chauvin elmondta, hogy a produkció egymillió eurós (366 millió forint) költségét „nagy észak-amerikai mecénások és néhány francia adományozó" fedezte.

Nyitókép: A Néprajzi Múzeum és a Japán Alapítvány a Manga – Hokuszai – Manga – A Mester képgyűjteménye a kortárs képregények szemszögéből című időszaki kiállítása a megnyitó napján a Néprajzi Múzeumban 2026. április 23-án. Fotó: MTI/Bodnár Boglárka