Hírmozaik – március 25.
Ember Márk rekordkísérletre készül a színházi világnapon, zenetörténeti jelentőségű gyűjteményt tett közzé az OSZK, újabb programot indít a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – hírösszefoglalónk.
Tavaszi természetlesre hív az MME
A jelentős részvétellel és több mint 146 ezer madáregyed megfigyelésével zárult Téli madárles nevű lakossági madárszámlálási akció után április 1-jétől újabb akciót indít a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) – írja az MTI.
A program június 30-ig tart, a Tavaszi természetles mellett a fecskék és gólyák megfigyelésére a Fecskeles és a Gólyales adatgyűjtések is elérhetők lesznek. Az elpusztult madarak adatait a Turdus alkalmazás TOTEM moduljában lehet rögzíteni.
A téli országos lakossági madárszámlálási program során 790 résztvevő 389 település 915 helyszínéről összesen 5115 félórás megfigyelést küldött be. A beérkezett adatok alapján 101 madárfaj 146 758 egyedét regisztrálták.
Idén Willem Dafoe írta a március 27-i színházi világnapi üzenetet
A színházi világnapot az ITI kezdeményezésére 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet és a kultúra fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók és a színművészet iránt érdeklődők előtt – írja az MTI.
Az ITI minden évben a színházi világ egy jelentős személyiségét kéri fel, hogy fogalmazza meg üzenetét a művészek és a közönség számára. Legelőször Jean Cocteau szövege hangzott el 1962-ben több mint húsz ország színpadain.
Az idei színházi világnapon Willem Dafoe amerikai színész, színházcsináló fogalmazta meg üzenetét, amelyet az előadások előtt a színházakban felolvasnak. „Színész vagyok, elsősorban filmszínészként ismernek. De a gyökereim mélyen a színházhoz kötnek” – kezdi üzenetét, amelyet az ITI Magyar Központja nevében az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet közölt.
Mint Dafoe írja, a valós időben, közösen átélt alkotás – lehet, hogy előre komponált és megtervezett, de estéről estére mégis más – a színház nyilvánvaló ereje. „Társadalmi és politikai értelemben a színház soha nem volt ennyire fontos és létfontosságú önmagunk és a világ megértésében” – emeli ki.
Világnapi üzenete szerint a nyilvánvaló problémát az új technológiák és a közösségi hálók jelentik, amelyek kapcsolatot ígértek, de úgy tűnik, inkább elszigetelték az embereket egymástól. Habár az internet képes kérdéseket felvetni, nagyon ritkán ragadja meg azt a csodát, amelyet csak a színház tud létrehozni. „Olyan csodát, amely figyelemből, részvételből és a jelenlévők spontán kialakuló közösségéből születik egy olyan körben, ahol az emberek cselekszenek és válaszolnak egymásnak” – írja.
„Társas lények vagyunk, biológiailag a kapcsolódásra teremtve. Minden érzékszervünk egy lehetőség a kapcsolódásra, és ezeken keresztül válik egyre világosabbá, hogy kik is vagyunk. A színház mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – zárja gondolatait Willem Dafoe.
Ember Márk rekordkísérletre készül az Erkel Színházban
A színházi világnap alkalmából rekordkísérletre készül Ember Márk, az Erkel Színház művésze. A „dobbanarekord” keretében – a tervek szerint – minimum 25 órán át fog folyamatosan musicalszövegkönyveket felolvasni március 27-én 16.00 órától kezdve – adta hírül az Erkel Színház.
A hazai és nemzetközi musicalirodalomból összeválogatott 20–30 szövegkönyvből véletlenszerű sorrendben kiválasztott musicallibrettókat készül felolvasni a színművész. A hitelesítő tanúk jelenlétében lezajló kísérlet a sikere esetén mindenképpen magyar rekordnak számít. A szabályzat szerint a művész bizonyos időközönként tarthat szünetet, ezalatt az Erkel művészei adnak rövid műsort, illetve fináléval zárják a rekordkísérletet.
A rekordkísérlet ideje alatt az Erkel – ingyenesen – nyitva áll a nagyközönség előtt, így bárki bármikor bekapcsolódhat nézőként a nem mindennapi eseménybe, ami március 27-én 15.30-tól warm-up programmal indul, melynek házigazdája Puskás-Dallos Péter lesz. A felolvasómaraton 16.00 órakor veszi kezdetét, amelyet Ember Márk négyóránként, alkalmanként 20 perces szünetekkel szakíthat meg.
A közönséget nemcsak az Erkel művészeinek fellépései várják majd a szünetekben, hanem számos kísérőprogram is színesíti az élményt vagy segíti a kitartást.
A rekord várhatóan március 28-án 17.01-kor megszületik, amit ünnepélyes finálé köszönt majd. Az pedig egyelőre kérdés, hogy Márk megelégszik-e a 25 órás magyar rekorddal, vagy tovább folytatja a felolvasást – írják a közleményben.
Ingyenesen hozzáférhetővé vált a Bártfai Gyűjtemény egy része
Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) március 20-án jelentette be, hogy a Copia tartalomszolgáltatási felületén ingyenesen elérhetővé tette a 16–17. századi európai (elsősorban németalföldi, német és itáliai) egyházzene kiemelkedő forrásanyagát tartalmazó Bártfai Gyűjtemény több mint 2600 tételből álló kéziratos állományrészét – írta közleményében az intézmény.
A gyűjtemény a 16–17. századi régizenei források egyik legjelentősebb közép-európai kollekciója, amely a felvidéki Bártfa Szent Egyed-templomának virágzó egyházzenei gyakorlatát dokumentálja, és a nemzeti könyvtár Színháztörténeti és Zeneműtárának legkorábbi összefüggő állományrésze.
Mint írták, a most közzétett kéziratos állományrész 33 jelzeten található, összesen hetven szólamkönyvet foglal magába, és több olyan kompozíciót is tartalmaz, amely kizárólag ebben a gyűjteményben maradt fenn. A húsz jelzetből álló nyomtatott anyagrész online publikációja az év második felében várható.
A közgyűjtemények jövőjéről tanácskoztak Zentán
Közgyűjtemények a kultúraközvetítésben című konferenciát tartottak Zentán. Az eseményen beszédet mondott Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára is – adta hírül az MTI.
Szavai szerint a közgyűjtemények új kihívásokkal néznek szembe a 21. században a digitális világ megjelenésével. Egyrészt az állományokat, a műtárgyakat kell digitalizálni és elérhetővé tenni, másrészt pedig „digitális nyelven is érdemes szólni”. Mint mondta, a közgyűjtemények feladata a tudományos feldolgozás és tárolás mellett a kultúrkincsek népszerűsítése is, és ehhez digitális eszközöket kell használni.
Ezek a kultúrkincsek meghatározzák kisebb és nagyobb közösségeink identitását, illetve „megmondják azt, hogy mi hol vagyunk, miért vagyunk, és miért vagyunk azok, akik vagyunk” – fogalmazott a politikus.
A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a kultúrstratégiai intézmények egyik feladata, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel, erőforrásokkal segítsék „a kisebbeket, ideértendőek természetesen a határon túli magyar közösségek kulturális intézményei is”.
Vincze Máté végül örömének adott hangot, hogy a szerb kormány támogatja a magyar közgyűjteményeket, illetve a magyar identitás kutatását. Hozzátette: a jó együttműködés eredménye az is, hogy létrejöhetett a magyar–szerb kulturális évad.
Címlapfotó: Ember Márk. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
