Hírmozaik – március 6.

Barabási Albert-László munkásságát mutatja be a Műcsarnok kiállítása

A dataizmus fogalmát és az adatok mindennapokra gyakorolt hatását mutatja be A képlettől a képig – A dataizmus művészete című kiállítás, amelyet március 6. és május 10. között láthat a közönség a Műcsarnokban. A tárlat középpontjában Barabási Albert-László nemzetközileg elismert hálózatkutató munkássága áll – írta az MTI.

A sajtóbejáráson Szegő György, a Műcsarnok igazgatója felidézte, hogy Barabási Albert-László fizikus végzettségének tudományos keretein túllépve világszerte elismert hálózatkutató lett, aki jelenleg a bostoni orvosi egyetemen tanít. Tudományos tevékenysége során pedig eljutott egy olyan pontig, ahol azokban az ábrákban, amelyekkel dolgozik, meglátta az esztétikai lehetőséget – tette hozzá.

Mucsi Emese, a tárlat kurátora kiemelte: a kiállítás a dataizmus jelenségét járja körül, azt vizsgálva, miként szövik át az emberek mindennapjait az adatok és az azokból kirajzolódó hálózatok. A tárlat bemutatja Barabási tudományos és művészeti tevékenységének kapcsolódási pontjait, különös tekintettel az utóbbi években indított képzőművészeti projektjeire.

Kifejtette, hogy a kutató az elmúlt öt évben nagyszabású festészeti programba kezdett, és létrehozta a Barabási Atelier nevű alkotóműhelyt. Három nyáron át dolgozott egy olyan festészeti projektfüzéren, amelynek kiindulópontját minden esetben valamilyen adat vagy adatelemzés adta.

A kurátor tájékoztatása szerint a kiállítás feltárja a Barabási Lab és a Barabási Atelier közötti kapcsolatot, bemutatva, miként kapcsolódik össze a tudományos kutatócsoport és az alkotóműhely működése.

Részletek itt!

Elhunyt Mali István, az Opera egykori igazgatója

Életének 77. évében elhunyt Mali István, a Magyar Állami Operaház egykori zenekari igazgatója és klarinétművésze.

A Magyar Állami Operaház Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben azt írták, Mali István hangszeres tanulmányait szülőfalujában, Pilisszántón kezdte, majd a Zeneakadémia elvégzése után, 1974-ben lett a Magyar Állami Operaház klarinétművésze, később első klarinétosa.

Operaházi tevékenysége mellett rendszeresen játszott a Budapesti Kamaraegyüttesben, a Liszt Ferenc Kamarazenekarban és a Budapesti Fesztiválzenekarban is. A Budapesti Fúvósegyüttes alapító tagja és szervezője is volt.

1997-től a Magyar Állami Operaház zenekari igazgatójaként, 2012-től nyugdíjazásáig pedig a Nemzeti Filharmonikusok zenekari menedzsereként tevékenykedett.

Munkásságát 2019-ben Bánffy Miklós-díjjal, 2025-ben a Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésével ismerték el.

Michelangelo ötödik, eddig ismeretlen festményét találhatták meg egy belgiumi gyűjtőnél

Egy Belgiumban található festményről feltételezik kutatók, hogy az olasz reneszánsz mester, Michelangelo Buonarroti eddig ismeretlen alkotása lehet – írta az MTI a Belga hírügynökségre hivatkozva.

A szakirodalom jelenleg mindössze négy festményt tulajdonít egyértelműen Michelangelónak. Egy belgiumi magángyűjtő azonban úgy véli, hogy birtokában lehet az ötödik. A festmény egy pietà jelenetet ábrázol, amelyen a halott Krisztust Szűz Mária tartja karjaiban. Az alkotást újságírók titokban, egy meg nem nevezett brüsszeli helyszínen tekinthették meg; a tulajdonos biztonsági okokból névtelenséget kért.

A mű eredetileg egy genovai aukciósház kínálatában szerepelt 2020-ban, ahol egy „16-17. századi festő” munkájaként tüntették fel, és 2000–3000 euróra becsülték az értékét. A kép akkor nem kelt el. A jelenlegi tulajdonos két évvel később vásárolta meg, majd további vizsgálatokat kezdeményezett, miután két, stilizált M betűre emlékeztető monogramot fedezett fel rajta.

Az anyagvizsgálatot a brüsszeli Belga Királyi Kulturális Örökség Intézet, az egyik legfontosabb belga művészeti és műemlékvédelmi létesítmény szakemberei végezték. Elemzéseik szerint a festményen nem találhatók modern pigmentek, a vászon radiokarbon-vizsgálata pedig 95,4 százalékos valószínűséggel 1520 és 1660 közé datálja az anyagot, ami egybeesik Michelangelo életének időszakával (1475–1564).

A művet részletesen tanulmányozta Michel Draguet, a Brüsszeli Szabadegyetem (ULB) művészettörténésze is. Véleménye szerint több jellegzetesség – a szoborszerű kompozíció, Krisztus lábainak sajátos árnyékolása, valamint a kontúrok kialakításának módja – Michelangelo stílusára utal.

Draguet a festményt egy 1540-es évekbeli vallási körhöz köti, amely az itáliai Viterbóban gyűlt össze Reginald Pole bíboros körül. Elmélete szerint az alkotás a közösség egyszerűbb és aszketikusabb vallásosságát tükrözi. Történeti levelezések arra utalnak, hogy Pole birtokában volt egy Michelangelo-féle pietà 1546 körül.

A szakértők szerint még nem bizonyított, hogy a festményt valóban Michelangelo festette. A kutatók további vizsgálatokat, valamint a nemzetközi Michelangelo-szakértők értékelését sürgetik. Az eredmények nyilvánosságra hozatalával azt remélik, hogy nemzetközi szakmai vita indul a festmény eredetéről.

Tiszteletbeli Arany Pálmát kap Peter Jackson

A háromszoros Oscar-díjas új-zélandi rendező, Peter Jackson (A Gyűrűk Ura, King Kong) lesz a díszvendége a 79. cannes-i filmfesztivál május 12-i megnyitóünnepségének, amelyen tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap – írta az MTI.

A cannes-i fesztiválpalotában 2001-ben, hét hónappal a világpremier előtt mutatták be először a J. R. R. Tolkien azonos című epikus fantasyregényéből készült A Gyűrűk Ura: A Gyűrű Szövetsége fantasyfilm első képsorait, ami a 17 Oscar-díjat nyert sorozat világsikerének kezdetét jelentette.

Iris Knobloch, a fesztivál elnöke örömét fejezte ki, hogy ő fogadhatja a megnyitó estéjén a „túláradó kreativitású rendezőt, aki felemelte a hősi fantasy műfaját”.

Peter Jackson 12 éve fejezte be utolsó nagyjátékfilmjét, A hobbit-trilógiát, és azóta másfajta, elsősorban dokumentarista filmes produkciókon dolgozott, miután megviselte operatőre, Andrew Lesnie hirtelen halála.

Az új-zélandi rendező az elmúlt években egyebek között a The Beatles: Get Back című dokumentumfilmet, valamint 2018-ban az Akik már nem öregszenek című első világháborús dokumentumfilmet is elkészítette. Producere és forgatókönyvírója volt a Ragadozó városok című sci-finek, és executive producerként dolgozott A Gyűrűk Ura: A rohírok háborúja című animációs filmen.

Internetes közvetítésen is követhető lesz a Concerto Budapest Mozart-koncertje

A szimfonikus zenekar idén is megrendezi a Zeneakadémián a Mozart-napot, amelynek három nagy koncertjét is élőben követhetik az interneten azok, akiknek nem sikerül bejutni a március 8-i hangversenyekre – adta hírül a zenekar sajtóosztálya.

A világ vezető klasszikus zenei hír-, média- és streaming platformjának, a The Violin Channelnek köszönhetően a zeneszerető emberek figyelme nemzetközi szinten is Magyarországra irányulhat március első vasárnapján. A Mozart-nap három koncertjét a Concerto YouTube-csatornáján és a Papageno kulturális platformon is meg lehet majd hallgatni élőben.

A koncertről bővebb információ ide kattintva olvasható.