Hírmozaik – november 4.
Jazz, alternatív zene és népzene találkozik a Fonóban, bejelentették az idei Cervantes-díj nyertesét, a sünök védelmére hívja fel a figyelmet az MME.
Kortárs jazz és alternatív hangzások a Fonóban
A Shakar Trio és az Intergeese kísérletező kortárs zenéje, valamint a magyar népdalok motívumait a világslágerek hangulatával ötvöző Folk On 45 két különböző, mégis egyaránt izgalmas kalandra hívja a közönséget – adták hírül a szervezők.
A Székely Marci dobosból, Papp Milán gitárosból és Lendvai Bálint billentyűsből álló Shakar Trio zenéjére erős hatással van a kortárs magyar jazzszíntér, de külföldi behatások is felfedezhetőek, hiszen a skandináv jazz fluiditása és a balkáni zene táncközpontúsága is mind inspiráló számukra. Sajátos hangzásvilágukhoz a november 6-i estén Sikó Alpár szaxofonos csatlakozik.
A másik fellépő ezen a napon az Intergeese lesz. A 2023 februárjában alakult triót eredetileg Horváth Áron cimbalmos, Mohácsy Lőrinc Ágoston nagybőgős és Fekete Zoltán dobos alkotja. Kompozícióik elsősorban a magyar és más népek zenéiből táplálkoznak. Személyes történeteik útkeresések, a műfaji határok elmosódnak, a kortárs európai szabadzenétől a Midwest emóig bármilyen stilisztikai elem természetesen épül be hangzásukba.
A Folk On 45 duója a következő szombaton, november 14-én azt mutatja meg, hogy miként születhetnek új dalok különböző zenei hagyományok találkozásából. A Träger Lili énekesből és Szőllősi Lajos gitárosból álló formáció koncertje a Ketten 1 úton – 10 év dalai címet kapta, mely egy évtized közös történetét idézi fel.
Zenei világukban a magyar népdalok motívumai és a világslágerek hangulatai nem egyszerű feldolgozásokban találkoznak, a különböző inspirációkból saját, egyedi dalok születnek. A duó egy looper pedál segítségével építi fel a lüktető zenei szövetet, amelyben a ritmusok, a harmóniák és a dallamok egymásra rétegződnek, így a két előadó gazdag, szinte zenekari hangzást tud létrehozni a színpadon.
Bővebb információért katt ide!
Megvan a Cervantes-díj idei nyertese
Cristina Fernández Cubas spanyol írónő nyerte el idén a spanyol nyelvű irodalom legjelentősebb elismerésének számító Cervantes-díjat – írja az MTI a spanyol sajtóra hivatkozva.
Az elismerés indoklása szerint az írónő életművével jelentős szerepet játszott a novella műfajának önálló kifejezési formává emelésében. Történetei maradandó élménnyé válnak kifogástalan elbeszélői precizitásának, a nézőpontok mesteri kezelésének és a csend stratégiai alkalmazásának köszönhetően, valamint feltárják a hétköznapokban rejlő kísérteties elemeket, megkérdőjelezik a valóság, az identitás és a tudás határait.
A 81 éves szerző 1980-ban debütált Mi hermana Elba (Nővérem, Elba) című kötetével, amelyet elbeszélésgyűjtemények, regények, színdarabok és novelláskötetek sora követett egészen legutóbbi, 2025-ben megjelent Lo que no se ve (Amit nem látni) című könyvéig.
Műveit több mint tíz idegen nyelvre fordították le, egy-egy novellája magyarul is olvasható. Munkásságát 2023-ban a spanyol nemzeti irodalmi díjjal is elismerték.
A 125 ezer euróval (45,4 millió forint) járó kitüntetést VI. Fülöp spanyol király adja majd át jövő áprilisban Alcalá de Henaresben, a Don Quijote világhírű írója, Miguel de Cervantes szülővárosában.
Vigyázzunk a sünökre! – hívja fel a figyelmet az MME
Az őszi lombhullás miatt a lombhalmokban, rőzserakásokban telelni készülő sünök védelmére hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI szerint.
A kertek, parkok rendezése során összegereblyézett, ideiglenes levél- és rőzsehalmok ideális búvóhelyet jelentenek a telelésre készülő sünök számára, akiknek a téli álma akkor kezdődik, amikor a hőmérséklet tartósan nyolc Celsius-fok alá csökken.
A szervezet a kertek tulajdonosait arra kéri, hogy ezeknek a növényi halmoknak az elszállításánál gondoljanak a kupacok alá esetleg beköltöző sünökre, vagy ideálisabb esetben a hullott lomb elhelyezését, komposztálását igyekezzenek helyben megoldani, így biztosítva búvó- és táplálkozóhelyet a környék állatainak, köztük a sünöknek is.
A legfontosabb első lépés, hogy ne vasvillával, hanem szerszámnyéllel, vagy egy hosszabb, erős bottal kezdje el mindenki a munkát, a lombhalmok alsó részeit pedig különös óvatossággal, akár kézzel érdemes átforgatni. Az is jó megoldás lehet, ha a halmot átlátható rétegenként, fentről lefelé haladva bontják le a kerttulajdonosok.
„Sohase gyújtsuk fel helyben az ilyen rakásokat” – figyelmeztet az MME, hangsúlyozva, hogy a lángok elől a sünök nem fognak tudnak elmenekülni, hiszen védekezési stratégiájuk az összegömbölyödésre épül, ezért megégnek. A helyi avarégetés 2021. január 1-től hatóságilag is tilos az egész országban.
A szervezet azt kéri, ha a lombhalom megbontásakor bárki telelő sünt talál, akkor lehetőség szerint tegye vissza rá megfelelő vastagságú rétegben a leveleket és az ágakat, vagy a közelben, bokrok takarásában készítsen egy ilyen növényi halmot, és ez alá tegye vissza a sünt.
Címlapfotó: Hivessy Menyhért
