Mária Terézia még tiltotta a szabad vizekben történő fürdőzést, és olyan időszaka is volt a magyar tengernek, amikor fel akarták tölteni, hogy felszánthassák.
„A Balaton történetéhez általában onnan közelítünk, hogy mikortól beszélhetünk idegenforgalomról. Én mégis inkább úgy látom, hogy sokkal meghatározóbb a Festetics-örökség, amely Keszthelyről indul. Ezzel párhuzamosan élénkül meg Balatonfüred, aztán a déli part. Nem akkor vált népszerűvé a Balaton, amikor az első ember megfürdött benne, hanem amikor mint tájegység felkerült a kulturális-gazdasági térképre, de ez valójában nagyon sok összetevős folyamat. Ha nincs Festetics Györgynek az a motorizáló tevékenysége, amelybe beletartozik a Helikon-ünnepségek megszervezése, az oktatás iránti elkötelezettsége, a földbirtokok reformja, másként alakulhatott volna a Balaton története. Ezek mind kihatnak Keszthelyfürdő, Hévízfürdő felfedezésére.
Ebbe a láncolatba kapcsolódik be Balatonfüred a savanyúvízforrásaival. Ez aztán későbbiekben konkurenciát jelentett a Monarchia olyan közkedvelt üdülőhelyeinek, mint például Abbázia. A Balaton felfedezése nagyban köszönhető Kossuthnak, Széchenyinek, valamint a reformkor alkotóinak is, hogy a gőzhajózás 1846-os megindulásáról már ne is beszéljünk. Az 1860-as évek újabb fordulatokat hoztak a Balaton életében is. Túl vagyunk a forradalmon, megépítik a déli vaspályát, ami nagyon gyorsan bekapcsolja a vérkeringésbe a déli partot. Váratlanul fürdőtelepek nőnek ki ott is” – mondja Emőke.
Az interjú a Magyar Kultúra magazin 2023/6. számában jelent meg. Fizessen elő a lapra, hogy havonta, első kézből olvashassa!
Mikor és miért alakult ki az északi és déli part rivalizálása? „Ennek is történelmi gyökere van. A rivalizálás a már említett vaspálya megépüléséig nyúlik vissza, valamint a siófoki üdülőtelepek kialakításáig, amelyeket Balatonföldvár, Fonyód követ. A déli part fürdőtelepeinek létrejötte azt eredményezi, hogy az északi parti településeknek meg kell küzdeniük a vendégekért a déli parttal. A 19. század végére erős Balaton-kultusz jön létre, köszönhetően a korabeli orvosoknak, művészeknek, íróknak, akik erősen propagálják a tavat. Már akkor érezhető volt, hogy a déli part sokkal alkalmasabb a fürdésre.”
Az 1880-as évektől elkezdődik a tóátúszó versenysorozat. Az első férfi átúszó Szekrényesi Kálmán volt, aki 1880 augusztusában 6 óra 40 perc alatt teljesítette a Siófok–Balatonfüred távot. A nők 1920-ig egyáltalán nem úsztak ezen a versenyen, mígnem Belházy Margit, becenevén Bimbi megtörte a hagyományt. 1925. augusztus 20-án 5 óra 27 perc alatt tette meg a távot, és ezzel a hatodik lett.
Balatonendréden, a déli parton a két világháború közti időszakban Kájel Endre református lelkész biztatására a helyi asszonyok csipkeveréssel kezdenek foglalkozni. Az endrédi csipke nemzetközi hírnévre tesz szert, még a világkiállításra is eljut. A településen ma is foglalkoznak csipkeveréssel: 2016-ban megalakult a felnőtt csipkeverő kör.
Ugyanebben az időszakban a tó túlpartján, Tihanyban Bittera Gyula a levendula illóolajának lepárlásával foglalkozik. Az ő nevéhez fűződik a híres tihanyi levendulás létesítése.
A keszthelyi Simon Böske 1925-ben két szépségversenyt is megnyert a Balatonnál, de az igazi kiugrást az jelentette számára, amikor 1929-ben Miss Hungáriává koronázták. Még abban az évben Párizsba is eljutott, ahol ő lett Miss Európa.
A négy évszakos Balaton igénye nem új keletű dolog. A szezonhosszabbítás és a téli attrakciók már a két háború közötti időszakban is jelen voltak. A harmincas években volt olyan tél, amikor negyven-ötven centis jég alakult ki a tavon, és hosszan ki is tartott. Eötvös Loránd, a világhírű fizikaprofesszor rendszeresen gravitációs méréseket folytatott a Balaton jegén. Az 1900-as években élénk sportélet, például jégvitorlázás, fakutyázás, korcsolyázás folyt a Balatonon. A szocializmusra már csak a korcsolyázás maradt.
Milyennek látja a történész a száz esztendővel későbbi Balatont? „Mindenképpen a környezettudatos Balaton a vízióm – válaszolja Emőke. – Szeretném felhívni a figyelmet a tó védelmére, alapdolgokra: hogy ne dobáljunk szemetet a vízbe, ne dohányozzunk a közelében, ne építsük be a partot, viszont őrizzük meg az épített örökségünket. Ha – egyebek mellett – ezeket betartjuk, akkor száz év múlva is létezik majd a Balaton.”
A teljes cikk a Magyar Kultúra magazin 2023/6. számában olvasható.
A nyitóképen strandolók Siófokon 1937-ben. Fotó: Fortepan/MZSL/Ofner Károly
