A Várad folyóiratot a Nagyváradi Ady Társaság alapította 2002-ben. Az alapító társaság és Ady öröksége mennyiben határozta, határozza meg a lapot?
Ady és a holnaposok öröksége mind a lap szemléletében, mind a város számára e fontos időszakkal foglalkozó irodalmi, hely- és kultúrtörténeti anyagok rendszeres közlésében megjelenik. Jelentős programunk tavaszonként a Holnap Feszt, melynek célja a holnaposok szellemiségének az ápolása, ezzel párhuzamosan kortárs alkotói műhelyek bemutatása. Nagyváradon ? ellentétben más erdélyi városokkal ? nem volt hagyománya a folyóirat-kiadásnak. Ez a törekvés a holnaposok idején sem vezetett sikerre, csak két antológiára futotta. Mindössze az impériumváltás idején, 1919-ben működött két rövid életű, de irodalomtörténeti szempontból jelentős lap, a Tavasz és a Magyar Szó. 1990 első heteiben Kelet-Nyugat néven indult egy páratlan sikerű irodalmi, művészeti hetilap, mely 1991 őszéig működött jól, majd több leállás, újraindulás után 1996-ban szűnt meg véglegesen, akkor már havilapként. Utóbbi szellemi örökségét vállalva jött létre 2002 tavaszán a Várad, egy széles értelmiségi körben lefolytatott beszélgetés eredményeként. A lap kiadását 2005-től a Bihar megyei Önkormányzat vette át, anyagi stabilitást biztosítva a kulturális közintézményként működő folyóiratnak.
Hogyan épül fel egy-egy lapszám, honnan kerülnek ki szerzőik és hol kapható?
Többnyire a szépirodalmi publikációk teszik ki a terjedelem bő egyharmadát. A Várad minden értelemben nyitott, szerzőink a teljes magyar nyelvterületről publikálnak, gyakran akár először közlő fiatalok. Több ma már ismert író, költő első publikációja a Váradban történt. Időnként pályázatok formájában próbálunk fellelni tehetségeket, ilyen volt a folyóirat tavalyi, sikeres diákvers-pályázata. Sajnos igen nehéz heteket él át a lap, hiszen január 4-én hunyt el egyik alapító szerkesztőnk, a versrovatot vezető Kinde Annamária költő. A laptest második részét alkotja a Galéria rovat, ebben kortárs képzőművészeti folyamatokat, alkotókat, alkotói közösségeket ismertet bő képanyaggal illusztrálva a rovat szerkesztője, Ujvárossy László Munkácsy-díjas képzőművész, aki Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) a vizuális kommunikáció tanszék vezetője. A szerkezet harmadik, illetve negyedik részét különböző kulturális, illetve társadalmi tematikájú tanulmányok, esszék, kritikák alkotják, időnként interjúk kortárs magyar írókkal, művészekkel. A nyomtatott változat elsősorban Nagyváradon, illetve néhány erdélyi nagyvárosban kapható, a magyarországi terjesztés az első 2014-es számtól válik rendszeressé. Valamennyi lapszámunk megtalálható a világhálón (www.varad.ro), illetve folyamatosan új anyagokkal frissül Facebook-oldalunk.
Hogyan kapcsolódnak más kulturális műhelyekhez, nagyváradi, erdélyi, magyarországi rendezvényekhez?
Legfontosabb, partnerek bevonásával létrejövő programunk minden ősszel a Nagyváradi Könyvmaraton. Állandó kapcsolatunk van a régióban működő kiadókkal, folyóiratokkal, mint a békéscsabai Bárka, a debreceni Alföld, a Spanyolnátha, a Szilágyság, továbbá kolozsvári kiadók, szerkesztőségek, valamint állandó partnerünk a Szépírók Társasága. A Várad folyóirat, melynek célja a közeljövőben szervezetileg kulturális központtá átalakulni, egy ideje könyvkiadással is foglalkozik. Az utóbbi hónapokban megjelent újdonságaink: Gittai István válogatott versei és rövidprózái, Tóth Ágnes gyermekversei, valamint kultúrtörténeti írások. Jelentős szakmai és közönségsiker Szilágyi Aladár interjúsorozata kortárs magyar történészekkel. A napokban ennek már a harmadik kötete hagyja el a nyomdát, Erdély történetét a középpontba állítva. A folyóirat szempontjából is fontos fejlemény volt három esztendeje a magyar irodalom tanszék indulása a PKE-n, kapcsolatainkat ebbe az irányba is építeni próbáljuk.
Mennyiben maradt a régi felépítés és miben újult meg a lap évtizedes fennállása során?
A Várad, mely a múlt év nyarán ért el a 100. számhoz, 2010-ben nyerte el mai formáját, amikor a formátuma, a tipográfiája, illetve a szerkezete is módosult. Újdonság, hogy 2009 óta Biharország néven egy második kiadványt is elindítottunk, mely havonta 52 oldalon elsősorban a vidéki bihari magyarságot célozza, korszerű, színes néplapként. Sajátossága, hogy az egykori Bihar vármegyének a ma Magyarországhoz tartozó részeivel is foglalkozik, állandó munkatársakkal, illetve tematikákkal, hangsúlyt helyezve a múlt és a jelen helyi értékeinek népszerűsítésére.
Milyen további terveik vannak, folytatódik-e a Törzsasztal sorozat?
A hét esztendeje indult népszerű irodalmi estek célja megismertetni a nagyváradi olvasókkal, irodalombarátokkal a kortárs magyar literatúra jeleseit, mind ez idáig mintegy hetven író járt Nagyváradon ? magyarországiak, erdélyiek, felvidékiek, a nyugati diaszpórában élők egyaránt ?, hogy pályájukról, művészetükről beszéljenek. Valamennyi estünk anyagát rögzítettük, illetve külön interjú is készül az íróvendégekkel. Ezen anyagokat felhasználva már több tematikus különszáma jelent meg a Váradnak. A sorozat sikerét jelzi, hogy a Törzsasztal mintájára hasonló programok indultak Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, illetve a Székelyföld más városaiban. A Törzsasztal folytatódik, illetve terveink szerint kiegészülne egy, az írók új műveinek a felolvasására hangsúlyt helyező programmal.
Csanda Mária
