TORO9878.jpg

Holtszezon: egy fesztivál, amely februárban érzi elemében magát

A hideg, téli napokra – főként a Balaton környékén – hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint arra az időszakra, amikor a fű se nő. A veszprémi Holtszezon Irodalmi Fesztivál viszont rácáfolt erre: éppen azt a kulturális holtidőt pezsdíti fel Veszprémben, amikor a lehető legkevésbé számítana rá az ember. A fesztivál esszenciájáról, múltjáról, jelenéről és az idei programról Grászl Bernadett-tel, a Művészetek Háza igazgatójával és Varga Richárddal, az esemény szervezőjével beszélgettünk.

Merész ötletből hagyomány

A Holtszezon alapelképzelése már az első pillanattól szembement a megszokottal. A Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (VEB2023 EKF) program égisze alatt született fesztivál koncepciója egy egyszerű kérdésből indult ki: mikor vágyhatnak a leginkább az emberek a kulturális töltekezésre, mikor érezzük azt, hogy nem történik körülöttünk semmi? A válasz végül a februárra esett.

Még ha elsőre rossz időpontnak tűnt is, hamar kiderült, hogy a rendezvény nagyon is megtalálta a helyét a holtszezonban.

A cél már a kezdetektől nem csupán egy klasszikus irodalmi fesztivál volt, hanem egy nyitottabb formátum, ahol a kortárs irodalom összefonódhat zenével, popkultúrával, a legváltozatosabb határműfajokkal.

„A koncepción Can Togay-jal, a Veszprém–Balaton 2023 EKF program akkori kulturális és kreatív főtanácsadójával kezdtünk el gondolkodni. Hozzánk csatlakozott több akkori kolléga: Hamza Gergely kommunikációs szakember és Zabó Péter grafikus is. Ők azok, akik a fesztivál arculatát megalkották. Ehhez jött még egy erős egyetemista bázis is, akik 2022 óta mind a mai napig ott vannak a fesztivál programjain moderátorokként, fellépőkként vagy nézőkként” – meséli Varga Richárd.

Vecsei H. Miklós a Holtszezon Nemzetközi Kortárs Fesztiválon. Fotó: Toroczkai Csaba / Művészetek Háza
Vecsei H. Miklós a Holtszezon Nemzetközi Kortárs Fesztiválon. Fotó: Toroczkai Csaba / Művészetek Háza

2022 és 2024 között a Holtszezont a VEB2023 EKF program keretében rendezték meg, a 2025-ös év azonban bizonytalanságot hozott a fesztivál életébe. A fordulatot Grászl Bernadett és a Művészetek Háza csatlakozása, valamint a város támogatása jelentette a rendezvény történetében.

„Nem volt kérdés, hogy a Holtszezonnak helye van a városban és helye van a Művészetek Háza életében is. Amikor Ricsitől megtudtam, hogy veszélyben van a rendezvény fennmaradása, egyértelmű volt, hogy közösen kell gondolkodnunk” – mondja Bernadett. Így hát elindult a közös szervezés, és a Holtszezon ma már a Művészetek Háza irodalmi fesztiváljaként mutatkozik be a nagyközönségnek.

A főszerep az irodalomé, de a határterületek teszik igazán izgalmassá a fesztivált

A Művészetek Háza bekapcsolódásával hajlamosak lehetünk azt hinni, hogy már nem csak az irodalom lesz a Holtszezon programkínálatának középpontjában, de erről szó sincs.

Továbbra is egy irodalmi fesztiválról van szó – ezt Bernadett külön kiemelte.

„Bár a képzőművészet jelen van, nem viszi el a hangsúlyt, és sosem lesz célunk, hogy a fesztivál arca, fókusza megváltozzon. A punkkultúra több programban is megjelenik, ami a Művészetek Háza profiljához is szervesen illeszkedik. Így Szilágyi Lackó veszprémi punk művész neve, életműve például szinte magától értetődően illeszkedik ebbe a közegbe. Az idei fesztiválon az ő életébe is betekintést nyerhetnek az érdeklődők. Ezenkívül pedig workshopokkal és tárlatvezetésekkel is készülünk. A műfaji átjárhatóság a fesztiválon adott. Tényleg minden esetben az irodalmon van a hangsúly, és ehhez kapcsoljuk hozzá azokat a különleges helyeket vagy személyeket, amelyek és akik segítségével a fő fókuszt másfajta módon is be lehet mutatni.”

A fesztivál irodalmi alapjait többnyire Richárd rakja le, de mindent egyeztetnek a Művészetek Háza kollégáival. Ők új nézőpontokat, más impulzusokat is behoznak a gondolkodásba, és pontosan ez az, ami garantálja, hogy a fesztivál ne váljon önismétlővé.

Míg korábban zene és irodalom találkozása került inkább előtérbe, az évek során áthelyeződtek a hangsúlyok. Most sokkal erősebb az irodalmi fókusz, a kortárs szerzők jelenléte.

„Nagyon erős lesz az idei meghívottak névsora, olyan szerzők lesznek velünk, mint Visky András, Tóth Krisztina, Simon Márton vagy Kemény Lili, és újra kiemelt szerepet kap a krimi műfaja a programban” – mondja Richárd. Ezenfelül nem maradnak el az alkotófoglalkozások sem: rajzolhatunk képregényt, költhetünk verseket, belepillanthatunk a kreatív írás trükkjeibe.

A Holtszezon ráadásul továbbra is ingyenesen látogatható. „Én úgy érzem, hogy szükség van arra, hogy időről időre ilyen kulturális ajándékot adjunk a mostani generációknak, főleg a fiataloknak. Hogy legyen lehetőségük ezen a hétvégén más módon szórakozni és jól érezni magukat. Bennem a fesztivál évről évre megerősíti azt a megállapítást, hogy igenis élnek a városban fiatalok, akik örömmel kapcsolódnak ezekhez a programokhoz, a kultúrához” – fogalmazza meg Bernadett.

Ha idén nem hagynád ki a Holtszezont, de nem tudod, merre indulj el...

A Holtszezon idén hét helyszínen, 39 programmal várja az érdeklődőket, három napon át, február 20. és 22. között. Bernadettet és Richárdot megkérdeztük, melyik az a néhány program, amelyet szerintük biztosan nem érdemes kihagyni.

„Ha fiatalokról, gimnazistákról van szó, akkor én nagyon ajánlanám a Stranger Things-kibeszélőt. Nagyon izgalmas téma, hogyan lehet művészeti, irodalmi, kulturális szempontból körbejárni a sorozatot. A hiphop nagyon erősen jelen lesz a programban, ami egy kifejezetten irodalmi határterület.

Szerintem nagyon jól lehet a hiphopszövegekkel szövegértelmezést, kreatív írást tanulni, egy hiphopkoncert hangulata pedig semmihez sem hasonlítható, úgyhogy szerveztünk ilyet is, méghozzá a Terembe.

Az irodalomban mélyebben elmerülő felnőtteknek pedig azt mondanám, hogy hallgassák meg Tóth Krisztinát vagy Visky Andrást, ha tehetik” – mondta Richárd.

„Tóth Krisztinát én is ajánlom, de én pont hogy a fiatalokat küldeném hozzá” – mondta Bernadett. „Ő egy nagyon inspiráló személyiség, amit érdemes megtapasztalni, és fontos, hogy az új generáció találkozzon a líra, a költészet szépségével, fontosságával.

Mivel Veszprém idén az Európa Sportrégiója 2026 cím viselője és mert egy nagyon különleges műfajról van szó, én a felnőtteknek egy képregényes határterületet ajánlanék, azt az előadást, ami a sportmangákról szól majd. Veszprémben nagyon erős az érdeklődés a japán kultúra iránt, sokan tanulnak japán nyelvet itt a városban.

Nem hagynám ki a Szilágyi Lackó életét bemutató tárlatvezetést sem, ahol Lackó egykori élettársa, Zoé is ott lesz, aki szintén punk művészként alkot, és aki tart majd egy workshopot is a fesztivál alatt” – válaszolta Bernadett.

Ha kíváncsi vagy a Holtszezon teljes programjára, olvasd el ajánlónkat ITT.

Fotók: Toroczkai Csaba / Művészetek Háza

Ez is érdekelheti

Holtszezon – kortárs irodalom krimivel, punkkal és társművészetekkel

Idén ötödik alkalommal változik Veszprém belvárosa a Holtszezon Kortárs Irodalmi Fesztivál helyszínévé. A február 20-án kezdődő háromnapos rendezvény a kortárs irodalom, a társművészetek és a popkultúra határterületein mozogva kínál sokszínű programot: kötetbemutatókat, kiállításokat, zenei eseményeket, beszélgetéseket és közösségi műhelyeket.

Gál Vilmos: Ötven fölött a férfitest, avagy egy elmaradt sípszó néma szonátája

Miután örökre beírta nevét a Tokaji Írótábor futballtörténetének évkönyvébe 2024 augusztusában azzal a felejthetetlen góljával, amelyet a városi öregfiúk csapata ellen szerzett...

Hazai András: Lencse, sült hús és töréspont

Futottál már olyan kutya elől, ami nem akart megharapni?

Csemege boltok, régi plakátok, kávéházi hangulat és családi farsangolás – Programajánló

Bereményi Géza köszöntése a PIM-ben, kiállítás az egykorvolt Csemege boltokról, kávéházi hangulat a Budapest Bárral, családi farsangolás a Várkert Bazárban, múlt századi plakátok a szentesi Koszta József Múzeumban – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.