Az emlékmű a szabadságharcban elhunyt mintegy húszezer honvédra emlékeztet. „Bár a Fiumei úti sírkert nemzeti emlékhelyen több emlékmű hívja fel a figyelmet történelmünk jeles pillanataira, máig az 1848–49-es szabadságharcnak nem volt itt központi emlékhelye” – írta a NÖRI közleményében.
Az új honvédemlékművet a Fiumei úti sírkertben több '48-as síremlék közvetlen közelében állították fel. A lépcsős talpazatú, zászlórúdból álló emlékművön honvédzászló lobog. Az emlékművön Deák Ferenc gondolata olvasható: „Az igaz ügyért küzdeni még akkor is kötelesség, midőn már sikerhez nincsen remény.” A NÖRI által felállított honvédemlékmű a Demján Sándor Alapítvány támogatásával jött létre.
„Azért vagyunk ma itt, hogy a honvédelem napján a 175 éves magyar honvédségre és 1848–49 hőseire közösen, tisztelettel és kegyelettel emlékezzünk. Azokra, akik a polgári Magyarországért és a nemzetünk jövőjéért harcoltak. Ez az emlékmű, amely mellett állunk, méltó módon őrzi a szabadságharc hősi halottjainak és kivégzett mártírjainak emlékét, valamint méltó módon hirdeti 1848 máig élő szellemiségét és eszmeiségét” – emelte ki az ünnepségen Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, aki beszélt arról is, hogy nemcsak azért emlékezünk hőseinkre, mert ez erkölcsi kötelességünk, hanem azért is, mert emlékeztetnek arra, hogy van mit veszítenünk.
Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója köszöntőjében azt hangsúlyozta, bízik benne, hogy az emlékmű olyan központi emlékezési hely lesz a jövőben, ahol a magyarság minden tagja le tudja róni kegyeletét a 175 évvel ezelőtti események hősei előtt.
Hozzátette: bár a Fiumei úti sírkertben több 1848-hoz kapcsolódó személy nyugszik, az emlékmű nemcsak rájuk emlékeztet, hanem mindazokra a honvédekre, akiknek az eltelt 175 év alatt már a feledés homályába veszett a nevük, nyughelyük, hőstetteik. Köztük vannak azok az isaszegi csatában elhunyt honvédek is, akiknek földi maradványait az elsők között helyezték itt örök nyugalomra a sírkert megnyitását követően, és akiknek már nem ismerjük a pontos sírhelyeit.
„A Nemzeti Örökség Intézetének nem titkolt célja, hogy a Fiumei úti sírkert olyan nemzeti emlékhely legyen, ahol mindenki emlékezhet elhunyt magyarjainkra, nemcsak az itt található síremlékeknél, de olyan emlékpontoknál, emlékhelyeknél is, amelyek szimbolikus nyughelyként hirdetnek egy-egy hősi időszakot. Ma ismét egy fontos lépést tettünk ezen az úton” – tette hozzá a főigazgató.
Hermann Róbert történész arra mutatott rá, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hadserege páratlan jelenség volt a magyar történelemben, mert annyi hősiességről, annyi hazafiságról, annyi lelkesedésről nagyon kevés más korszakunkban tettünk tanúbizonyságot.
