Úgy fogalmaztak: az Ax-4 misszió történelmet ír, mivel még sosem végeztek ennyi kísérletet az Axiom Space küldetései során. A négy ország (Egyesült Államok, ESA/Lengyelország, India, Magyarország) űrhajósaival induló misszió által végzett vizsgálatok középpontjában többek között a cukorbeteg űrhajósok orvosi támogatása, valamint a mikrogravitáció emberi agyra és testre gyakorolt fiziológiai hatásai állnak – fűzték hozzá.
A tájékoztatás szerint a kutatások kiterjednek az ízületek, a véráramlás, az őssejtek, a daganatos sejtek és a sugárzás hatásainak vizsgálatára is. Mindezek célja az űrhajósok felkészítési folyamatának továbbfejlesztése, valamint a földi orvostudomány fejlődésének elősegítése – hangsúlyozták. Hozzátették: a HUNOR program Ax–4 küldetés keretében végzett kutatásai az emberi szervezetet és különféle anyagokat érő űrbeli hatások megismerését célozzák. Az eredmények nemcsak a jövő űrkutatását támogatják, hanem a Földön is alkalmazhatók.
Arra is kitértek, hogy a magyar kutatóűrhajós, Kapu Tibor csaknem harminc magyar kísérletet fog elvégezni a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. Vizsgálja majd az emberi mikrobiom (baktérium-, vírus- és gombaflóra) űrbéli változásait, feladata lesz a bolygólégköri dinamika modellezése folyadékkísérlettel, a sugárzás okozta DNS-károsodás kijavításában szerepet játszó mechanizmusok feltérképezése, valamint a kognitív képességek és a mozgáskoordináció változásainak vizsgálata mikrogravitációs környezetben. A kísérletek között szerepel a nanoszálalapú gyógyszer szemészeti alkalmazásának vizsgálata űrbéli körülmények között, a személyi dózismérő eszköz segítségével végzett sugárterhelés- és környezetmonitorozás, a növényi csírázás, mikrozöldség-termesztés és levélfejlődés tanulmányozása, az asszociatív tanulás és a vizuális információfeldolgozás működésének kutatása és az agyi véráramlás űrrepüléshez való adaptációjának megértése is.
