Jézus halála és feltámadása a különböző művészeti korszakok mindegyikében a gyakori témák közé tartozott, hiszen a közismert bibliai történet különösen alkalmas az emberi érzelmek szimbolikus közvetítésére.

Vaszary János: Golgota (Krisztus a kereszten)
Golgota

A festmény Krisztus kereszthalálának reménytelen pillanatát rögzíti: szenvedés, elkeseredettség sugárzik a képről. A krisztusi szenvedés és halál a ferde keresztek által megsokszorozódik. A másik halott férfi tehetetlenül lógó teste a mindenkori emberi szenvedés jelképe.

Vaszary több művet is készített hasonló témában. Az I. világháború tragédiáját, az okozott emberi szenvedést, a szomorúságot, kilátástalanságot, saját érzelmi tusáját vetítette ki alkotására. A hideg kék szín használata csak fokozza a negatív érzelmeket, Krisztus sebeinek és töviskoszorújának vöröse szinte „kiugrik” a képből, az emberi kegyetlenséget kiemelve és egyben elítélve. A megrázó erejű kompozícióval a művész vezekel és egyben szavát is felemeli a béke mellett.

Aba-Novák Vilmos: Körmenet (Búcsúsok)
Körmenet

Az alkotás a húsvéti liturgia egy fontos eseményét, a keresztutat ábrázolja. A rideg fekete háttér felett győzedelmeskednek a színes ruhákba öltöztetett emberek. A kálváriára felkapaszkodók – elsősorban asszonyok – hosszú sora a reményt testesítik meg, az életet éltetik az elmúlással szemben. A falu, a táj, de még az ég is sötét, majdnem fekete, ebből emelkednek ki az emberi alakok rendezett csoportjai. A fekete háttérrel elsősorban az ellentétet kívánja felerősíteni a parasztasszonyok méltóságteljes, de tarka soraival szemben.

Aba-Novák az 1930-as években sok időt töltött a szolnoki művésztelepen, ahol figyelme elsősorban a paraszti életforma felé fordult. Annak hagyományait előbbre tartotta, mint a városi modern kultúrát. Aba-Novák jellegzetes technikáját ezen az alkotásán is megfigyelhetjük: a fehér alapra felvitt sötét tónusokból visszakaparja a formákat, erre az alapra pedig finom körvonalrajzzal és tiszta színekkel festi fel alakjait.

Kmetty János: Mennybemenetel
Mennybemenetel

A festmény címével ellentétben nem áraszt pozitív hangulatot. Ezt elsősorban színvilágának köszönhető, rideg kékkel az örömteli esemény is beárnyékolódik. Kmetty kubista képén az összes felöltözött alak a középen fel- és kiemelkedő meztelen alak felé irányul, aki ünnepélyes testtartással, mereven, szinte mozdulatlanul magasodik föléjük. Rajta kívül az összes többi szereplő mozgásban van. A kubizmusra jellemzően az embereket is geometrikus alakzatszerűen ábrázolja Kmetty, ahol a fény-árnyék hatások is erőteljesek. A festményen a megváltó nem különbözik nagyban a többi embertől. Mi magunk sem különbözünk nagyon Istentől, a húsvéti ünnepkör csúcspontja, a mennybemenetel mindannyiunk számára elérhető – sugallja a festő ezen az ünnepélyes hangvételű alkotásán.

Kondor Béla: Pléhrisztus
Pléhkrisztus

Az 1964-ben készült alkotás középpontjában a feszületet láthatjuk. Kondor művészetében egyéni világot, stílust teremtett, az egyetemes szimbólumokat is újraértelmezte, hogy azok saját korában születhessenek újra. Már a mű címében is utalt rá, hogy nem Krisztust ábrázolja, hanem a róla készült, csaknem minden településen felállított, útszéli pléhszobrot. A feszület tetején sem a szokásos INRI betűsor, hanem a ‘király’ szó olvasható. A háttérben panelház rajzolódik ki, míg Szűz Mária házához kerti szerszámokat támasztott, ezekkel mind a jelenhez kívánja kötni Krisztust. A különleges színhasználat, a feszület többfajta piros, de nem vérvörös színe, az erőteljes kék háttér, és természetesen a feszület nagy mérete is jelzi a jelenlétét a mindennapokban. Krisztusi áldozatra, megváltásra a festő korában, a kommunizmus alatt is szükség volt – sugallta Kondor e megrázó alkotásán.

Bak Imre: Keresztforma
Keresztforma

Bak Imre az egyetemes jelképet, a keresztet festi meg geometrikus absztrakt művén. A kereszt hosszú évszázadok óta utal Krisztusra, aki halálával megváltotta minden ember bűnét és feltámadásával győzelmet aratott a halál felett.

A sokszínű kereszt magába foglalja az egész emberiséget, a kerek világot. A mű színeivel adja vissza a húsvét örömét, a vétkezés pirosa mellett, a halál feketéje felett győzedelmeskedő zöldet – az élet diadalát!

Nyitókép: Kondor Béla: Krisztus, 1971 (részlet). Fotó forrása: hung-art.hu