A teljes ajánló a MeseCentrum honlapján olvasható.
Egy megelevenített klasszikus – László Noémi: Keljfeljancsi
Irodalmi csemege a szülőknek és fordulatos olvasmány kicsiknek; pontosan egy-egy esti mese hosszúságú alkalomra termett László Noémi mesefüzére.
Szépíróink többen vállalkoztak az ősi folklórműfaj, a népmese megelevenítésére a műmese keretei között. László Noémi a saját írói hangjával, nyelvi leleményeivel keveri újra a hagyományokat. Incselkedő humor, fordulatos szójáték és egyéb költői sziporkák, ez jellemzi erdélyi költőnk tollát. A mesék csak néhány oldalasak, egyenként is feszesek, összehasonlítva egységes szerkezetűek, ez is nagy erénye a kötetnek. Húzhat bennünket a történet.
A Keljfeljancsi a mindenkori legkisebb királyfi vagy a szegény pásztorlegény, esetleg a kisinas, tehát a sorban legutolsó, legkisebb fiú férfias vagy máskor kölykösen pajkos tetteit meséli el 12 különálló mesében. Az alázatos kitartás, a jó időben érkező bátor kiállás bizony elnyeri jutalmát! Ami a meséket összeköti, az a mesehős karaktere. A folyton új alakban felbukkanó, mindig újjáéledő jóságos, áldozatkész, egyszerű, kedves, kitartó alak, Jancsi minduntalan talpra áll. Akárcsak az a réges-régi gyerekjáték, a keljfeljancsi. A mesék örök Jancsija megküzd a rohanó életmóddal, a szószátyársággal, a telhetetlenséggel, de még kilenc másik rossz tulajdonsággal is, melyek mindegyike országos probléma formájában hatalmasodik el a mesebeli országokon. Jó, ha az ember ismer egy Jancsit, vagy ő maga az. Mirákulum országában, Elokvenciában, Bergengóciában, Kamukában, Turpiában Jancsinak köszönheti a közösség, de legalábbis a királylány a boldogságát.
Egy menő kortárs – Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen 2
Húsz évet vártunk az annak idején aranyport kavaró verses mese folytatására. Van, aki azért, hogy kiderüljön, miként folytatódik Muhi Andris, Maszat Janka és a többiek sorsa. Más pedig azért, hogy felhőtlenül lubickolhasson a magyar nyelv költői leleményeiben és a fecsegő elbeszélő humorában.
A mese most is különös karakterek (például Turgenyev, a burgonya, a Zsiráfmadár, Hepcia, aki egy fúriafajta) és a hozzájuk tartozó dalok köré épül. A kicsik által is könnyen befogadhatók, skandálhatók vagy énekelhetők ezek a dalbetétek, és a szerzői interjúban felfedett keletkezéstörténet szerint is e versek köré épült a történet.
A Túl a Maszat-hegyen 2-ben talán még változatosabb a forma- és témakínálat, mint a korábbi köteté, hiszen belépett a sorba a képregény műfaja is, különleges módon ezzel zárul ugyanis a történet. Gúnydal, halandzsaének, históriásének-parafrázis, verses ünnepibeszéd-paródia, limerickben írt ábécé, stanzák, hangutánzó helyzetdal – van itt minden, tessék, csak tessék.
Külön izgalmas a tudatos szülő számára, hogy a narrátor többféle írói hibára is kitér, véleményezve őket: „Nem bosszant az marhára fel / Téged, nyájas olvasócskám, / Hogy egy mesében szerepel egy nagy hatalmú, bölcs varázsló, / S az ifjú hősnek kell magától / Mégis mindent megoldani?”; „Én szeretek fecsegni hosszan, / Vidít a szó, mely szerteszét / Szalad, de mégis összekoccan. / Be szép a könnyű, halk beszéd! / Imádom sodrását a dalnak, / A szemtelennek és badarnak.” Varró Dániel verses meséje lubickolás a magyar nyelvben, irodalmi hagyományainkban, ugyanakkor kortárs jelenünkben is. Szellemesen szórakoztató.
Egy családi program – Háy Ágnes–Mosonyi Aliz: Mesék Budapestről
Egész kicsikkel is felfedezhetjük a tavaszi szünetben Budapestet. Több kiadvány is családi sétálásra buzdít, most egy bolondos könyv újrakiadását emeljük ki. Ez a képeskönyv otthon, de járműveken vagy a könyvben megidézett helyszíneken is kiválóan lapozgatható. Mosonyi Aliz meséi Budapest ismert helyeinek és épületeinek egyszínű, ceruzarajzos képeit beszélik körül. Maga az íráskép is képszerű, olyannyira változatos a szöveg elhelyezése. Hol hullámvonalakban, hol sugárirányban szinte képversként olvasható-böngészhető ki a szöveg. A képszerűség dominál.
A valóság elrajzolásai által Háy Ágnes meseszerű nézőpontot kölcsönöz az ismerősségnek. A groteszk szereplők, az apró rajzfigurák is segítenek abban, hogy a főváros más színben tűnjön fel. Nem beszélve arról, hogy a valóság mesés díszletei között feltűnik például egy sárkány. A margón is túlfutó képek tehát egyszerűsítenek, amikor kiemelnek egy-egy jellemző részletet, még éppen felismerhetően ábrázolva a nagyvárosi közeg karakteres tereptárgyait. Ötletes és bizarr, groteszk látványként tálalják őket.
Miközben a kötet lapozóként élvezhető a kicsik számára, több kis történetet is végigkövetünk a szemünkkel. Ugyanis a kibogozásra váró betűszalagokból a szöveg kacskaringózik, beletelepül a városképbe. Nem csak a betűk útja bizarr. Mit csinál három – évszázadok óta a budai várban rekedt – török harcos? Fagylaltot eszik a Ruszwurm Cukrászdában, és búsul, ha szünnap van. És mit csinál a sárkány, ha nincs hol laknia? Berendezkedik az Alagútban. A Városliget, az Opera (hűlt helye) és a bábszínház is meglepetéseket tartogat: meghökkentő történetek helyszínei. Akár felkeresésük előtt, még otthon kedvet csinálhatunk a nevezetességekhez a tréfás képes budapesti történetek jóvoltából.
Egy fordított – Anti Saar: Mart a pácban
Miért Mart? Mert Mart igazán cuki karakter, belül vívódva, szorongva, kedvesen és természetes bájjal teli. Bátor és szégyenlős, önző és picit akarnok, ugyanakkor bizalommal tekint a szüleire, mint a kisgyerekek általában. Jólesett olyan gyerekkönyvet olvasni, amelyben a szülői és gyermeki felfogás eltérései nem harcba vagy gúnyba fordulnak az olcsó poénok kedvéért. A különálló történetek élethelyzetei minden család számára ismerősek.
Mart egyedül marad a pénztár előtti sorban, és mindjárt ő következik… Mart nem száll le időben a buszról… Kalandjaiban a felmerülő nehézségek nem egyből oldódnak meg. Nyomon követhetjük egy kisgyermek belső vívódásait, ugyanakkor a szüleiét is. Teret enged a szöveg a gyerekolvasó számára, hogy beleélje magát a főhős helyzetébe, és maga eredjen a lehetséges megoldások után. Mérlegeljen, és magában döntsön, míg a mesenovella nyújtotta megoldás, feloldás elérkezik. És ez rokonszenves. Tudniillik a történetvezetés vagy a párbeszédek stílusa nem játssza ki egymás ellen a nemzedékeket. Itt közeledés, megértés, gyöngédség rejlik a kommunikációban.
Anna Ring grafikái elválaszthatatlanok a benyomástól, amit Mart alakja gyakorol ránk. Színes, egyéni, határozott, mozgékony, vagány. Egy kis izgágaság, egy kis feszültség is van a rajzok vonalvezetésében, anyagszerűségében. A gyerekek zsírkrétarajzait idéző grafika mindig másképpen tölti ki a rendelkezésre álló felületeket. A szöveghez képest is más-más felületet foglal el a határozott vonalvezetésű és élénk színű rajz. Sokszor a betűk háttere, tehát az egész oldal színes. Az észt gyerekkönyvek halmozzák a nemzetközi sikereket a szöveg és kép ilyen sűrített, takarékos összjátékával. A Mart a pácban színvilágával és szemléletével is frissességet hoz a magyar olvasóknak tavaszra.
Húsvéti ünnepekre szóló – Sziromszárnyak
Tanító és óvó nénik álma. Gazdag válogatás egybegyűjtött magyar versekből és mesékből, mégpedig kötetenként az évszakokra, azokon belül a hónapokra, a magyar keresztény, valamint nemzeti ünnepköreinkre fölfűzve. Ezenkívül még kisebb témákra is, melyeket a fejezetcímek jelölnek. Egészség-betegség; Háziállatok; Erdő-mező meséi; Apu, anyu meg én; Pünkösdölő… Az egymás mellett álló szövegek még kisebb témacsoportot alkotnak, mert például a harangokról vagy a virágokról szólnak. Tökéletes otthoni, családi olvasgatásra is, különösen ünnepek közeledtén.
Nemcsak olyan nagy gyerekirodalmi klasszikusainktól olvashatunk mesét vagy verset, mint Móra Ferenc, Benedek Elek, Mészöly Miklós, Nemes Nagy Ágnes vagy Weöres Sándor. Ugyanúgy fiatal kortársaktól, akár énekes-dalszerző verselőktől is, például Bertóti Johannától vagy Gryllus Vilmostól. A szülői nemzedék gyerekkori élményeit: Tamkó Sirató Károly, Nagy Bandó András, Döbrentei Ildikó műveit frissíti fel és állítja új szövegkörnyezetbe a pedagógus-teológus-költő páros, Miklya Luzsányi Mónika és Miklya Zsolt. Van Lázár Ervin és Kányádi Sándor, de Kertész Erzsi és Máté Angi is. Sőt, a népköltészetből és nyelvünk archaikus rétegeiből szintén állnak itt a kicsik számára fölfogható művek. A középkori latin ének (Jézus Krisztus szép, fényes hajnal) megfér a húsvéti locsolóvers vagy Szepesi Attila verse mellett a Húsvéti öröm című fejezetben. A verses és prózai szövegek egymással is párbeszédbe lépnek ebben a szemnek és szívnek felemelő, harmonikus szerkesztésű és kiállítású kiadványban, melyhez ingyenesen elérhető, gazdag pedagógiai ötlettár is tartozik. A szöveggyűjteményt otthon, egy-egy mesét kiragadva is olvashatjuk, de akkor sem járunk rosszul, ha folyamatukban fogadjuk be az alkotásokat. Egy klasszikus után egy kortárs költeménnyel megismerkedve és fordítva. A könyv képes és hangzó bemutatását lásd ebben a gyerekversekkel foglalkozó podcastban itt.
