Az egzotikus nevű formáció története még a múlt században, 1999. január 1-jén kezdődött, amikor négy ceglédi zenész – Sidlovics Gábor, az Artéria gitárosa, Kovács András Donát, a Fear of Silence dobosa, illetve Nagy Gábor és Steklács Miklós, a Space Box gitárosa és basszusgitárosa – egy helyi zenés szórakozóhelyen meghallották a barátnőivel pótszilveszterező Terecskei Ritát, amint egy Janis Joplin-dalt énekelt teljes beleéléssel. Miután alakulófélben lévő zenekarukból éppen egy énekesnő hiányzott, mindjárt megragadták az alkalmat és felkérték az akkoriban még rendőrként dolgozó, nem egészen 20 éves lányt, hogy csatlakozzon hozzájuk.
„Ma is pontosan emlékszem, ahogy a srácok a kezembe nyomtak egy kazettát két Kimnowak számmal, amelyeket meg kellett tanulnom »belépőnek«, aztán az első próbánkra, amikor annyira izgultam, hogy a gitárosunk erősítője mögött ülve dünnyögtem el a dalokat. Feledhetetlen maradt az első szegedi koncertünk is, ahol még mindig lámpalázas voltam és legszívesebben a nézőtérnek háttal énekeltem volna, igaz, ez nem sokakat zavart volna, mert mindössze hat-hét ember jött el megnézni minket” – eleveníti fel a csapat kezdeti szárnypróbálgatásait Terecskei Rita, hozzátéve, hogy a következő, sepsiszentgyörgyi fellépésükön már tízezer néző előtt kellett zenélniük.
A dal tökéletes volt
Az együttes névadója egyébként a csapat jelenlegi gitárosa, Sidlovics Ferenc volt, aki Vámos Miklós Bár című könyvében olvasott egy Zanzibar nevű szórakozóhelyről, amelyet előszeretettel látogatott az egykori budapesti művészvilág. „Persze az is sokat nyomott a latba, hogy Freddie Mercury, a Queen mindannyiunk által kedvelt énekese Zanzibár szigetén született” – tudjuk meg az énekesnőtől.
Kétévesek voltak, amikor első nagylemezük, a Nem vagyok tökéletes megjelent olyan népszerű nótákkal, mint a Szólj már, a Vágyom rád és a címadó szerzemény. Az album fordulópontot jelentett a csapat életében, hiszen nemcsak aranylemez lett, hanem az országos ismertséget is meghozta. Hasonlóan nagyot szólt a második korong is: az Ugyanaz vagyok 2002-ben szintén bearanyozódott, elsőszámú slágere, a Szerelemről szó sem volt pedig a MAHASZ toplisták élére került. A Zanzibar ekkor már nemcsak itthon volt közönségkedvenc, de az országhatárokon túl is nagy népszerűségnek örvendett.
Turnébusszal Floridától Kanadáig
„Rendszeresen jártunk Erdélybe, sokat koncerteztünk a környező országokban, de felléptünk Londonban, Írországban és kétszer voltunk az Egyesült Államokban is, ahol a kint élő magyaroknak játszottunk. Ezeken a tengerentúli turnékon maga az utazás volt a legnagyobb kaland, mert egy kisbusszal tettük meg az utat Floridától New York-ig, majd onnan Kanadáig, közben rengeteg élményt gyűjtöttünk, kitűnően éreztük magunkat. A legnagyobb közönség előtt a 2002-es Kapcsolat koncerten léptünk fel Joe Cocker előzenekaraként, az akkor még Felvonulási térnek nevezett Ötvenhatosok terén, ahol 300 ezer ember nézett és hallgatott minket. Annyian voltak, hogy csak egy hatalmas masszát láttam a színpadról – bevallom, kicsit ijesztő is volt számomra. Valójában azokat a koncerteket szeretem igazán, ahol még kontaktust lehet teremteni a közönséggel, egy kis klubbuli sokszor nagyobb örömet tud okozni, mint egy népes fesztiválkoncert. Ma is kellemes emlékem például, amikor Nyírbátorban egy rozoga erdei színpadon zenéltünk, önfeledt, családias hangulatban” – idézi fel koncertélményeit Terecskei Rita.
Változó zenekar, változó közönség
A koncertek mellett nem feledkeztek meg a dalírásról sem: Az igazi nevem című albumuk 2004-ben, az Új napra ébredsz 2005-ben, az Őrangyal pedig 2008-ban jelent meg. Ezután évekig tartó tagcsere-sorozat kezdődött a zenekarban: egy ideig négyen zenéltek, aztán visszatértek az kezdeti ötösfogathoz, igaz, már nem az eredeti tagokkal. Utolsó két korongjuk, a 2011-es Ádám keresi Évát és a 2015-ös Mindent lehet, mindent szabad további sikereket hoztak, utóbbi aranylemez minősítést is kapott. Hogy azóta nem született újabb albumuk, annak a fiatalok zenehallgatási szokásainak megváltozása az oka. Terecskei Rita úgy véli, már nem éri meg nagylemezeket készíteni, mert manapság csak azokra a szerzeményekre figyel fel a közönség, amelyekhez videóklip is készül.
Melyik dal maradjon ki?
A Zanzibar mostani felállása 2022-re alakult ki, jelenleg a két alapítótag – Terecskei Rita és Kovács András Donát – mellett Fehérvári Attila basszusgitáros, valamint Sidlovics Ferenc és Antoni Arnold gitárosok alkotják a formációt. Az együttes folyamatosan koncertezik, miközben régóta készülnek a 25 éves jubileumi nagykoncertjükre is, amelyet szeptember 28-án tartanak az Akvárium Klubban. „Ezen a bő kétórás szülinapi bulin szeretnénk összefoglalni az elmúlt két és fél évtizedet, minden korszakunk minden nagyobb sikerdalával. Sztárvendégként meghívtuk a Ladánybene 27 két oszlopos tagját, Bodnár Tibort és László M. Miksát, hogy néhány dal erejéig együtt zenéljünk velük. Nagyon szeretjük őket és a számaikat, és ezzel is szeretnénk kifejezni a hálánkat azért, mert ők voltak az elsők, akik fellépési lehetőséget biztosítottak nekünk 1999-ben a Ladánybene táborban. Szintén velünk gitározik majd Kovács András Donát fia, Benedek is, immár a következő generáció képviseletében. Bár nagyon szeretnénk az összes régi slágerünket eljátszani, ehhez sajnos nem lesz elég idő, úgyhogy most nem azt mérlegeljük, melyik dal kerüljön be a programba, hanem azt, hogy melyik maradjon ki” – zárja szavait a Zanzibar énekesnője.
