Időkapszulákat helyeztek el a veszprémi Szent Mihály-főszékesegyházban

Építési beruházások során bevett szokás időkapszulák elhelyezése, amelyekbe többnyire az adott kor tárgyait, üzeneteit, dokumentumait helyezik el egyfajta üzenetként az utókornak. Tették ezt a múltban is többször. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a veszprémi várnegyedbeli beruházás során is már több épületben találtak ilyen tárgyat. A Szent István-templom (Ferences templom) tető- és homlokzat-rekonstrukciója során a kereszt alatti gömbből is előkerült egy múltbéli üzenethordozó. A kapszulában többek között korabeli fizetőeszközt és négy levelet találtak. A régi, de erősen károsodott kapszula alapján elkészített új hengert a régi dokumentumok másolataival, valamint egy Ferenc pápától kapott rózsafüzért tavaly ősszel dr. Udvardy György veszprémi érsek elhelyezte a templomkereszt gömbjébe.

A Szent Mihály-főszékesegyház esetében a két korábbi századelős tárgyat a kivitelezés közben kutatói megfigyelést végző szakember találta meg. A főtemplom szentélyében lévő jobb oldali ülőfülke háta mögött voltak befalazva a hengerek egy mészkő ládában, amelynek tetején az 1910-es évszám szerepelt.

Az egyik hengerben egy tudósítást találtak a főtemplom felszenteléséről, a másikban egy 1909-ben kiadott egyházmegyei névtárt és kilenc korabeli pénzérmét. Most ezeket az időkapszulákat visszahelyezték, és kiegészítették egy ezek mintájára készült új réz időkapszulával. Ez utóbbi korunk üzenetét és tárgyait tartalmazza: az aktuális egyházi-társadalmi helyzet leírását, feltüntetve rajta Ferenc pápa, Erdő Péter bíboros, a Veszprémi Főegyházmegye főpásztorának és a Szent Mihály-főszékesegyház plébánosának nevét; egy rövid összefoglalót a főszékesegyház megújításának főbb mozzanatairól; egy megyetérképet; egy Európa Kulturális Fővárosa jelvényt; egy, a veszprémi állatkerthez kötődő érmét és egy adathordozóra rögzített videóüzenetet.

A Szent Mihály-főszékesegyház az első a várnegyedben zajló beruházás során megújuló 18 épületből. A nagycsütörtöki liturgiát már itt tartják meg. „Szimbolikus jelentősége lesz, hogy az olajszentelési misét tartjuk elsőként a Szent Mihály-főszékesegyházban. A szent olajok a szentségekhez kötődnek. Együtt imádkozunk a papsággal és együtt imádkozunk a hívekkel. Ekkor újítja meg a papság az ígéretét az elköteleződésre, a hűségre, a szentségek által az emberek üdvösségének Krisztusi módon történő szolgálatára” – fogalmazott a veszprémi érsek.

Fotó: Nagy Lajos