A tatamik és az úszómedencék egyformák, az olimpiai karika is versenyről versenyre ugyanaz a logó, szóval kell valami, ami a közvetítéseken túl karaktert ad az adott rendezvénynek, ami megmutatja a rendező ország kultúrájának néhány jellegzetességét.
Az 1932-es Los Angeles-i nyári olimpia óta a játékoknak mindig van kabalája, legtöbbször fiktív, de jellegzetes karaktere az adott ország őshonos állatainak, kulturális karakterének. 2024-ben a frígiai sapkákat személyesítették meg.
Az első kabala, Smokey, a fekete skót terrier még élő állat volt, és a Los Angelesi- olimpián tűnt fel. Egyszer csak megjelent az olimpiai faluban, és addig csóválta a farkát és vakkantott bele az éjszakákba, amíg kikiáltották az olimpia nem hivatalos kabalájának. Az első, még nem hivatalos olimpiai kabala Schuss, a pingponglabdafejű, villámlábú síelő figura volt, aki az 1968-as grenoble-i olimpiai játékokon mutatkozott be. Szintén nem volt hivatalos kabala az 1968-as mexikói olimpia vörös jaguárja, amit a Chichén Itzá-i maja piramisban talált trónról mintáztak.
Az 1972-es müncheni nyári olimpián jelent meg Waldi, immáron a második kabalakutya, de a kis bajor tacskó már hivatalos karakter volt, testén viselte az olimpiai zászló három színét (kék, sárga, zöld), gondosan ügyelve arra, hogy ne legyen rajta fekete és piros, nehogy véletlenül is valaki az egykori nemzetiszocialista párthoz kösse. Otl Aicher tervező – aki a Lufthansa német légitársaság logóját is megálmodta – a kutyával a kitartást és a gyorsaságot kívánta megidézni. München óta a kabalák már az olimpiák tudatos arculati elemei, ezek a figurák jelenítik meg az adott ország kulturális és történelmi örökségét. Waldi azonban nemcsak egy dekoratív állat volt, úgy tervezték meg a maratoni futás pályáját, hogy a magasból jól láthatóan Waldi formáját hozta. Waldi ráadásul a pénztáraknál is jól teljesített: több mint kétmillió waldis tárgyat adtak el, és
Amik, az 1976-os montreali olimpia kabalája, a kanadai hód, az ország egyik szimbóluma, a kőkemény munka megtestesítője, Kanadában országos versenyt hirdettek a kabalafigura elnevezésére. Az Amik szó az őslakos indiánok nyelvén hódot jelent. A hód Kanada egyik jelképe, korábban az ötcentes érmeken és bélyegeken is szerepelt. A 17. századtól a hódbunda-kereskedelem hosszú időn át Észak-Amerika legfontosabb kereskedelmi tevékenységévé vált, ezért is döntött a tervező csapat – Guy St-Arnaud, Yvon Laroche és Pierre-Yves Pelletier, Georges Huel – a hód karakter mellett.
A derekán ötkarikás övet viselő Misát, az 1980-as moszkvai olimpia kabaláját a Szovjetunió nemzeti állatáról, az eurázsiai barna medvéről mintázta Viktor Csizsikov gyermekkönyv-illusztrátor, aki sokáig rekorder volt a sportkabalák közötti nem hivatalos versenyben, ugyanis addig sosem látott eladásokat produkált. Misa vendégeskedett a No, megállj csak! című rajzfilmsorozat olimpiai epizódjában is. Misa a Mihail, azaz a Mihály becézése, a medve köznyelvi elnevezése, az orosz népmesékben is Misának hívják a medvéket. Még 1977-ben az olimpiát szervező bizottság versenyt hirdetett a legjobb medveillusztrációra, amelyet Viktor Csizsikov súlyemelőövet viselő mackója nyert meg.
Hiába mosolygott kedvesen a mackó, hiába bűvölte el még a legfőbb kommunista vezetést is, Csizsikovnak nem adták meg a Misára a szerzői jogokat, így megfosztották a jogdíjaktól és a jutalékoktól. Viszont már a hidegháborús enyhülésre utalt, hogy 1988-ban a Mickey egér születésének 60. évfordulójára készített magazinban találkozott Mickey és Misa. Viktor Csizsikov plágiummal vádolta meg a 2014-es szocsi olimpia jegesmedve kabalafigurájának, Belynek a tervezőit, mert a mackó arcvonásai feltűnő hasonlóságot mutattak Misa vonásaival, de egy olyan országban, ahol az ablak mellett tartózkodás káros lehet az egészségre, az ilyesmire nem adtak.
Sam, a fehérfejű rétisas élőhelye 1984-ben a Los Angeles-i olimpia központi stadionja volt, akit a Walt Disney Stúdióban dolgozó Robert Moore tervezett, úgy, hogy a sasfiók ne csak nevében, de külső megjelenésében is emlékeztessen Uncle Samre, az Egyesült Államokat jelképező nagybácsira. Így aztán cilindert viselt, ami aerodinamikailag nem volt szerencsés, de neki nem kellett versenyeznie, csak reprezentálnia. Nekünk, magyaroknak Sam nem hozott szerencsét, mivel a MOB szovjet nyomásra bojkottálta az olimpiát, válaszul arra, hogy az amerikaiak nem vettek részt a moszkvai játékokon.
Az 1988-as szöuli olimpián Hodori, a szibériai tigriskölyök volt a csali. A Kim Hyun tervezte játékos tigriskölyköt már korábban, 1986-ban élesben is bevetették, még az Ázsiai Játékokon. Nevét a horangi (tigris) és dori (fiúcska) koreai szavakból alkották meg. Míg Misa a derekán, Sam a cilinderén viselte az öt karikát, addig Hodori a nyakában. Neki nem cilindere, hanem koreai népi táncos kalapja volt. A kabala tervezője Hosuni néven egy tigrislányt is teremtett az olimpiai paradicsomba, de aztán neki nem jutott szerep. Viszont egy másik hölgynek, Csepregi Évának igen, aki Leslie Mándokival adta elő a Korea című dalt. A felvétel kislemezen is megjelent, a borítón Éva és Mandoki a Hodori plüsst emeli az ég felé.
Cobi, a katalán pásztorkutya (tervezte: Javier Mariscal) őrizte 1992-ben Barcelonában az olimpia szellemét. Mivel Javier Mariscalra, a rajzolóra Picasso stílusa is hatott, sokan nehezen azonosították be a kutya fajtáját, de aztán az olimpiák történetének egyik legtöbb bevételét generáló kabalája lett. Ehhez bizonyára hozzájárult az is, hogy a figura látható volt a versengést szponzoráló Coca-Cola és a Danone termékein. Cobi saját televíziós sorozatot is kapott The Cobi Troupe címmel, amelyet számos műsorszolgáltatónak adtak el világszerte. Nevében nincs semmi titokzatos, magának az olimpiát szervező bizottságnak (COOB) kezdőbetűiből állították össze.
Izzy, az 1996-os atlantai olimpia kabalája volt az első számítógépes animációval tervezett olimpiai kabala, de itt nem álltak meg a radikális tervezők, mert ezúttal nem kapott állati jelleget, még csak nem is jellemezte az adott ország nemzeti karakterét, lehetett volna egy üdítőital vagy a Pritt papírragasztó reklámfigurája is. A neve is a What is it? (Mi ez?) kérdésre utal. John Ryan tervező számtalanszor átalakította a figurát, de Izzy nem lett népszerű kabala, sőt valósággal gyűlölték, jellemző az elutasítottságára, hogy leginkább tornacipős spermiumnak hívták. Az utóélete is gyalázatos, a virginiai Williamsburgben található vidámparkban az olimpia lázában Izzyről neveztek el hullámvasutat, de azóta új nevet adtak neki.
A Sydney-ben megrendezett 2000-es olimpia is hozott újításokat, itt már nem egy, hanem három állat jelképezte a rendező ország, Ausztrália különleges állatvilágát. De nem a koala vagy a kenguru lett a címerállat, nem, mert „azok túlságosan is ismertek”, hanem Olly, a kacagójancsi, Millie, a hangyászsün és Syd, a kacsacsőrű emlős kívántak kitartást a sportolóknak. Nevük az olimpia, a millennium és a Sydney szavakra utalnak. A figurákat Matt Hatton és a magyar származású Jozef Szekeres tervezték. (Szekeres egyébként dolgozott a Finlandia vodkának és a KitKat csokinak is.) Olly, Syd és Millie voltak tehát a 2000. évi nyári olimpiai játékok hivatalos kabalafigurái, míg Lizzie, a fodros nyakú gyík a paralimpia dicsőségét hirdette.
A 2004-es athéni olimpia két kabalababáját, Athénát és Févoszt az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumban található 2700 éves agyagbabák ihlették, így aztán nem állatok lettek a múzsák, hanem emberek, illetve embert idéző régészeti tárgyak. Nevüket az olümposzi istenek után kapták: Févosz (Apollón) a fény és a zene istene, Athéna (Pallasz Athéné) a bölcsesség istennője és Athén védelmezője. Kék, illetve narancssárga ruhájukon olajág és ötkarikás jel látható. A lábuk hatalmasra sikeredett, hozzájuk képest a hobbitok lába is csinosnak mondható. Ők sem voltak népszerű karakterek, politikai csoportok pert indítottak az olimpiai bizottság ellen, mert úgy találták, hogy a figurák kigúnyolják a hellén civilizáció szellemi értékeit, sértik a klasszikus görög kultúrát, aminek különös fénytörést ad az, hogy az athéni olimpia szervezőbizottsága szerint a kabalák többek között a testvériséget hirdetik.
A 2008-as pekingi olimpia eszméjét már nem egy, nem is kettő, hanem öt karakter, öt szerencsét hozó Fuwa-baba népszerűsítette, akiket Han Meilin kínai képzőművész tervezett. Mintha egy nem hivatalos Pokemon rajzfilm stáblistáját olvasnánk: Pej Pej a kék hal, Csing Csing a fekete panda, Huan Huan a vörösen égő olimpiai láng lelke, Jing Jing a sárgás színű tibeti antilop és Ni Ni a zöld fecske. A figurák a természet öt elemét, valamint az öt földrészt is megjelenítik. Kínában már 2007-ben vetíteni kezdték a százepizódos olimpiai témájú, Fuwa babás animesorozatot, sőt még mesejáték is készült Fuwa címmel.
A 2012-es londoni olimpia kabalája már nem állat, nem ember, és még csak nem is szerencsét hozó baba, hanem egy teljesen absztrakt, elvont lény, Wenlock, aki egy „építkezés utolsó acélcseppjeiből formázott, egyszemű narancssárga és ezüstfehér színű, mágikus lény, aki kameraszemével mindent lát és megörökít”. A fején látható sárga lámpa a londoni taxikra utal. Ha ezek a lények nem valami doppingszer aranylövése után születtek, akkor hajoljunk meg a végtelen kreatív szabadság előtt.
Wenlock nevét az angliai Much Wenlock település ihlette, ahol 1850-ben a Wenlock Olimpiai Társaság megrendezte az első olimpiai játékokat, amelyet a modern olimpiai játékok ihletőjének tartanak, Mandeville pedig az Aylesburyben található Stoke Mandeville kórházról kapta a nevét. A Stoke Mandeville Kórház 1948-ban rendezte meg az első Stoke Mandeville Játékokat, amelyeket a paralimpia előfutárának tartanak. A kabalák ideológiai háttere rendben lenne, de a megvalósítás sokak szerint olyan szerencsétlen, mint az 1996-os nyári olimpiai játékok Izzyje, és leginkább delirált Teletabikra emlékeztetnek.
A 2016-os Rio de Janeiró-i olimpia figuráit internetes szavazás után nevezték el Viniciusnak és Tomnak. A győztes neveket két brazil zenész, Vinicius de Moraes és Tom Jobim ihlették, ők írták a világ egyik legismertebb bossa nova dalát, a Girl from Ipanemát. Vinicius, a sárga macska, a világ ötödik legnagyobb országának faunáját, a brazil állatvilágot jeleníti meg, míg a falevélfrizurás Tom, a paralimpia kabalája az ország flórájára utal. Viniciust és Tomot ábrázoló Lego-készlettel a Lego is beszállt az olimpiabizniszbe azzal, hogy játékot készített a hivatalos kabalafiguráiból.
Elvont fogalmakat jelenítettek meg a 2021-es tokiói nyári olimpia és paralimpia kabalafigurái. A Miraitowa a japán „jövő” és „örökkévalóság” szavakról kapta a nevét, Someity, a paralimpia hivatalos kabalája pedig egy cseresznyevirágfajtáról.
A hátterük szerint Miraitowa és Someity a digitális világban élnek, mégis képesek a számítógépes világ és a valóság között közlekedni. Hogy ennek hangsúlyt adjanak, a játékok során beköszöntek a Toyotával együttműködésben fejlesztett Miraitowa és Someity robotok, amelyeket úgy programoztak, hogy érzelmeket is ki tudjanak fejezni, miközben integetnek és kezet ráznak a sportolókkal.
A 2024-es párizsi olimpia kabalafigurája nem állat, nem ember, nem digitális lény, hanem tárgy. A frígeknek nevezett frígiai sapkáról, a köztársaság és a szabadság szimbólumairól mintázták azokat. A kiválasztásukban 6 és 14 év között gyerekek segítettek. Az olimpiai játékokhoz kapcsolódó ajándéktárgyak eladásából a szervezők 127 millió euró bevételre számítanak. A frígiai sapka számos világban elterjedt, és a latin-amerikai függetlenségi mozgalmak harcosai is viselték, nálunk a Tanácsköztársaság terrorja idején a Budavári Palota kupoláján lévő koronát takarták le a francia forradalom jelképével, a frígiai sapkával. Franciaország közösségi médiumaiban megy az adok-kapok, azaz hogy ciki-e, hogy a nemzeti jelképnek számító kabalák egy részét Kínában gyártják.
