évforduló
Agárdy Gábor nemcsak sokarcú karakterszínész volt, de ikonfestőként és ötvösként is jeleskedett
Húsz éve, 2006. január 19-én halt meg Agárdy Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a nemzet színésze, aki egyformán otthonosan mozgott minden műfajban, a prózától a zenés darabokig, a drámától a komédiáig és a kabaréig.
Január 19-én történt
„Minden napot úgy kellene kezdenünk, mintha a csecsemő és haldokló egyszerre pillantana ki a szemünkből. Így talán megértenénk valamit abból, amit szüntelenül s okosan igyekszünk megmagyarázni magunknak” – fogalmazta az 1921. január 19-én született – és 2001-ben elhunyt – Kossuth-díjas író, Mészöly Miklós, a Magasiskola, a Megbocsátás, a Saulus, a Reggel a tanyán és Az atléta halála című kötetek szerzője, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító elnöke.
Január 18-án történt
„A művésznek kutya kötelessége a gyötrődés. Ez a legszebb és legnehezebb föladat: elhagyni a lélek kényelmi állapotát, és vállalni a gondolkodás kényelmetlenségeit; szembesíteni magunkat saját lelkiismeretünkkel; a megismert igazságot más oldalról ismét megvizsgálni, hogy még jobban kiállhassunk érte; újra és újra megméretni, és könnyűnek találtatni; bátornak lenni önnön tévedéseink megítélésében” – fogalmazta a 2001. január 18-án elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Sinkovits Imre.
Hozsanna a négylábúaknak: irodalmi bestiárium Remete Szent Antal napján
Templomok előtt összeterelt lovak, juhok, kutyák, valamint az özönvízhangulatot megörökítő turisták jellemzik a háziállatok védőszentjének ünnepét.
Január 17-én történt
„Önhitt elképzelés, hogy a kultúrát csak magasabb rendű szellemek értik meg. Tudni kell a módját, hogyan közvetítsük, akkor válik igazán közkinccsé” – fogalmazta az 1915. január 17-én született – és 1996-ban elhunyt – Széchenyi-díjas író, orvos, művelődéstörténész, polihisztor Benedek István, akinek olyan pszichiátriai és orvostörténeti kötetek fűződnek a nevéhez, mint az Aranyketrec, a Mandragóra, a Semmelweis és kora, Az ösztönök világa és az Ideges emberek.
Január 16-án történt
„Akiben nincs önmagával szemben egy kis kétkedés, egy kis bizonytalanság, hogy valóban jó ez, amit megmutat magából, nem is lehet igazán figyelemre méltó, nem tud előrébb lépni” – vallja a ma hatvanegyedik születésnapját ünneplő Szenes Iván- és Kránitz Lajos-díjas magyar színész, műsorvezető, énekes, Csonka András, akit többek között a Kapj el, a Legénybúcsú és Második nekifutás című filmekben, illetve a Família Kft. című tévésorozatban láthattunk.
Január 15-én történt
Ma ünnepli nyolcvanharmadik születésnapját Jordán Tamás Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, akit többek között a 25. Színház, a Várszínház és a kaposvári Csiky Gergely Színház darabjaiban, illetve a Szabadság, szerelem, a Sose halunk meg, A kárókatonák még nem jöttek vissza és a Hány az óra, Vekker úr? című filmekben láthattunk. Alapítója és vezetője volt a Merlin és a szombathelyi Weöres Sándor Színháznak. Lánya, Jordán Adél színésznő a Budapesti Katona József Színház tagja.
Beatrice és Bikini, Hamlet és Laborc, Garázs és Rockkalapács – Nagy Feró 80
Január 14-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Nagy Feró Kossuth-díjas rockénekes, dalszövegíró, a Beatrice és az Ős-Bikini frontembere, az István, a király rockopera Laborca, a Nagyvárosi farkas, a Térden állva, a Nem kell, a XX. század, az Azok a boldog szép napok és a 8 óra munka szerzője, előadója.
Január 14-én történt
„A piktúra olyan, mint az alkoholista kezében az alkohol, nem könnyű lemondani róla. Aki ezt véglegesen meg tudta tenni, nem is lehetett nagy festő! Azonban a lángész is ember, akkor is remél, amikor már alig van remény” – fogalmazta az 1900. január 14-én született – és 1988-ban elhunyt – Kossuth-díjas festő- és grafikusművész, Barcsay Jenő, a 20. századi magyar képzőművészet egyik legkiemelkedőbb alakja.
Január 13-án történt
1921. január 13-án született – és 1992-ben halt meg – Csákányi László Jászai Mari-díjas színművész, aki sokoldalú jellemábrázoló tehetségét többek között a Nemzeti Színház és a Vidám Színpad előadásaiban, valamint számos játék- és tévéfilmben kamatoztatta. Népszerű szinkronszínész is volt, az ő hangján szólalt meg Frédi a Frédi és Béniben, Balu A dzsungel könyvében, Karak a Vukban és Döbrögi a Lúdas Matyiban. Lánya, Csákányi Eszter Kossuth-díjas színésznő.
Január 12-én történt
1948. január 12-én született – és 2023-ban hunyt el – Török Ádám Máté Péter-díjas fuvolista, énekes és dalszövegíró, akit elsősorban a Mini együttes frontembereként ismerünk, de a Mini RC., a Mini Akusztik Trió, a Török–Tátrai Tandem és a R. A. B. B. zenekarokban is játszott, továbbá szólólemezeket is készített. Elmaradhatatlan fuvolájával egyike volt azoknak a zenészeknek, akik a rockot nemcsak a színpadon éltették, de gondolkodásukban, életformájukban is igyekeztek azonosulni vele.
Amikor Liszt Ferenc a jövőért fogott pálcát
1840. január 11-én Liszt Ferenc rakta le a Magyar Nemzeti Conservatorium alapkövét.
Január 11-én történt
„Amikor tárgyakkal dolgozol a színpadon, amikor tárgyak vannak a kezedben, akkor a személyiségen keresztül a tárgyaknak kell életképesnek lenniük” – fogalmazta a ma hetvenhetedik születésnapját ünneplő bűvész, előadóművész, Ungár Anikó. Édesapja már gyerekkorában felfedezte tehetségét, tizenhat éves volt, amikor az 1965-ös Ki mit tud?-on megismerhette az ország, később pedig a világ, hiszen Párizsban, Londonban, New Yorkban, Las Vegasban, Monte-Carlóban és még számos helyen fellépett pályafutása során.
Mécs Károly alakításait huszáros tartás, sugárzó intellektus és elegancia jellemezte
Kilencven éve, 1936. január 10-én született Mécs Károly Kossuth-nagydíjas, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a nemzet művésze, aki mintegy 150 darabban lépett színpadra, és olyan emlékezetes filmekben játszott, mint A kőszívű ember fiai, a Két emelet boldogság vagy A Noszty fiú esete Tóth Marival.
Január 10-én történt
1970. január 10-én halt meg Latabár Kálmán Kossuth-díjas színművész, a huszadik század egyik legnépszerűbb magyar komikusa, az Egy szoknya, egy nadrág, az Egy bolond százat csinál, a Péntek 13 és a Fel a fejjel főszereplője. A nagy múltú színészdinasztia leszármazottjaként született, Latyiként is emlegetett művésznek már a dédapja, a nagyapja és az édesapja is neves színész volt, ahogyan fia, ifjabb Latabár Kálmán is ezt a pályát választotta.
Január 9-én történt
Ma ünnepli hetvenkettedik születésnapját Dés László Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, jazzmuzsikus, szaxofonos, zeneszerző, aki 1974-ben kapcsolódott be a zenei életbe, majd saját formációt alapított Dimenzió néven. Később a Trio Stendhal, a Jazz+Az és a Dés Sextett együttesekben, illetve szólóban zenélt, zenél. Mindezek mellett a Valahol Európában, A dzsungel könyve és A Pál utcai fiúk című musicalek, valamint a Nyom nélkül, a Szerelem első vérig, a Csocsó, az Üvegtigris és a Sose halunk meg című filmek zenéje is az ő nevéhez fűződik.