DLAPE20240830016_16.jpg

Indul a Magyarország 365 fotópályázat

Az idén hatodszor is meghirdetett Magyarország 365 fotópályázat hat kategóriában várja a pályamunkákat augusztus 30-ától október 13-án éjfélig.

Kaiser Ottó fotográfus, a zsűri elnöke a pénteki budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a fotópályázat célja hazánk szépségeinek és mindannak megmutatása, amire Magyarországon büszkék lehetünk. GoPro kamerával, telefonnal, drónnal és klasszikus eszközökkel készített fotókkal egyaránt lehet rá jelentkezni. Idén hat kategóriában – természet, táj, építészet, kultúra, sport és életképek – várják a fotókat. A győztest két-, a második helyezettet egymillió forinttal, a harmadik helyezettet pedig 500 ezer forinttal jutalmazzák. A zsűri különdíjat is átad, amelynek összege kétmillió forint.

A pályaműveket héttagú szakmai zsűri bírálja el: Kaiser Ottó mellett Haris László fotóművész, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja, Szalontai Ábel, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem adjunktusa, Potyó Imre környezetkutató, a 2020-as Magyarország 365 fotópályázat díjazottja, Csörögi Dóra fotográfus, Rizsavi Tamás fotográfus, a 2021-es Magyarország 365 fotópályázat közönségdíjasa és Kurucz Árpád fotográfus.

A fotóknak eredeti tartalmaknak kell lenniük, és csak Magyarországon, 2023. október 23-a után készült alkotásokkal lehet pályázni. Korábbi és más pályázatokon díjat nyert képek nem adhatók be. Egy pályázó kategóriától függetlenül legfeljebb 25 pályaművet küldhet be, ezek egyedi fotók és legfeljebb tíz képből álló sorozatok is lehetnek.

A kiválasztott képeket a szervezők kiállításokon, kiadványokban és online galériában is bemutatják majd, hogy a lehető legszélesebb nyilvánossággal megismertessék őket.

A pályázat és kapcsolódó programjai szervezésén a Batthyány Lajos Alapítvány és a Magyar Örökség Kezdeményezés Nonprofit Kft. koordinálásában, a kormányzat támogatásával szakmai stáb dolgozik.

Az eredményhirdetésre és a díjátadóra várhatóan decemberben kerül sor. További információk itt érhetők el.

Ez is érdekelheti

Régi negatívok, új emlékek – Bera Viktor analóg fotóin az Irodalmi Szigliget

Mi történik, ha egy mai fotográfus több mint hatvanéves negatívokra fényképez egy olyan helyen, amelyhez a magyar irodalom számos emléke kötődik? Bera Viktor fotós az Irodalmi Szigligeten különleges analóg technikákkal örökítette meg a Szigligeti Alkotóházat és környezetét. Ebből mutatunk most egy válogatást.

A mindennapok költészetének origója az ember

Révész Tamás a lírai dokumentarizmus egyik meghatározó alakja. Példaképéhez, André Kertészhez hasonlóan a mindennapi élet apró, gyorsan tovatűnő pillanatai határozzák meg emocionális töltetű felvételeit: a Műcsarnokban most mi is tanúi lehetünk ennek a nem mindennapi életműnek.

Bera Viktor: Kamerával kattintgatni olyan, mint elsütni egy játék pisztolyt

Már kisgyerekként rajongott a II. világháború előtti tárgyakért, ma pedig már bárhova is utazzon, az adott helyhez passzoló analóg fényképezőgéppel és stílusban fotografál. Az Irodalmi Szigligeten kiállító Bera Viktorral a sötétkamra titkairól, a film jövőjéről, Gina Lollobrigida Itáliájáról és a száz évvel ezelőtti Balatonnál megforduló regényhősökről beszélgettünk.

A Magnum nagy generációja megmutatta, hogy a színes fotózás nem is gagyi

Ernst Haas szerint a sötét középkor ért véget, amikor végre elkezdett terjedni a színes fotográfia, Henri Cartier-Bresson számára viszont egyszerűen emészthetetlen volt az új irány: meg is semmisítette a képeit. Erről az izgalmas vizuális átmenetről szól a Capa Center Magnum – Early color című kiállítása, az ügynökség első generációs fotográfusainak lencséjén keresztül.