Jókai Anna Válaszoltam című interjúkötetének bemutatója a Könyvfesztiválon rendhagyó módon a kötet műfajának megfelelően kérdésekre adott válaszokból állt: a közönség kérdezhetett, Jókai Anna pedig, akit többen a magyar irodalom nagyasszonyának neveztek a kérdezők közül, válaszolt. Mit jelent ma az írástudók felelőssége? Mit gondol a globalizációról? Mit jelent számára a hazaszeretet? Mi a különbség az író és a tanár munkája között?

Az írónő szívesen válaszolt a kérdésekre, olyan interjúalany, aki körbejárja a kérdést és kifejti árnyalt, de határozott véleményét, nincs szükség moderátorra. Bevezetőjében elmondta, a hetvenes évektől találhatunk beszélgetést a kötetben, s bár bizonyos dolgokat a 70-es és 80-as években nem kérdeztek, meg lehetett nyilvánulni, az életünkben fontos dolgokról akkor is szó esett.

Jókai Anna tizennégy évig tanított, és kapott olyan levelet, melyben tanítványa megköszönte a ballagáskor elmondott beszédét, amivel segített átjutni életének nehéz szakaszán. Egy jó tanár akár egy mondattal, melyet megőriz a tanítvány egy életre, pedagógiai célt valósít meg, a tanítás nem ér véget a tanórával. Művészként a rosszat megfigyeli, hogy le tudja írni, tanárként cselekszik, hogy jóra fordítsa.

Rossznak tartja, hogy érdekszövetségek keletkeznek a világban, melyek kiviszik, ami nekik kell, ál-globalizáció, ami gazdasági érdekek mentén épül, elszürkíti színes világunkat. Ugyanakkor a világ egységesülése az emberi élet célja Jókai Anna szerint a Krisztusi értelemben. A felelősségteljes életet próbáljuk megvalósítani, ez a lényege az irodalomnak is, mely gyógyírt ad a léleknek. A művészetben gyanús, ha valami minél csillogóbb, minél inkább eladja magát.

Hazaszeretetéről elmondta: nem véletlen, hova születünk, hanem sors, isteni küldetés, és minden embernek megvan a maga hivatása. 1956-ban nem hagyta el az országot, mert a magyar nyelv fontos volt számára. Ima Magyarországért és Szegény Sudár Anna műveiben megfogalmazta hazaszeretetét és a különleges terhet, amit a hazához tartozás jelent. Józsa Judit: Magyarország ? Anyaország című kerámiaszobrát tartja kifejezőnek és pozitívnak e témában, mely a Trianon óta elszakadt országrészeket az anyához kapcsolódó gyermekekként ábrázolja. Ma aktuálisan a kárpátaljai magyaroknak kell segítenünk, fontos ugyanakkor, hogy más népek hazaszeretetét tiszteletben tartsuk, erre figyelmeztet a kilencvenes évek Délszláv háborúja.

Szó esett készülő művekről: a Könyvhétre jelenik meg A hit kapuja című kötete, mely egy trilógia része lesz a hit, remény, szeretet hármasság jegyében. Breviáriumát, mely az utóbbi tíz év gondolatait gyűjti össze, jövőre tervezik megjelentetni. Dolgozik Átvilágítás című többrétegű memoárkötetén, szeretne pozitív értelmet adni a ma inkább negatív szónak, amit a cím jelent. Nem csak személyes életére, családjára, pályatársaira tekint vissza benne, hanem Magyarország állapotára is, és szándéka szerint a múlt mellett előrevetíti a jövőt: milyen sorsunk lesz?

A bemutató után az írónő dedikálta interjúkötetét a Mezei Katalin vezette Széphalom kiadó pavilonjánál a Millenáris előtti téren, a ragyogó áprilisi vasárnap délutánban.

Csanda Mária