Jókai Anna
November 24-én történt
„Az alkotóerő idomíthatatlan vadállat. Ha kushad, akkor a legveszélyesebb: nem tudhatjuk, alszik-e vagy megdöglött végleg? Ha harap, az már megkönnyebbülés” – fogalmazta az 1932. november 24-én született – és 2017-ben elhunyt – kétszeres Kossuth-és József Attila-díjas író és költő, Jókai Anna.
Június 5-én történt
1949-ben ezen a napon született Ken Follett brit író, a történelmi és kalandregények, valamint a krimik és thrillerek mestere, akinek több mint százmillió példányban adták el köteteit világszerte. Számos regényét megfilmesítették, köztük első sikerét, A tű a szénakazalban-t, amelyet Donald Sutherland főszereplésével játszottak a mozikban.
Elhunyt V. Majzik Mária képzőművész
Hetvenöt éves korában elhunyt V. Majzik Mária, Magyar Örökség- és Prima díjas képzőművész, a budakeszi Himnusz szobor és számos más fontos köztéri mű megalkotója.
November 24-én történt
Nyolcvankét évvel ezelőtt ezen a napon született András Ferenc, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Az idén tavasszal elhunyt alkotónak olyan korszakos filmek fűződnek a nevéhez, mint a Dögkeselyű vagy a Veri az ördög a feleségét.
Június 5-én történt
Dalít megbabonázta a 20. századi spanyol szellem legkiválóbb megtestesítője, Federico García Lorca, aki életét és művészetét az emberi méltóság, egyenlőség, demokrácia szolgálatába állította, amiért a korabeli Franco-diktatúra megbüntette. Buñuel azt írta róla, hogy ő maga, az ember volt a remekmű.
November 24-én történt
1934-ban Törökországban múzeummá nyilvánították az isztambuli Hagia Sophiát. Az UNESCO világörökségi listáján szereplő volt bizánci székesegyház, majd iszlám mecset 2020 júliusa óta ismét mecsetként működik.
Jókai Annára emlékezünk
Első művei a klasszikus hagyományokban gyökerező, a cselekmény és az árnyalt lélekábrázolás fontosságát hangsúlyozó írások, szereplői többnyire szeretetre vágyó, boldogulást és társat kereső nők voltak. A hetvenes évektől írásai filozofikusabbá váltak, az emberi lét történéseit, az anyagi világ összefüggéseit egy magasabb rendű létezés dimenzióiban vizsgálta.
Jókai Anna tiszteletére avattak emléktáblát Budapesten
Jókai Anna halálának ötödik évfordulója alkalmából kedden emléktáblát avattak a Fiumei úti sírkertben, ahol mostantól a főbejáratnál található tér is a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író- és költőnő, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság első elnöke nevét viseli – közölte a Nemzeti Örökség Intézete (Nöri).
Miért szeretjük Szabó Magdát?
Mit kaptunk Szabó Magdától? Megteremtette nekünk Abigélt, aki a bajban mindenkinek segít. Adott nekünk meséket, ifjúsági műveket, drámát, regényt. Történeteket, melyeket érdemes megfilmesíteni. Tükröt, melyben láthatjuk történelmünket, hibáinkat, erősségeinket. De magát is adta: hol őszintén, hol álarcok mögé bújva. Cikkünkben összegyűjtöttük, hol találkozhatunk vele, keresve a választ: miért szeretjük?
Jókai Anna vall nekünk
„Amit leírok, abban nem lesz hazugság. De nem írok le mindent” – üzeni Jókai Anna utolsó, Átvilágítás című könyvében. Az írónő önmagát adja át a könyvben az olvasóknak, műve vallomás, számadás is egyben. Ajándék. Nekünk. Ráadásul nem is akármilyen, hiszen sosem fájdalommentes szembenézni a múltbéli kudarcokkal, tévedésekkel. Ő mégis megtette, nemcsak magáért, hanem értünk is. Az Átvilágítás könyvbemutatóján jártunk.
Jókai Annától búcsúztak
Jókai Anna időtálló életművet hagyott hátra, amellyel a magyar irodalomtörténet része lett – erről beszélt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Tarlós István főpolgármester is a Kossuth Nagydíjas író, a nemzet művésze búcsúztatásán június 26-án a Magyar Szentek Templomában, Budapesten.