Jókai Annától búcsúztak

Balog Zoltán elmondása szerint Jókai Anna akár politikus is lehetett volna, nőként is válhatott volna belőle államférfi. Az a féltés, az az aktuális jelenlét ugyanis, amellyel a közélet, a világpolitika minden rezdülését követte, homo politicusszá tette Jókai Annát ? fogalmazott. Mint az emberi erőforrások minisztere hozzátette, Jókai Anna ezért tudott beleszólni a közéletbe, beszédeket tartani, előlépni vagy visszahúzódni; erejét az a szilárd meggyőződés adta, hogy amit mond, amit ír, az rábízatott, azt ?a legmagasabb létezőtől kapta?. Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy Jókai Anna Átvilágítás című, utolsó könyvének megjelenése szinte egybeesik az író halálával. Az utókor feladata, hogy ne engedje elhallgattatni Jókai Annát, aki immár része lett a 20-21. század irodalomtörténetének ? hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere.

Tarlós István búcsúbeszédében felidézte, hogy évtizedes barátság kötötte össze a Budapest díszpolgára címmel is kitüntetett alkotóval. A főpolgármester emlékeztetett arra, hogy Jókai Anna életműve igazi erkölcsi minta; munkáiban mindig a jóra igyekezett felhívni a figyelmet. Jókai Anna magyar író volt, a miénk és minden olyan emberé, aki hisz a társadalom, a közösség összetartó erejében ? hangsúlyozta. Tarlós István elmondása szerint Jókai Anna mély emberi érzéseket felszínre hozó alkotásai sok irodalmi élményre vágyó embernek jelentettek emlékezetes élményt. Az író teljes életművet hagyott hátra, munkásságát maga is lezártnak tekintette. Halálával mintha a saját életművébe lépett volna át ? méltatta Jókai Annát a főpolgármester.

Jókai Anna halála a nemzet nagy vesztesége ? mondta Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke a Kossuth Nagydíjas író, a nemzet művésze búcsúztatásán. Hozzáfűzte: Jókai Anna makacs tényeket mondott fontos részletekkel, amelyeket nagy életszemlélettel összegzett. Most műveivel együtt kér bebocsátást az örökkévalóságba. Mezey Katalin, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője úgy fogalmazott: Jókai Anna fordulatos, sokszor nagyon keserves és nehéz életútjának egyik legfontosabb gondolata, hogy nem másokban és a külső körülményekben kell keresni a hibát, rosszat, a torzultságot, a bűnt, hanem saját magunkban.

Forrás: MTI

Fotó: MTI