A beszélgetést indító gondolata a kormány kultúrához való viszonyához kapcsolódott, melynek során Kelemen Hunor elmondta, hogy az államnak erős szerepet kell vállalnia a kultúra finanszírozásában, mind központi, mind önkormányzati szinten. Emlékeztetett arra, hogy politikai pályafutása idején ?nem az ellenzékkel, hanem a pénzügyminiszterrel kellett harcolnia? ahhoz, hogy átalakítsák az egész kultúrafinanszírozási rendszert. Nem ért azzal egyet, hogy a kultúra elviszi a pénzt, meglátása szerint a lényeg az, hogy profitorientálttá kell tenni. Kelemen Hunor kiemelte, hogy sok olyan szegmense van a magyar kultúrafinanszírozásnak, amely precedensként szolgált számára a román kulturális szisztéma kialakításakor.
Ablonczy Bálint kíváncsi volt arra, hogy politikusként végzett munkájuk, élményeik visszaköszönnek-e majd irodalmi szövegként valaha. L. Simon László elmondta, hogy szerinte az utókor nem kíváncsi az igazságra. Kiemelte, hogy miután távozott a kulturális államtitkári székből, a miniszterrel folytatott beszélgetése elképzelhető, hogy egyszer valamilyen irodalmi szöveg alapanyagaként szolgál majd. Fontosnak tartotta elmondani, hogy ?ezek a történetek máshogy szólnak most, mint később?. Kelemen Hunor is egyetértett a volt kulturális államtitkárral, meglátása szerint is ?kell ehhez egy távlat?.
A politikai pályafutásuk alatti legmeghatározóbb sikerélményükkel kapcsolatban L. Simon László az új múzeumi törvényt jelölte meg. Emlékeztetett arra, hogy kulturális államtitkárként 8 hónapot töltött el, amely kevésnek bizonyult ahhoz, hogy sok kezdeményezését és elképzelését megvalósítsa. Kelemen Hunor politikai pályájának legfontosabb sikereként a magyar érdekképviselet sikeres térhódítását jelölte meg Romániában.
L. Simon László József Attila-díjas magyar író, aki 1998-2004 között a Fiatal Írók Szövetségének elnöke, 2004-2010 között a Magyar Írószövetség titkára volt. A Magyar Műhely, a Kortárs, a Kommentár című folyóiratok szerkesztője, 2007-ig a Szépirodalmi Figyelő főszerkesztője volt. 2010-től a FIDESZ ?es országgyűlési képviselő, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke, 2011 októberétől a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke, 2012. június 18-tól 2013. február 27-ig a kultúráért felelős államtitkár.
Kelemen Hunor az állatorvosi egyetem elvégzése után filozófia szakos diplomát szerzett, majd 1989-ben a Jelenlét című folyóirat főszerkesztő-helyettese és társalapítója lett. Irodalmi munkáit több romániai és magyarországi kiadvány publikálta. 1995-ben a Kriterion Könyvkiadónál jelent meg a Mínuszévek című verseskötete (1996-ban debüt-díjat kapott ezért a Román Írószövetségtől), 2001-ben pedig A szigetlakó című szintén lírát tartalmazó könyve látott napvilágot. A madárijesztők halála című regényét 1999-ben publikálta. Politikai pályafutásának legfontosabb állomása, hogy 2007-ben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető igazgatójává választották, 2011-ben elnöke lett. 2009-től kulturális miniszterként dolgozott.
(Készítette: Milojev Zsanett)
