Az ARTplacc fesztivált 2011 nyarától rendezik meg azzal a céllal, hogy a hagyományos Balaton-parti kulturális kínálatot ellenpontozza, és nemzetközi és előremutató kortársművészeti jelenségeket és tevékenységeket mutasson be Tihanyban. A fesztivál elsősorban a kortárs képzőművészetet mutatja be hagyományos helyszínén, a GALÉRIAplaccon, ám idén először befogad független szervezeteket és alkotócsoportokat (non-profit és for-profit), amelyek a képzőművészet mellett a design, az építészet, az urbanisztika vagy az ökotudatos, társadalmi szerepvállalás területeibe is betekintést nyújtanak.
A vizuális művészeti programlista mellett a társművészetek és a kultúra más területei is rendhagyó partnerei a fesztiválnak. A multikulturális társművészeti programok között az irodalom is előkelő helyet foglal el.
Irodalmi határátkelő ? szól a programsorozat mottója a térben és időben, műfajok és művészeti ágak közötti határátlépésről. A felsorakoztatott események között a Páneurópai Piknik évfordulójára szimbolikusan reflektáló kísérőrendezvények állnak, melyek ugyan eltérő alkotásterületről indulnak, de metszéspontjukban mindig az irodalom áll. Céljuk, hogy az irodalmi eseményekhez társított ?slow? sztereotípiákra rácáfoljanak: megmozgassák a látogatókat és az alkotókat, valamint ?új? platformokon mutassák meg az irodalom sokoldalúságát, létjogosultságát egy elsősorban képzőművészeti profilú fesztiválon. Az Európai Könyvek Olvasósarokban pedig a közép-európai országok kulturális intézetei által összeállított könyvválogatásokban is elmélyülhetnek a látogatók.
Szerdán a szlovák nap keretében 18:00-kor Pavol Rankovval találkozhatnak a fesztiválrésztvevők. Az író-olvasó találkozó a budapesti Szlovák Intézet támogatásával valósul meg. Pavol Rankov a pozsonyi Komenský Egyetem könyvtártudományi szakán végzett, és a prózaírással a katonai szolgálata alatt kezdett el foglalkozni. Első novelláskötetéért ? mely magyarul Az idő távlatából címen jelent meg a Kalligram kiadásában 2010-ben ? megkapta az év legjobb pályakezdő írójának járó Ivan Krasko-díjat. Azóta ? ugyancsak a Kalligram kiadásában ? Szeptember elsején (vagy máskor) című első regényét is kézbe vehetik a magyar olvasók. A szerelmi történet mögött ? melyben három barát harcol egy lányért ? a történelem is megelevenedik: az 1938 és 1968 közötti évek Csehszlovákiája, amikor a magánéletbe bőven beleszól a II. világháború, a zsidóüldözés, a szovjet megszállás, a kitelepítés-lakosságcsere és az 1968-as forradalom.
Július 17-én, a német napon este kilenckor a Slam Poetry képviselői (Pion István, Simon Márton) lépnek fel a Gourmand Zenekar közreműködésével. A Slam Poetry Tihany ft. a rendszerváltás, határátlépés, páneurópai piknik témák kapcsán felvetődő kérdések és válaszok nyomába ered. Magyarország első spoken word zenekara a slam poetryt és a kortárs költészetet egyedülálló módon házasítja jazz/hip-hop/funk alapokkal, egy csipetnyi elektronikával fűszerezve. A szövegekre komponált szerzeményekben a laza hip-hop ütemek találkoznak a jazz harmóniavilágával és a filmzenék atmoszférájával, amelyben helyet kap a hangszeres improvizáció is.
Július 18-án, pénteken, a cseh nap keretében Tóth Krisztinával beszélgethetnek az érdeklődők 18:00 órától. A tanári diplomával rendelkező író, költő rendkívül színes alkotói repertoárral rendelkezik. Első kötete, a Radnóti Miklós emlékéremmel jutalmazott Őszi kabátlobogás 1989-ben jelent meg, majd 1994-ben A beszélgetés fonala című kötete, 1996-ban pedig az általa válogatott és szerkesztett Látogatás című kortárs francia költészeti antológia. 1996-ban Graves-díjat és Déry Tibor jutalmat, valamint műfordításaiért Zoltán Attila-díjat kapott, 2000-ben pedig József Attila-díjat. 1997-es Az árnyékember című kötetét követően 2001-ben Porhó címmel a Magvető jelentette meg új és válogatott verseit, amelyért Vas István-díjat kapott. 2002-ben megkapta a Palládium-díjat, s megjelent válogatott kötetének második kiadása. 2003-ban a Csimota könyvkiadó gondozásában látott napvilágot kisgyereknek szóló verseskötete Londoni mackók címmel, és gyerekkönyv kategóriában elnyerte az Év Könyve elismerést. 2004-ben a Magvető adta ki Síró ponyva című kötetét. Szintén ekkor jelent meg az EBP Media Kft. gondozásában Csortos Szabó Sándor fotóssal készített közös kötete, a Fény, viszony. 2005-ben a Síró ponyva című kötet a Szépírók Díját és Gemini-díjat is nyert. 2006-ban a Magvetőnél novelláskötete jelent meg Vonalkód címmel: erre 2007-ben Márai-díjat kapott. 2008-ban A világ minden országa című versét Salvatore Quasimodo-díjjal jutalmazták. 2009-ben eddigi költői, írói és műfordítói munkásságát a Magyar Köztársaság Babérkoszorújával ismerték el. 2009-ben és 2010-ben a Mozgó Világ prózaírói nívódíját és Nizzai kavics díjat, valamint Artisjus-díjat kapott. Legújabb könyve egy regény, ami 2013-ban jelent meg Akvárium címmel.
Az osztrák napon, július 19-én, 18:00-kor Arno Geiger író-olvasó találkozóján vehetnek részt az irodalomkedvelők. A program az Osztrák Kulturális Fórum támogatásával valósul meg. Arno Geiger 1968-ban született Bregenzben. Német filológiát, ókortörténetet és összehasonlító irodalomtudományt tanult Innsbruckban és Bécsben. Eddigi négy regénye közül magyarul az Es geht uns gut (2005) Jól vagyunk címmel jelent meg 2007-ben az Európa Könyvkiadó gondozásában, melyet a 2007-es budapesti könyvünnepen a szerző jelenlétében mutattak be. Ezzel a művével Arno Geiger a 2005-ös Frankfurti Könyvvásáron elnyerte a Német Könyvdíjat is. A regény egy bécsi család három generációjának történetét meséli el 1938-tól napjainkig. Másik magyarul is megjelent műve A száműzött öreg király (2013), melynek címszereplője Alzheimer-kóros édesapja. A regény személyes hangú, a szeretetről és az elfogadásról, valamint az idő ellenében az emlékek megőrzéséért indított küzdelemről mesél.
Az utolsó nap, július 20-án a lengyel nap keretében az InstaVers alkotói: Kele Dóri, Borda Réka és Szabó Imola Julianna lesznek 18:00-tól a fesztivál vendégei. Az érdeklődők interaktív vetítésen és beszélgetésen vehetnek részt az InstaVers irodalmi projekt alkotóival, Kele Dórival és Borda Rékával, akik mesélnek az okostelefonos fotózásról, a neogiccsről és a kortárs irodalom szereplőiről. Az InstaVers projekt 2014 áprilisában indult három költőnő szervezésében: Kele Dóri (a projekt ötletgazdája), Borda Réka és Szabó Imola Julianna célja a költészet popularizálása, a könnyen érthető, azonnal oldódó verssorok válogatása. Ezeket a sorokat az InstaVers sajátos képi rendszerben tálalja, ezáltal juttatva el a költészetet minél több helyre, minél több olvasót toborozva a kortárs magyar irodalomnak.
