Az egész irodalmat humorba burkolta édesapja, Karinthy Frigyes író, akinek 1921. június 2-án született fia: Ferenc. Édesanyja Böhm Aranka volt, míg féltestvére, Karinthy Gábor apja előző házasságából született. Ferenc a szülői hagyományokat követve tollat ragadott, és a nyelvészet, az irodalom, a művészet szerelmese lett. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója volt, és nyelvészetből doktorált.
Egész Európából fordított könyveket
Karinthy Ferenc járt Franciaországban, Svájcban, Olaszországban, dolgozott dramaturgként a Nemzeti Színházban és a budapesti Madách Színházban, valamint a Miskolci, a Szegedi és a debreceni színházban is. Művei az 1940-es években jelentek meg először, majd 1951?1953 között a Szabad Nép és a Magyar Nemzet munkatársa volt. Fordította Machiavelli és Moli?re műveit, valamit görög, angol, olasz és német szerzőket is.
Járta a világot: Ausztráliától Kubáig
A művészetek mellett a sportban is kimagasló teljesítményt nyújtott. A negyvenes évek elején az FTC vízilabdacsapatának hátvédje volt, majd 1960-tól 1970-ig az FTC úszó- és vízilabda-szakosztályának elnökeként is dolgozott. Munkája során mondhatni, hogy bejárta a világot: vendégprofesszori előadásokat tartott az Amerikai Egyesült Államokban, és különféle írószövetségek vendégeként járt Ausztráliában, a Szovjetunióban és Kubában is. Majd 1978-ban szerepelt a saját életét, utazásait és élményeit feldolgozó apró jelenetekből készült Földünk és vidéke tévéfilmben.
Szellemidézés és Budapesti ősz
A magyar írót, drámaírót, dramaturgot számtalan elismeréssel jutalmazták, megkapta a Baumgarten-díjat, a József Attila-díjat, a Kossuth-díjat, a Karinthy-gyűrűt, A Magyar Köztársaság Zászlórendjét. Éppen 24 éve, 1992-ben halt meg, de művészete, gondolatai tovább élnek műveiben, többek között az Epepe, az Aranyidő, a Szellemidézés, a Budapesti tavasz és Budapesti ősz című regényeiben, valamit színműveiben, novelláiban.
Forrás: Wikipédia
